Szinháztörténeti Értesitő, 1954 (3. szám)

1954-12-01 / 3. szám

A gyakran szereplő Rétes Mariról Fesztyné ír részletesen. „Az első klas­­­szikus táncosnőt életemben ott láttam Rétes Mari mosogatólány személyé­ben ... A park egyik tisztásán, (a cigány valami operarészletet játszott) me­zítláb, mosogatószoknyában neki ismeretlen melódiákra, saját árnyékával cso­dálatos táncot járt... Ez a szegény szolgáló őstánczseni. Mi lehetett volna be­lőle, ha tanul? Tán magyar nő nevéhez fűződnék a modern klasszikus tánc fogalma.“42... Mári Juli, Tóth Pálné, Kis Rozi nevét ismerjük még a paraszt­színésznők sorából. Bém­án Vica öccse Anti, Czombos Jani és Bálint Péter ko­mikus szerepeket játszanak, többször szerepel Csurgai András (civilben fejő­gulyás), Györgyi Jóska, a délceg gányólegény, a lírai szerelmes színész és a jóhangú Madarász György. Színésze Justhnak Szentiványi János „a falu aján­déka“. Azért ragadt rá ez a melléknév, mert a Justh Zsigmondhoz betegségé­ben is ragaszkodó pusztaszenttornyaiak melléje rendelték inásfélének, hogy külföldi útjain el ne mozduljon mellőle és képviselje mellette faluját, népét... hazáját. Színészek még Éliás József, Máté Lajos és Zana István. A színésztársulatnak 24 állandó tagja volt, (ebből 21-et tudtam felsorolni) lelkes és rajongó emberek, akiket ő maga is csodál. Ez a magyar — mondja „még aratás közben ráér, hogy Moliére Képzelt Betegét elremekelje“.43... Justh már egészen csak színházának él. Utolsó két nyarán, leveleinek fő­szenzációja új darabok rendezése, vagy új tehetségek felfedezése. Szinte ra­jong színészeiért, akiket zseniálisaknak tart. Nagyon szellemes és találó észre­vétele szerint „megvan az az előnyük, hogy nem voltak soha színházban s nem tanultak el rossz színészektől semmit“. Párizsból is azt írja, hogy hazavágyik, színházának szeretne már örülni, összehasonlítgatja parasztszínészeinek és a Comédie Francaise-nek előadásait és sokallja a Comédie-ben a konvenciót.44... Annyit több vendége is megjegyez, hogy az ő előadásai például jobban meg­felelnek­­ Moliére szellemének, mint a budapesti Nemzeti Színházé. A meleg, családias viszony, mely Justhot színészeihez fűzi, már régebbi keletű. Gyakran olvassuk leveleiben és cikkeiben, hogy Molnáréknál ebédelt, hogy színészeit az előadás után meghívta s együtt vacsorázva velük, Feszty Árpádékkal és Czóbelékkal milyen kedélyes estét töltöttek az orosházi banda muzsikája mellett. 4. A RENDEZÉS A színművészet specifikumáról, a rendezés technikájáról, sajnos nem sokat tudunk meg a sok dicsérő kritika mélyén sem. Justh „maga volt a ren­dező, a direktor, a díszletmester, sőt — ha kellett — akár az intrikus színész is“, írja róla Pekár Gyula.45... A rendezésben Henczely Károly tanító és Kulcsár Pál népköltő és szerelmes színész is részt vett. Just megmagyarázta színészeinek az egyes darabok szellemét, azután rájuk bízta a szerzők magya­rázatát, ahogy ők felfogják, mert megbízik helyes érzésükben, s a szép, az igazság és a természet által áthatott lelkületekben. „Velünk alkot mind. Mind rendező, mind benne él“ mondja színészeiről Justh.46... 42 Feszty Árpádné: Akik elmentek. 69. old. 43 A 14. jegyz.-ben id. cikk. 44 Justh Zsigmond levele Czóbel Minkához 1893. okt.­­ 45 Pekár Gyula: Justh Zsigmond. Pesti Napló, 1894. 46 A 20. jegyz.-ben id. cikk. 112

Next