Színházi Élet, 1934. október 14–20. (24. évfolyam, 43. szám)
1934-10-14 / 43. szám
lágot temet el önmagában, hogy ennek romjain felépíthesse a maga új világát, Európában van és Európát nézi. Az európai olvasók nagy része egészen bizonyosan sokat, olvasott már exotikus világokról és nagyon sok furcsaságát ismeri a távoli világrészeknek, azonban van egy világrész, melynek exotikumairól, furcsaságokról nem hall, nem olvas és nem vesz tudomást. Ez a világrész természetesen: Európa. Európában (t többé-kevésbé az idegen európai országokban is) itthon van az ember és nemcsak a felfedezők, de még a turisták szemével se nagyon nézegeti a legfurcsább dolgokat se veszi észre, mert valami tudatalatti megszokás elhitette vele, hogy itt egyáltalán nincsenek is furcsaságok. Sam Dodsworth pedig úgy jön Európába, ahogyan az európai ember Amerikába megy: tágra nyitott szemekkel. Amerikából a dollárokon és a ruhatárán kívül magával hozott még valamit: az exotikus idegenségek iránti érdeklődést. Az európai olvasó pedig, amikor Sinclair Lewis könyvét olvassa, nemcsak Sam Dodsworth egyéni élete iránt érdeklődik, hanem rajtakapja magát azon, hogy Európa iránt is. Mi nem tudjuk exotikus idegenségként nézni ezt a világrészt, de Sam Dodsworth tudja, és mi kíváncsian figyelünk fel: ugyan mit is lát itt ez az amerikai? ... láthatatlanul nagyobb művész, mint a petróleummezők, szénbányák és vágóhidak világhírű költője. Sam Dodsworth szemein keresztül az európai olvasó meglátja Európát, ahogyan az idegenek látják. Ez azonban még csak érdekes kuriózum lenne, de nem irodalom. Sinclair Lewis könyvében azonban ezen a kuriózumon kívül ott van maga Sam Dodsworth is és a regény többi szereplője. Ezek az alakok pedig élnek és úgy élnek, hogy életükkel sok mindent mutatnak meg az olvasónak az általuk felfedezett Európán (melyet egyébként az európaiak is felfedezhettek volna, csak mindig megfeledkeztek erről a feladatról) kívül is. Abból pedig, ahogyan az amerikaiak Európát látják, nemcsak Európa felfedezésére eszmélhet fel az európai olvasó, hanem arra is, hogy tulajdonképpen milyenek is ezek az amerikaiak. Sinclair Lewis, ellentétben fél névrokonával, aki az ő keresztnevét viseli vezetéknévként, s a proletáriátus regényírója, az amerikai kispolgár költője. Regényeiben az amerikai kispolgár és az amerikai kapitalista a hősök és ezek a regények rendkívül érdekesek. Upton Sinclair az amerikai társadalomnak csak az egyik oldalát mutatja meg — Lewis megmutatja a másik oldalt. Upton Sinclair világnézeti letisztultságáig egészen bizonyosan nem jutott el Sinclair Lewis, de hason Dodsworth és Mrs. Cortright Somlay Artúr és Tőkés Anna (Foto Oyeneti