Szion, 1838. július-december (Második félév, 1-32. szám)
1838-08-08 / 11. szám
GYARMATÉI JANÓ 11. szám. Pesten, Augustus’ 9-én 1838. 2-dik félév. TÁRGYJEGYZÉJC: TÖRTÉ.XET- TÁR. Magyar és Erdélyország : Sailer György ez. püspökké neveztetik. Madaraszty Ferenci és Weszerle Jósseff. Szepessy Ignáczral pótlékul. Austria: A’ koronázási rend. Franczia ország: A' bordeaux* jókönyvek' terjesztésére alakult társaság. Bajorország: Az irgalmas testvérek jótékony munkálatai. Törökország: Albani Benignus elfogadtatása Scutariban. LITER. Literatúrai szemle, 1. Theologische Mitarbeiten. AI. Historisch-politische Blätter für das Katholische Deutschland. згФШ1Ршаш5г=*^1^ш^ Magyar rsí^Irtályország. A cs. ’s ap. kir. felsége Sailer György győri káptalan helyettest és nagy prépostot püspök czímmel méltóztatott kegyelmesen felruházni. Pozsony , aug. 1-sején múlt hó 20-án délutáni 1 órakor halálozott meg elgyengülésből méltóságos Gojzeszi Madarassy Verenas , ansariai val. püspök és udv. tanácsos, jeles életének 75-ik évében. Тек. Weszerle Josef, a’ magyar kir. egyetemnél a’ történet tudományok’ rendes és nyilványos tanítója, és a’ bölcselkedői kar’ proseniora, ki még folyó esztendei július’ 29-bén a’ bölcselkedői kar’ dékánjául választásába tettlegesen befolyt, és azon karból lévően választandó az egyetemi rector, a’ választatásról előbb lemondott, ugyan azon napra következett éjszakán, nyálkás guta-ütési következésében , életének 57-dik évében meghalálozott. A’ boldogult 1781-ik esztendei mart. 12-kén Német-Próna mezővárosban Nyitra vármegyében született; a’ gymnasiumi iskolákat Privigyen , Tatán és Székesfejérváron , a’ bölcselkedésit pedig Váczon és a’ pesti kir. tud. egyetemben tanulta, a’ hol egyzsersmind a’ törvényes tanulmányokat is elvégezte. 1807-dik esztendőben a’ diakovári püspöki lyceumban a’ bölcselkedés’ doctora lett. 1811-ben a’ kassai kir. academiában a’ történeti tudományokat tanítani kezdette; 1813-ban szint azon tudományok’ tanítójává a’ pozsonyi academiához tetetett által. 1817-ben a’pesti kir. egyetemnél archaeologia’ és numismatica’ tanítójává ’s egyszersmind az egyetemi könyvtár’ úrjévé neveztetett. 1822-ben a’ bölcselkedői kar’ dékánja, 1823-dik és 1824-dik esztendőben ugyanazon kar’ directorának helyettese volt , végre 1827-dik esztendő óta a’ történeti tanulmányokat tanította. Elhunytát özvegyén és két árváján kívül számos tisztelői és baráti kesergik. (Hír.) — Pótolekul Szepessy Ignácz b. pécsi püspök haláláról még ezeket közöljük: Az elhunyt köztiszteletű főpap 50 éves valt ’s régóta szenvedő tüdőbajban , melly mindenkit remegtete, életéért, de hirtelen halála még is rendkívül meglepő volt ’s köz fájdalmat gerjesztő. Az üdvözült ifjúsága első évei óta szakadatlanul buzdító példája volt a’ jámborságnak , bölcseségnek ’s fáradatlan munkásságnak. Ékesszólása országgyűléseken ’s egyházi szószéken egyenlő jelességü mindenkor, bőkezűsége pedig a’ lehetőséglegfőbb fokán mutatkozik. Minden emberhez példás lebocsátkozó nyájassággal viselteték, ’s mint főpap legszigorúbb vala maga ’s legengedékenyebb alattosi iránt. ’s e’ nagy férfinak , kiben kiltisztelést parancsoló tekintet mellett, ennyi erény lakozék , köszönheti a’ tudományos világ az erdélyi katholikusok egyházi és statistikai helyzetéről értekező jeles munkát ’s az ifj magyar sz. írás javított ’s jeles jegyzetekkel ellátott kiadását 6 darabban, nem is említvén számos egyéb hittudományi ’s énekes-könyvet szinte magyar nyelven. A’ haza pedig örök hálával tartozik neki az 1836-oi országgyűlés czikke szerint , melly a’ pécsi lyceum alapítása iránti érdemeit megörökité; ezenkül a’ lyceumi szükséges iskola-épületet egészen saját erszényéből állíttatá föl ’s utóbb a’ hajdani sz. Pál szerzetesei roppant épületét is megvásárló ugyan e’ czélra, ’s a’ műszaki tanulmányokat tetemesül bővité. A’ püspöki könyvtárt, melly mindenféle jeles, sőt a’ legújabb munkákkal is díszült , közhasználásra megnyitá. /A’ falusi oskolamestereknek ’s kántoroknak saját tanuló intézetet alapita bőkezűsége, ’s ezenkül még hangászat iskolát, érintetlenül hagyván az általa fölépített sok új iskolát, szentegyházat ’s paplakot. Joggal mondhatni, hogy benne a’ haza egyik legnagyobb fiát ’s jóltevőjét, a’ vallás legragyogóbb ’s valódi buzgalom példányát, ’s a’ trón egyik erős oszlopát szerété, tiszteié, kegyeié ’s veszité. Szerény ’s nemes lelkületének legszebb példáját adá a’ dicső elhunyt végintézetében. Hogy a’ többit elhallgassák, így intézkedik egyebek közt végrendeletében: „Lágyfából készíttessék részére koporsó ’s feketére festessék. A’ harangok csupán kimúlta után először, ’s temetésekor másodszor huzassanak meg. Viaszgyertya ne osztogattassék; fáklyák ne lobogjanak hamvai mellett. Tol ne tartassák. Halotti beszéd se mondassák. Könyvei a’ püspöki könyvtárba tétessenek ’sat.. Egyéb hagyományi közt az egri seminariumnak 2000 fr., az egri lyccumnak 1000 frtot hagyott ezüst pénzben. Rokoninak ezüst asztali készületeit, két aranylánczczal diszlő keresztet, ’s két gyűrűt. Vagyonárból fönmaradandó minden egyéb pénzét az általa alapított pécsi lyceum alaptőkéjéhez rendeld csatoltatni. Különös jobbágyi hű ragaszkodással fejezi be rendeletét: „In aedibus lycci, seu Lyceo junctae Bibliothecae, nunquam mei memoria celebretur, imo nec nominis mei amplius mentio fiat; imagini meae, in praetorio lib. regiae Civitatis Quinqueecclesiensis pendenti comburendae, alia, Francisco augusti Imperatoris I. et Regis, velut Lycei statoris substituatur“. így írja alá: Quinqueecclesiis 23-tia Septembris 1836. R. Ignatius Szepessy, indignus Episcopus Quinqueecclesiensis m. p. Austria. Bécs Jul. 28. Az ő felségök’ mailandrai fényes bemeneteléről megjelent udvari programma szerint, melly 16 folio lapot foglal el , azon szokott kiséreten kívül, melly az illy pompás bemenetekhez mindig csatlakozik , a’ városok’ küldöttei előtt a’ központi és vidéki congregatiók ’s a’ 83 királyi város’ zászlósai (Panierträger) ’s — meg pedig ez utóbbiak lóháton ’s kifejtett lobogókkal — fognak menni. A menet a’ főtemplomnál végződik , honnan a’ Te Demv végeztével a’ császári palotába, de