Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Plihai Ferencz - Plintovic Ádám - Pliverics József - Ploetz Adolf - Ploetz Venczel
1249 Plihál—Ploetz 1250 demények körüli eljárás egyszerűsítéséről. ( Vélemény.) 1898. — 6. A győri kir. ítélőtábla területének törvénykezési beosztása. (Térkép.) 1903. — 7. A győri kir. ítélőtábla területének törvénykezési beosztása. (Térkép.) 1895. — 8. A győri kir. ítélőtábla területének kiterjedése, népessége és helységnévtára. 1894. — 9. Tájékoztató a kir. törvényszékek és járásbíróságok ügyforgalmi és tevékenységi kimutatásának összeállítási és felterjesztési módozatairól. (Sokszorosítás által előállított füzet.) 1901. — 10. Áttekintés a győri kir. ítélőtábla területén alkalmazott bírák (törvényszéki és járásbirósági) évi működéséről. (1896—1904. évenként összeállított füzetek.) — 11. Statisztikai adatgyűjtő jegyzékek a győri kir. ítélőtáblánál. 1900. — 12. A győri kir. ítélőtábla gyakorlata az évi ügyforgalmi és tevékenységi kimutatása körül. 1903. — 13. A győri királyi ítélőtábla könyvtári szakjegyzéke, betűsoros tárgymutatóval. 1900. (Kőnyomat.) A munkák mind Győrben készültek ; a 2—8. és a 10—12. sz. kéziratok. M. Könyvészet 1895. és önéletrajzi adatok. Plihál Ferencz, orvosdoktor, a 70-es években öngyilkos lett. — Czikkei a Gyógyászatban (1867. A heveny sárga májsorv egy esete, A rostos méhhabarcz egy esete); az Orvosi Hetilapban (1869. A hidegvíz gyógyhatása küteges hagymáznál, A mirigy tömlők és Graafféle tüszők lefűződése). — Munkái: 1. Sebészboncztani kalauz. Fergusson Vilmos után magyarítá. Pest, 1862. — 2. Naegele K. N. szülészeti tankönyve. Hetedik kiadás, melyet a tudomány haladásának megfelelőleg átdolgozott és bővített Dr. Grenser Woldemár Lajos, magyarra fordította ... 31 fametszettel. U. ott, 1870. (M. orvosi könyvkiadó-társulat Könyvtára XIV.). Szinnyei Könyvészete és rokona Plihál Dezső szíves közlése. Plintovic Ádám, orgonista volt 1650 táján Zsolnán (Trencsénm.). — A Cithara Sanctorumban 4—5 eredeti s 5—6 fordított éneke van. Korauhev 1879. 4. SZ. Pliverics József jogi doktor, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, szül. 1847-ben Uj-Gradiskán; középiskoláit Pozsegán és Zágrábban, a jogot a zágrábi egyetemen és Bécsben végezte, hol 1873-ban jogi doktorrá avatták. 1874-ben az államjog és népjog magántanára lett a zágrábi egyetemen; 1878. rendkívüli, 1880. rendes egyetemi tanárrá neveztetett ki a zágrábi egyetemen, melynek az 1892—93. tanévben rectora volt. 1898 óta a magyar országgyűlésen képviselő és a horvát nemzeti párt tagja. Azt az álláspontot képviseli, hogy Horvátország Magyarországgal a reálunió viszonyában levő állam, a mely álláspontot Hodossy Imre a magyar képviselőházban 1895. decz. 3. éles bírálat tárgyává tette. — A horvát jogászegylet havi Közlönyében horvát czikkei jelentek meg. — Munkái: 1. Das rechtliche Verhältniss Kroatiens zu Ungarn. Mit einem Anhange die ungarisch-kroatischen Ausgleichs-Gesetze enthaltend, Agram, 1885. (Jellinek Györgygyel együtt). — 2. Beiträge zum ungarisch-kroatischen Bundesrechte. Rechtliche und politische Erörterungen. U. ott, 1886. — 3. Der kroatische Staat. U. ott, 1887. Hinrich's Fünzigjähriger Bücher-Katalog. Leipzig, 1891. VIII. 660. 1. — Pallas Nagy Lexikona XIV. 47. 1. — Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. fil. 1. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól. Ploetz Adolf. L. Érkövy Adolf. Ploetz Venczel. — Költeménye: Idvhangoktek. ns. aztes. tiszt. tudós Kisfaludi Kisfaludy Sándor ur a tudományok lelkes kedvelőjének hazánk nagy érdemű koszorús költőjének 1837-ik év tavasz első hava 18-án ült névünnepére határtalan tisztelete zálogául szerzé Ploetz Venczel. "(A költeményt, mely 21 versszakból áll Id. Szinnyei ,. Magyar írók X. 40