Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nemes Ödön (ribiczei) - Nemes (Literáti) Sámuel
881 Nemes 896 megye) és a hadi diszítményes katonai érdemkereszt tulajdonosa. Meghalt 1894. okt. 31. Puszta-Szent-Tamáson. — Munkája : Beszéde. Tartatott a képviselőház 1878. febr. 1. tartott ülésében a vám-és kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával. Budapest, 1878. — Többi országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. .I. Nemzetségi Zsebkönyv. I. Foraily. Családok. Budapest, 1888. 169. 1. — Kiszlingstein Könyvészete és gyászjelentés. Nemes Ödön (ribiczei), polgáriskolai tanár, nemes származású,II.Lajos és Koszta Veronika birtokos szülők fia, szül. 1847. jún. 30. Bibiczén (Hunyadm.); tanulmányait Nagy-Enyeden kezdette és Budapesten végezte. 1874-ben polgáriskolai tanár lett Marosvásárhelyt. Rajzaival a képes lapokat is ellátta. Meghalt 1902.febr. 23. — Czikkei a következő lapokban: Ország Tükre (1862.), Nővilág, Hazánk és a Külföld (1865. Felvincztől Tordahasadékig, 1866. Déva és vidéke, 1867. Czebe, A zarándi havasok és lakói, A Fehér-Körös vidéke, A brádi népiskola, 1868. Az 1442. török betörés és Kemény Simon, Az alváczai fürdő, A ribiczei templom 1404-ből, 1869. Solymos, Szász-Sebes, Szászváros, Torda, 1871. A marosújvári sóbánya, A szászsebesi lutheránus templom, A szászvárosi református templom, 1871. A marosujvári sóbánya, 1872. Janku Avram), Családi Kör ,1866. A koronákról, 1869. Nagyenyedtől Nagyváradig, 1872. Leonardo da Vinci), Vasárnapi Újság, Székely Néplap, Székelyföld, Heti Posta, Székely Hirlap, Magyarország és a Nagyvilág (1882. A székely írás), Erdélyi Híradó, Erdélyi Értesítő (1884. Bolyai Farkas), Szolnok-Doboka, Hölgyek Lapja, Üstökös, Ország-Világ (1884. Bolyai Farkas emlékkövének leleplezése alkalmakor), Magyar Polgár, Magyar Szalon, Über Land und Meer; az Emich Nagy Képes Naptárában (1869. Zarándi havasok és lakói). — Munkái: 1. Görgény és vidéke. Marosvásárhely, 1881. (Dísz-album, Rudolf trónörökös részére nyomatott egy példányban és a szerző aquarellekkel díszítette). — 2. Kunyhótól palotáig. Elbeszélések. U. ott, 1886. (Ism. Egyetértés 211. sz.). — 3. Az irásfejtés. Írásszakértők, bíróságok, közjegyzők, ügyvédek sat. számára. U. ott, 1895. Huszonöt füzet. — 4. A marosvásárhelyi községi fiúiskola története. U. ott, 1896. — Szerkesztette az Erdélyi Híradó cz. hetenként háromszor megjelenő politikai szabadelvű lapot 1877— 1879-ig Marosvásárhelyt. — Álnevei: Justus, Fehér Holló és Homo. M. Könyvészet 1886., 1895. és önéletrajzi adatok. Nemes (Literáti) Sámuel, erdélyi régiséggyűjtő (antiquarius), ki ritkaságaival 1830-tól beutazta Magyarországot, Erdélyt, Horvátországot, volt később Bécsben is, az Adria mellékén és Olaszországban. Sokat gyűjtött régi kéziratokat, fegyvereket, érmeket, gyűrűket, okleveleket és más régi kéziratokat és természeti ritkaságokat; különösen a Jankovich Miklós gyűjteményét közel húsz évig gyarapította. Mindezt rendszerbe foglalta s az országban és a szomszéd tartományokban a közönség számára közszemlére is megnyitotta. Sok becses ritkaságot gyűjtött, azonban e gyűjtési szenvedélye hamisításra is ragadta, különösen régi kéziratokat hamisított oly ügyesen, hogy tudósainkat is megtévesztette, így Toldy Ferencz az állítólagos Magyar Képes Krónikáját mutatta be 1854. júl. 10. a m. tud. akadémia gyűlésén . Jerney János az Andráskori XI. századbeli imádságot megfejtette és a Magyar Nyelvkincsek II. kötetében közzé is tette. (Mindezen hamisítvány, összesen 24 darab, a Jankovich-féle gyűjteménynyel a m. nemzeti múzeumba került és ott külön két fokban őriztetik). Utazása közben meghalt 1842. szept. 19. Komáromban 47. évében. — Czikkei a Fillér 28. tv sajtó alá adatott 1903. ápril 22.