Színházi Élet, 1934. november 4–10. (24. évfolyam, 46. szám)
1934-11-04 / 46. szám
színházi hátem, Au^AU^U^iUi voltam, Az angol operett divatja idején került színre a New York szépe! A BEÍ alapján nem az akkori divatos nevek valamelyike szerepelt zeneszerzőként: Nem Jones Sidney, Ivan Caryll, Lionell Monekton, még csak nem is Napoleon Lambelet... Kerber Gusztáv komponálta, a »New York szépe« zenéjét. Német származású karmester volt és arról volt nevezetes, hogy ő nyitotta meg a darabjával a venni nem tudó hangszehíres zeneszerzők világhosszú sorát! Úgy látszik a szerencse, és a melódia-invenció akkor is többet jelentett, mint a tudás, mert Kerber a New York szépével kerek ötszázezer dollárt keresett. Az igaz, hogy akkor egy dollár öt korona volt és ezt a félmillió dollárt átszámítva: kétmillió ötszázezer békebeli aranykorona — nem volt megvetendő összeg. Hogy mekkora siker volt a New York szépe, erre nézve jellemző adat, hogy külön operett-társulatok alakultak, amelyek csak ezt a darabot játszották. Pesten is megfordult egy ilyen társaság... a házban mutatták Vígszínbe a »New York szépét« pazar előadásban. Akkor láttunk először zsonglőr és mutatványokat artistaszínpadon, akkor láttunk először valódi »dzsigget« és »Cake-walk«-ot. Volt benne egy »fütty-íkuplé«, amelynek sikerén buzdult Fekete úgy ^föl József karmester úr, hogy ő is írt egy füttydalt a pesti előadásra, Rózsahegyi Kálmánnak. A New York pesti előadásához szépe ro — Az én húgomat fogja feleségül venni Latabár Kálmán, Szőnyi Lenke és Anday Béla Király Színház: »New-York szépe« — Inkább magát veszem feleségül! Jurik Ica, Delly Ferenc ás a görlök Király Színház: »New-York szépe« (Fotó László)