Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Návay Aladár (földeáki) - Návay Lajos (földeáki, ifjabb) - Návay Tamás (földeáki)
verseket és tárczákat írt Makra Gyuri álnév alatt a Bolond Istókba, Bolond Miskába, Budapestbe, Csirizbe, Herkó Páterbe. Czikkei a Községi Közlönyben (1890. Az útadó-törvény és végrehajtása, A véderő-törvény és végrehajtása, A községi közmunka és közlekedési ügyvitel, 1891. Letét a közigazgatásban, 1892. A bor-, sörital- és szeszitalmérési adóról); a Buda és Vidékében (1893. A pilisi felső járás összes községeinek részletes leírása, 1894. Pilis-megye, földrajz-történelmi tanulmány, 1898. 18. sz. Magyar helynevek) sat. — Szerkesztette a Rügyek és Virágok cz. kőnyomatos lapot 1886-ban Ambrózi József álnév alatt, és az Ifjúsági Lapok néhány számát 1886-ban Hegedűs J.-vel együtt. — Álnevei : Arravan, D'Artagnan és Nyavalya Józsi. Jegyzői Almanach 1894. 59. lap, arczk. — Buda és Vidéke 1894. 1., 2. és 20. Sz., 1895. 4. sz. (Erdélyi Gyula). Návay Aladár (földeáki), jogi doktor, a kereskedelemügyi minisztérium titkára ; a brüsseli nemzetközi kiállításon vezérbiztos, a párisi világkiállításon pedig a magyar kormány képviselője volt. Tartalékos huszárhadnagy; a Takovarend és a német lovagrend becsületkeresztjének tulajdonosa. Jelenleg mint minisztériumi kiküldött szaktudósító Párisban tartózkodik. — Munkái: 1. Catalogue spécial de la section Hongroise. Bpest, 1897. — 2. Magyarország az 1897. évi brüsseli nemzetközi kiállításon. Jelentés a kiállításról, a kiállítás magyar végrehajtó bizottsága elé terjeszti. U. ott, 1898. Ország-Világ 1897. 17. sz. arczk., 1900. 17. sz. arczk. Náray Lajos (földeáki, ifjabb), államtudományi doktor, csanádmegyei alispán, Náray Lajos földbirtokos és báró Eötvös Ilona fia, NI. Tamás főispán unokája, szül. 1870. szept. 18. Földeákon (Csanádul.) ; a gymnasium három osztályát mint magántanuló Szegeden, a IV. osztálytól kezdve a budapesti kegyesrendieknél 1887-ben, egyetemi tanulmányait Budapesten, a III. évet Berlinben és Bonnban végezte. 1891. decz. a budapesti egyetemen államtudományi doktorrá avatták. 1892-ben kinevezték tiszteletbeli aljegyzővé Csanádmegyében. 1895. tiszteletbeli főszolgabiróvá, 1896. decz. helyettes főjegyzővé, 1897. máj. főjegyzővé, 1901. alispánná választatott. Czikkei a helyi lapokban megjelent politikai vezérczikkein kívül a Budapesti Szemlében (1895—96. Az alföldi munkáskérdés, különös tekintettel a csanádmegyei viszonyokra, németül is megjelent egy bécsi nemzetgazdasági folyóiratban és ez különnyomatban, A cselédtörvény reformja, 1897. Egy német tudós a socialis kérdésről, 1898. Az alföldi munkáskérdés, Az uj munkástörvény és könyvism., 1899. A munkássegélyalapokról, 1901. A közigazgatás reformja, 1903. A vármegye sociálpolitikai hivatása); a Nemzetgazdasági Szemlében (1899. Az 1898. II. t.-cz. gyakorlati értéke, 1902. Egy szövetkezet beléletéből); a Közgazdasági Szemlében (1900. Az uj dohánytörvényről, 1901. Robot és energia, Az 1900. XVI. t.-cz.). A magyar n. múzeumi könyvtár példányaiból és önéletrajzi adatok. Návay Tamás (földeáki), főispán, 1848 —1849. kormánybiztos, szül. 1815. decz. 30. Földeákon (Csanádm.); tanult Szegeden és Pozsonyban. Az 1832—36. országgyűlésen a szabadelvű reformpárthoz csatlakozott. 1835. júl. Csanádmegye tiszteletbeli aljegyzője, 1836. szept. 12. pedig tiszt. főjegyzője és táblabírója lett. 1838-ban erélyes intézkedéseivel nagy hasznára volt az árvíztől fenyegetett Makónak. 1839-ben mint a megye országgyűlési követe a Deák-féle szabadelvű párt híve lett és később is mindig vezére volt a megyei ellenzéknek. 1842-ben második alispánná választatott és mint ilyen főleg a törvénykezés és kör-26. ív sajtó alá adatott 1903. ápr. 7.