Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet

A - Amicini Imre - Amiodt István - Amlacher Albert - Ammer (Amer) Miklós - Amon Ferencz Xav

155 Amicini .—Amon 156 gezte­s ugyanott bölcselettudori oklevelet nyert. A szerzet eltöröltetése után, mint világi pap, Laibachban a természettudomá­nyi és erőműtani tudományokat 11 évig, Bécsben 19 éven át adta elő. 1807. aug. a pozsonyi társas káptalan kanonokjává és szent Eustach csuthi prépostjává ne­veztetett ki. Meghalt 1821. jul. 15. Po­zsonyban. — Munkái: Dissertatio de aquae aliorumque fluidorum elasticitate. Laibach, 1778. (Herbert értekezése német­ből fordítva.) — 2. Dissertatio de centro gravitatis in subsidium suorum discipu­lorum conscripta. U. ott, 1779. — 3. Dissertatio de motu in genere. U. ott, 1780. — 4. Predigt an dem Festtage des heiligen Antonius von Padua. Wien, 1782. — 5. Anfangsgründe der allgemeinen Naturlehre. 6 kötet. U. ott, 1791—93. — 6. Elementa algebrae. Pestini, 1799. (Rausch-sal együtt.) — 7. Elementa physicae e phaenomenis et experimentis deducta aut attentione stabilita. Vindo­bonae, 1807. 6 köt. — 8. Elementorum matheseos­tomi III. U. ott, 1807-1808. — Ezeken kívül megjelent tőle több egyházi beszéd német nyelven. M.Kurír 1807. II. 8. 19. SZ. — Alig. Liter. Ztg. 1809. Ergänzungsband. Nr. 155. — Press­burger Zeitung 1821. 61. SZ. — Tud. Gyüjtem. 1821. VIII. 124. — Stoeger, Scriptores. — Oest. Nation. Encycl. — Szinnyei Könyvészete. — Petrik Bibliograph. — Necrologium Strigon. Horvát István kézirata : Lexicon Eruditorum. Amicini Imre. brassói származású. — Erdély történetére vonatkozó kéziratot hagyott hátra, melyet Ziegler János foly­tatott. Czíme: Historia diplomatica ca­pituli Bisztricensis de A. 1599. per Joan­niem Ziegler A. 1727. Magyar Nyelvművelő Társaság Munkálatainak Első Darabja 193­­1. Amiodt István, jezsuita tanár Nagy­szombatban, szül. 1676. decz. 22. Füleken, Nógrádm., 1692-ben a jezsuita szerzetbe lépett. Bölcselet- és hittudorrá avattatván Nagyszombatban, Szent Tamás műveit magyarázta ; mígnem Erzsébet főherczeg­nőt mint gyóntató Brüszelbe kisérte s 20 éven át, haláláig, tanácsával támo­gatta. Visszatérvén Bécsbe, mint udvari könyvtárnok halt meg 1759. márcz. 15. ugyanott. — Munkái: 1. Exercitationes theatrales rhetorum Viennensium. Vien­nae, 1709. — 2. Germania vetus. U. ott, 1712. — 3. Germania in naturae ope­ribus admiranda. Partes III. U. ott, 1713. — 4. Eucharisticon honori divi Joannis Nepomuceni concinnatum. U. ott, 1744. — Nevezetesebbek azonban kéziratai, melyek a császári könyvtárban őriztetnek és Stoegernél fölemlítvék. Fejér. Historia Acad. Scient. Pazman. — Rozsnyói Egyházi Töredékek VIII. 66. — Stoeger, Scriptores. Amlacher Albert, tudor, szász-sebesi ág. ev. lelkész és leányiskolai tanár ; előbb szászvárosi tanító volt a főnép­iskolánál; 1881. nov. 27. hívták meg Szászsebesre lelkésznek és tanárnak, hol jelenleg is működik. — Munkái: 1. Ur­kundenbuch zur Geschichte der Stadt und des Stuhles Broos. Hermannstadt, 1879. — 2. Damasus Dürr. Ein evang. Pfarrer aus dem Jahrhundert der Refor­mation. U. ott, 1883. (Ism. Siebenb. D. Tageblatt 1883. 3023. sz.) ill. Könyv-Szemle 1883. XCVII. — Századok 1887. ("Vidéki kirándulás.) 33. 1. — Programm (szászsebesi) 188­­2 óta. — Statist. Jahrbuch VI. Hermannstadt, 1885. 62. Ammer (Amer) Miklós, orvostudor, manigai, nyitram. származású ; gyakorló orvos volt Pozsonyban, hol 1864. jul. 9. 57 éves korában meghalt. — Munkája: Dissertatio inaug. medica de asthmate millari. Audae, 1832. slupp. Beszéd. — Szinnyei Könyvészete és gyászjelentés. Amon Ferenc s Xav., jezsuita, szül. 1725. okt. 13. Bécsben; 1744-ben a jezsuita szerzetbe lépett és Bécsben hallgatta a bölcselet- és hittudományt; mint egyházi szónok Németországban, utóbb Magyar­országon működött; a szerzet föloszlatása után Pozsonyban élt mint világi pap és

Next