Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet

M - Meszer Artur - Meszes Ferencz - Meszes László - Meszes Polykarp - Meszessy Domonkos

1179 Meszersi -Meszessy 1180 le, hol ugyanazon évben városi tanács­nokká, később városi kapitánynyá meg­választatott; az 1844—46. országgyűlésen a város követe volt, ekkor hazafiúi mű­ködése elismeréseül hét megye és város választotta meg tiszteletbeli táblabirájá­nak és díszpolgárának. 1848-ban Eszter­gommegye első alispánjává választatott és a megyei népfölkelést vezérelte. A visszavonuló Görgey seregével ő is Aradra ment. 1850 tavaszáig bujdosott; ekkor hazatért. 1861-ben II. alispánná válasz­tatott, mely hivataláról szept. tiszttársai­val együtt ő is lemondott. Ezután vissza­vonulva élt. 1872-ben a magyar kormány törvényszéki ülnökké nevezte ki. Jelenleg 93 éves korában nyugalomban él Eszter­gomban.­­ Czikkei a Fal. Gazdában (1858. Gazdasági közlemények Bényből); a Gaz­dasági Lapokban (1870. Termeszszünk takarmányt, 1870-től Gazdasági Tudósí­tások Esztergomból); az esztergomi gaz­dasági egylet által kiadott Gazdasági Értesítőben (1882. A­ megyebeli szőlők állapota, A buza-üszög elhárításának módozata, Az esztergomvidéki szőlészet­ről, Észleletek az országos, különösen az esztergom-vidéki tehenészet ügyében, A szorgalmas, de egyszersmind idő és szakszerű munkának viszontagos áldásai, 1883. A szőlészet, Gyümölcsfatenyésztés). Zelliger Alajos, Esztergom-vármegyei írók. Bpest, 1888. 134. 1. és testvéröescsének Me­szény Ferencznek szives közlése. Meszer Artúr, joghallgató a budapesti egyetemen. —Munkája: Országbírói ér­tekezlet (21. és 156. §§.) és osztrák pol­gári törvénykönyv. (A budapesti kir. ma­gyar tudomány-egyetem 1896—97. évi magánjogi pályázatán pályanyertes mű). Bpest, 1898. d­. Könyvészet 1897. Meszes Ferencz, községi jegyző, M. Ferencz és Kerekes Anna földmíves szü­lők fia, szül. 1867-ben Esztergomban, hol a gymnasiumot elvégezvén, Buda­pestre ment a technikára, majd azt félbe­szakítva a Keleti-féle rajz- és festészeti akadémiába, hogy rajztanárrá képezze ki magát; minthogy azonban az önfen­tartás nehézségeivel megküzdeni nem tudott, a jegyzői pályára lépett és két év múlva Farnad nagyközség (Eszter­go­mm.) választotta meg jegyzőjének, hol a szőlőművelés okszerű módját terjeszti ma is, egyszersmind oktatja a népet a gyümölcstermelésre s most nyilt meg a megye s a nagy környék első tej szövet­kezete az ő vezetése alatt. — Czikkeket írt a szőlőmívelés érdekében a helyi la­pokba. — Munkája: Szőlészeti kis káté, a szőlők megújítása s fentartásánál kö­vetendő eljárásról, különös tekintettel az európai fajú szőlők ültetésére és szén­kénegezésére kötött talajoknál. Esztergom, 1899. A magyar nemzeti múzeumi könyvtár példányáról és önéletrajzi adatok. Meszes László, L. Messinger Simon: Meszes Polykarp, szent Ferencz-rendi szerzetes, M. Ferencz jegyző nagybátyja, szül. 1842. szept. 4. Esztergomban, hol a tanítóképzőt végezte s mint képzett tanító a szent Ferencz-rendbe lépett. 1870. nov. 16. szenteltetett fel és Vesz­prémben mint tanító mintegy 28 év óta működik, egyszersmind vicarius, hit­elemző, házi gyóntató, ipariskolai igaz­gató lett és jelenleg a rendház főnöke. — A Veszprémi Közlöny rendes munka­társa és társszerkesztője volt 1884-től 1892-ig. Perger Lajos, Esztergom város és várme­gye ... Íróinak Koszorúja. Esztergom, 1887. 131. lap. — Tokody Egyetemes Névtára. Te­mesvár, 1891. 1284. h. — Schmiedt F. Egye­temes Névtára 1901-re. Bpest, 548. 1. Meszessy Domonkos, prémontrei kano­nok-rendi áldozópap, brunóczi (Nyitram.) származású ; a rozsnyói gymnasiumban a humaniórák tanára, a rend feloszlatása után a feledi plébánia administrátora, a rend visszaállítása után pedig plébános és alesperes volt Jászon, hol 1811. jún. 16. meghalt 63 éves korában. — Mun-

Next