Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Pajor Gáspár (tót-lipcsei és felső-eőri) - Pajor István - Pajor István (tót-lipcsei)
Századunk Névváltoztatásai 174. lap. — ... Állam 1903. 136. Sz. — Stumpfer Károly kiadványainak Jegyzéke. Pozsony, 1903. 50. 1. és önéletrajzi adatok. "y Pajor Gáspár (tót-lipcsei és felső-eőri), orvosdoktor. Pajor Gáspár és Bárczy Béla fia, Királyiban (Gömörm.) született; 1788-tól a pesti egyetemen orvosnövendék volt és 1795. decz. 19. avatták orvosdoktorrá; mint gyakorló orvos Szent-Endrén (Pestmegye) telepedett le ; 1818-tól Pestmegye táblabirája volt. — Munkája: Fédon, vagy a lélek halhatatlanságáról. Három beszélgetésekbe írta német nyelven Mendelson Mózes. Magyarra fordíttatott egy magyar hazafi által. Pest, 1793. — Szerkesztette s kiadta Kármán Józseffel együtt 1794—95-ben Pesten az Uránia három kötetét (melyben több czikke van P. r. jegygyel). Philosophiai Pályamunkák I. 1835. 68. 1. — Danielik, M. írók II. 244. 1. — Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 10. 1. — Figyelő VI. 1879. 155., 156. 1., IX. 48. lap. — Bajai Közlöny 1880. 44. szám. — Bodnár Zsigmond, Kármán és Pajor. Bpest, 1880. — Koszorú III. 1880. 272. 1. — Petrik Bibliogr. II. 715., III. 18. 1. — Köszeghy Sándor, Nemes családok Pest vármegyében. Bpest, 1899. 275. l. Pajor István, ügyvéd és váltójegyző, szül. 1798 körül Komáromban, 1833-ban Győrből hirdeti munkáját, tehát ott lehetett gyakorló ügyvéd. Az 1849. febr. a magyar kormány által Nagyváradon felállított vésztörvényszékhez közvádlónak neveztetett ki. Az 1851. jan. 1 az osztrákok által kiadott idézővégzésre szept. 17. maga jelentkezvén, okt. 7. Pesten haditörvényszékileg négy évi fogságra ítéltetett. — Munkái: 1. Titkos szerelem, vagyis napkeleti virágnyelv, mely a virágoknak, füveknek, fáknak a napkeleti nemzeteknél bevett jelentéseit oktatja, főként a szépnem használatára s mulatására,honni esmeretes növényekkel bővítve, német után szerzette. Győr, 1833. — 2. A magyar váltótörvény hiányai. Buda, 1846. Hazai s Külf. Tudósítások 1833. II. 37. Sz. — M. Hirlap 1851. 581. szám. (Haditörvényszéki Ítélet). — Petrik Bibliogr. Pajor István (tót-lipcsei), kir. tanácsos, nyug. megyei árvaszéki elnök, P. József földbirtokos, megyei tisztviselő és Kalmár Johanna fia, szül. 1821. máj. 20. Ipoly-Nyéken (Hontm.); első oktatását rokona, Szontagh Ádám magánnevelőjétől nyerte Szemeréden és Százdon (Hontmegye) ; a gymnasiumot Korponán 1830—34-ig a piaristáknál, 1834—36-ig a selmeczi lyceumban, 1836—39-ig a pozsonyi ág. ev. lyceumban végezte; a jogot Losonczon 1839—40-ben Zsarnaytól az evang. ref. collegiumban tanulta. 1842-ben letette az ügyvédi vizsgát és 1847-ig Hontmegyében ügyvéd volt. Az 1847—1848. országgyűlés alatt mint idősb Apponyi György gróf magántitkára Pozsonyban tartózkodott. 1848-49-ben Hontmegye első aljegyzője volt. 1849-ben Boronkay Lajos kormánybiztos a Szent-Benedeknél táborba szállt Görgey Artúrhoz küldte futárnak. Mint nemzetőrségi hadnagy, csapatával Váczig ment, honnét azonban a hadügyminiszter az összes csapatokat visszarendelte. 1849. július 9. tisztviselőtársaival Komáromba menekült. A szabadságharcz után 1851-től csalomjai ősi birtokán gazdálkodott és ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1860-ban Balassa-Gyarmatra (Nógrádm.) tette át állandó lakását és 1867-ig ügyvédkedett. Ekkor Nógrádmegye tiszti ügyésze lett s 1872-ben újra megválasztatott, mely hivatalát 1878-ig folytatta, mikor január 3-án árvaszéki elnök lett. Egyéb tanulmányai mellett, a nyelvészetieket művelte; magyar anyanyelvén kívül a német és tót nyelvet beszélte, s a franczia, olasz, angol és spanyol nyelvek irodalmi termékeivel foglalkozott. A magyar nyelvészet terén eszmecseréket is folytatott, többek közt a M. Sajtóban Joannovics György, Vadnay Lajos és Nyakas Gáborral. 1877-ben a Madách Imrének emelendő szobor ügyében Nógrádmegye intelligentiája által megkezdett agitatiónak ő volt a vezető elnöke. A király 1882-ben kir. tanácsosi czímmel tüntette ki. Hont és Nógrád 4*