Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
O - Obermüller Ignácz - Obermüller Lipót
1195 Obermüller 1196 járóság kezelő irodájának berendezéses vezetésével bizatott meg, mely állásában jelenleg is működik. Többször jegyzői teendőkkel is megbízták. A józsefvárosi kisdedóvó egyletnél 24 év óta mint titkár működik és szerkeszti az egylet Évkönyveit. 1897-ben a Budapest VIII. kerületi általános közjótékonysági egyesület pénztárnokának választotta meg, mely állásáról azonban 1900-ban, gyakori betegeskedése miatt, lemondott. Külföldi utazásainak eredménye gyanánt ő adta ki először Budapest látképeinek fényképalbumát és utána ugyanannak kőnyomatú tájképgyűjteményét. A zenészet terén az Isaszegi honvéd-csárdás cz. zenemű szerzésével tett kísérletet. Czikkei a következő hírlapokban: Hon (1874. 260. sz. e. k. Az iparhatósági rendszabályok hiányai, 262. e. k. A regálék és az ipartörvény hiányai, 272. e. k. Még néhány észrevétel az ipartörvényre); M. Iparosok Lapja (1879. Az ipartörvény hiányai, Az iparszabadság korlátozása, A műbőr termeléséről, A házalásról, 1880. Papi vélemények világi dolgokról); Székesfehérvár és Vidéke (138. sz. Esz és szív, 1880. 60. Az ipartörvény revíziója alkalmából néhány szó a törvényalkotásról, 63., 64. Miért feketék Aethiopia lakói, Korunk tévedései, 81. A levéltitokról, 1882. sat.); P. Hirlap (1880. 254. sz. Az iparosok enquetje s az iparszabadság); Budapest (1880. 227. sz. beszély); M. Ipar (1880. Az élelmiczikkekkel való házalás kérdése); Szabadkai Ellenőr(1880. 65. Figyelmeztetés a törvényhatóságokhoz); Rozsnyói Hiradó (1881. 43. Az ablakadóról, 1882. 35. 36. Hazánk földje az őskorban); Szoln. Hiradó (1884. 92. Az első magyar általános nyugdíjegyesület ismertetése) ; Veszprémi Közlöny (1884. 21. sz.); Kecskemét (1885. 1. sz. Mit akar az első magyar általános nyugdíjintézet elérni?); A Főváros (1885. Egy újabb humánus alkotás); Szatmár (1885. Felhívás a szülőkhöz) ; Bácska (1885. 88. sz. Az iskolai takarékpénztári intézmény tökéletesbítése) sat. — Munkái: 1. Életismeretek tárháza. Nélkülözhetetlen útmutató minden sorsú és osztályú embereknek. Büchner, Eötvös, Télfy, Franklin, Smiles, Laboulaye, Dr. Mathews és mások alapján szerkesztette. Bpest, 1876.11 füzet. — 2. Tanulmányok a magyarok eredete- és őstörténetéről. Irta (II.) Oberon. I. rész. A vízözön előtti idő. 1—3. füzet. U. ott, 1902—1903. Petrik Könyvészete. — Hl. Könyvészet 1902. és önéletrajzi adatok. Obermüller Ignácz, főreáliskolai tanár volt Pozsonyban az intézet alakulásától (1850. okt.) fogva; midőn Pablasek Mátyás igazgató 1862. máj. 17. lemondott állásáról, ő vette át az igazgatósági teendőket az iskolai év végéig, azután ismét mint tanár működött ugyanott; azonban 1861-ben elhagyta az intézetet; valószínűen visszatért szülőhelyére Bécsbe. Czikkei a pozsonyi főreáliskola Programmjában (1853. Einige Bemerkungen über das Zerlegen algebraischer Polynome in binomische Faktoren, 1854. Über eine Anwendung des Zerlegens algebraischer Polynome in Faktoren, 1855. Über eine Bestimmungsart der irrationalen Wurzeln biquadratischer Gleichungen); Verhandlungen des Vereins für Naturkunde zu Pressburg-ban (I. 1856. Ueber die Mondfinsterniss vom 13. auf 14. Oct. II. 1857. Über die Bedeckung Jupiters durch den Mond am 2. Jan. 1. ,1., Über die Construction von Sonnenuhren, Ueber Sternschuppen, III. 1858. Ueber Kometen besonders den Donatischen, Ueber Mikrophotographie); a Correspondenz für Naturkunde zu Presse burg cz. folyóiratban (1863. Über die am 2. Juni stattfindende Sonnenfinsterniss). A pozsonyi m. kir. állami főreáliskola Programmja 1853. és Értesítője 1900. 5. 1. Obermüller Lipót, szent Domokosrendi áldozópap és a rend főnöke, a pesti szent Mihály-templomnak ünnepi szónoka. — Munkái: 1. Lob- und Sittenrede auf den grossen Blut-Zeugen Antonius Neurot