Színházi Élet, 1929. szeptember 8–14. (19. évfolyam, 37. szám)
1929-09-08 / 37. szám
A FELHŐK A költő és a sportsmann a ligetben és ülnek nézik az eget. A költő: Nézd csak, barátom, milyen gyorsan úsznak az égen a felhők . . . Sportsmann: Te ezt csodálod? Barany-felhők . . . Ifj. Rózsa Ernő, Budapest. GYEREKSZÁJ NEM BAJ Csengetnek. A szobalány ajtót nyit. Egy úr jön, táskával: — Kérem, a nagyságos asszonnyal szeretnék beszélni . . . — Sajnos, a nagyságos fürdik, asszony most semmit, éppen fürdő— Nem tesz szappant akarok ajánlani . F. Tibor: ITT AZ ALKALOM Fehér ura hazalátogat Amerikából. A megérkezését követő napon Feketéhez ebéd közben így szól a felesége: — Képzeld, milyen furcsa ember lett ebből a Fehérből. Amióta hazajött, mindenre azt feleli, hogy — yes. — Jó, hogy mondod, — örvendezik Fekete — még ma délután felkeresem és kérek tőle száz pengőt kölcsön... F. J. Satumarc: ÓCSARLAS SZERELMI VALLOMÁS — Asszonyom, reggel ön az én utolsó, este ön az én első gondolatom. — Talán megfordítva. — Nem, kérem, én éjjeli őr vagyok. L. K. BUCSU AZ ÁLLOMÁSON a A szalmaözvegy kikíséri a vonathoz feleségét. Miután érzékenyen elbúcsúznak egymástól és a vonat is indulni kezd, a szalmaözvegy felkiált a kendőt lengető asszonynak: — Kérlek, ha én nem is írnék, te azért szorgalmasan válaszolj! Pákozdi SZÓRAKOZOTTSÁG A kisfiam ma reggel szomorúan jött az ágyamhoz: — Anyukám, nem jól érzem magam. Itthon maradhatok? — Hol érzed rosszul magad? — kérdeztem ijedten. — Az iskolában. A BARÁTNŐM (CSINOS BAKFIS) BEMEGY EGY ÜZLETBE KESZTYŰT VENNI. — MIBE KERÜL EGY PÁR NŐI KESZTYŰ? - KÉRDI A FŐNÖKTŐL. — EGY CSÓKBA — FELELI A HUNCUT KERESKEDŐ. — AKKOR KÉREK HÁROM PÁRAT A NAGYMAMÁM RÉSZÉRE S. KLÁRI, Debrecen A professzor úrra valaki rákiált a kávéházban: — Uram, ön a kalapomon ül!... Mire a professzor megkérdi: Mi az, már menni akar? T. Sári. 56