Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nagy János (némethi) - Nagy János - Nagy János - Nagy János - Nagy János
1806. (Kézirata, censurai példány 1805-ből a m. n. múzeumban); u. ott vannak következő kéziratai: Horatius Flaccusnak satyrái, ívrét 242 lap ; Ars satyrica avagy a satyrák írásának mestersége. Győr, 1808. 4rét 112 lap ; Comoedia: Amboterno 1800., ívrét 50 lap; Vegyes versei 1804—1808. 4rét 138 lap ; Arbor libertatis. Jaurini, 1800. 4 rét, 65 lap; Rövid ut, avagy olyan mesterség mely által két-három nap alatt nagy részét az egész világnak be lehet járni, a nélkül hogy valaki a házából is kilépjen. Győr, 1800. 41. 248 lap. M. Kurir 1806. II. 7. 87. — Allg. Literatur-Zeitung. Halle & Leipzig, 1807. 32. sz. és a m. n. muzeumi könyvtár példányáról. Nagy János (némethi). — Munkája: Értekezése Csokonai V. Mihály életéről, mellyet kiadott Dombi Márton Pesten 1817. és Csokonai munkáinak kritikai megítéltetésekről Kölcsey Ferencz által, melly a Tudom. Gyűjt. 1817. eszt. III. kötetjében találtatik. Bécs, 1818. Petrik Bibliogr. Nagy János. — Munkája : Lessus ad tumbam pie denati dni Francisci Hegedűs, 15. kalendas Julii 1829. tumulo illati. Quinque-Ecclesiis. Petrik Bibliogr. Nagy János, kis-ujfalusi (Esztergomm.) prédikátor. — Munkája : Egynehány együgyű versek, mellyeket ő herczegségének a fémért... Rudnai Sándor Magyarországi primás . .. fényes hivatalába való beállíttatása alkalmatosságára készített. Komárom, 1820. Perger Lajos: Esztergom város és várm. Íróinak Koszorúja, Esztergom, 1887. 31. 1. — Petrik Bibliogr. Nagy János, ev. ref. esperes-lelkész, szül. 1806-ban Mocsán (Komáromm.); tanulmányait Pápán végezte, hol köztanító és főiskolai senior volt. Ekkor ő veté meg Tarczyval együtt a tanuló ifjúsághoz intézett lelkes beszédével az önképzőkör alapját. 1836-ban lett nagysallói lelkész, hol mint a barsi egyházmegye 25 éves esperese 1880. máj. 1. meghalt. — Munkái: 1. Egyháztörténet Nagy János után Halasy István. Pápa, 1874. (2. kiadás 1876., 5. k. 1884. U. ott). —2. Egyházi beszéd, melyet elmondott Székesfejérvárott 1876. jún. 11. kerületi gyűlés alkalmával. U. ott, 1876. Kéziratban van több népiskolai tankönyve, u.m. vallástan s confirmácziós káté 1878 ; nevelés-és módszertan . Rousseau Emilie és Feneion Telemaqueja ford. Nagy papok életrajza. Bpest, 1878. 29. lap. (Prot. theol. Könyvtár IX.). — Sz. Kiss Károly, Monographiai Vázlatok. Pápa, 1879. 36. 1. — Prot. Egyh. és Isk. Lap 1880. 19. SZ. — Uj M. Athenás 298. 1. és gyászjelentés. Nagy János, theologiai doktor, kanonok és apát, a m. tudom. akadémia tiszteleti tagja, N. Antal és Török Kata fia, szül. 1809. márcz. 30. Szombathelyen (Vasm.); ugyanott kezdette és folytatta középiskolai tanulmányait, a melyeket 1827-ben jeles előmenetellel bevégezte s az ottani papi seminarium növendékei közé íratta be magát; a franczia nyelvet is elsajátította. A hittudomány egy évi tanulása után 1829-ben a pesti központi papnevelőbe küldetett, ahol különösen a keleti nyelveket tanulta, s ezekben már 1830-ban oly szép előmenetelt tett, hogy némely kéziratban maradt köszöntő verseken kívül a m. k. egyetem ötven évi ünnepélyére 1830-ban arab verseket adott ki. Ugyanez évben megnyerte az egyetem egyháztörténelmi pályadíját is. A keresztény egyház tanítása a három első században cz. latin munkájával, amely később magyarra fordítva a Sionban is megjelent. 1831-ben a nem magyar ajkú növendék társainak a magyar nyelv tanítójául kéretett fel s a növendék papság magyar iskolájának elnökévé választatott. Munkálataik első évi folyama az ő vezérlete alatt készült. Hittanulói pályája leforgása után 1832-ben Pestről visszatért Szombathelyre s aug. 24. áldozópappá szenteltetett föl. Előbb Baltavárott öt hónapig, majd Bába-Szent-Mi-