Szocialista Művészetért, 1968 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
Ez évi utolsó ülését december 18-án délelőtt a Fészek Klub tanácstermében tartotta a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének Központi Vezetősége. Gertter Viktor Kossuth-díjas kiváló művész elnöki megnyitója után Vass Imre főtitkár terjesztette elő első napirendi pontként az elnökség beszámolóját: „A művészeti szakszervezetek tevékenysége és feladatai az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével összefüggésben. — Javasslat a művészeti szakszervezetek 1968. évi főbb feladataira, a központi vezetőség és az elnökség 1968. I. félévi munkaprogramjára.” A BESZÁMOLÓ Elöljáróban behatóan tájékoztatta az elnökség a központi vezetőséget a Szakszervezetek Országos Tanácsa december 11-i üléséről. A beszámoló második szakaszában Vass Imre főtitkár elemezte a művészeti szakszervezetek tevékenységét azokban az előkészületekben, amelyek a művészeti területen a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetését szolgálják. A központi vezetőség határozata alapján elnökségünk, a szakmák elnökségei tevékenyen vettek részt a gazdaságirányítás reformját előkészítő megbeszéléseken, az erre vonatkozó rendeletek kidolgozásában, véleményezésében. E tevékenységgel párhuzamosan igyekeztünk felkészíteni az új feladatokra a szakszervezeti tanácsokat, szb-ket, a bizalmiakat és az egész szakszervezeti tagságot. A két központi vezetőségi ülés közti időszakban mindenütt ismertettük azokat az okokat, amelyek a gazdaságirányítási rendszer reformját a művészeti területen is indokolják, s arra törekedtünk, hogy a realitásoknak megfelelő aktív közvéleményt formáljunk. A gazdaságirányítási rendszer reformjának előkészítésével párhuzamosan szükségessé vált a szakszervezetek hatáskörének és jogkörének rendezése. Elnökségünk meghatározta az állami vezetés és a szakszervezeti szervek együttműködésének, valamint a vállalati és intézményi szakszervezeti szervek hatásköre gyakorlásának főbb elveit és módszereit. Abból indultunk ki, hogy a vállalati és intézményi tevékenység fő célja a párt kulturális politikájának szolgálata. Elnökségünk megállapította, hogy a szakszervezeti hatáskör nem azonos az írott joggal. Annyi jogunk van, amennyivel élni tudunk az állami vezetéssel való elvtársi együttműködés, a közös célokban fogant bizalom alapján. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek nem szembenálló, hanem egymás tevékenységét kölcsönösen, segítőszándékkal támogató magatartására van szükség ahhoz, hogy a jogokkal és kötelességekkel megfelelően élni lehessen. Szakszervezeti szövetségünk hatásköreinek meghatározásánál elnökségünk abból indult ki, hogy elsődlegesen az alapszervezetek hatásköre bővüljön. A szakszervezeti hatáskör és jogkör értelmezésével foglalkozott a továbbiakban az elnökség beszámolója. A gyakran emlegetett vétójoggal kapcsolatban hangsúlyozta az elnökség, hogy a közös célkitűzések szolgálata a szakszervezeti szervek részéről mindenekelőtt a meggyőzés, a tények és a helyzet elemzése alapján történő érvelést követelik meg. A vétójog alkalmazására akkor kerülhet sor, ha mindez már nem használ, és a gazdasági vezető törvénysértő intézkedést hoz. A szakszervezeti szervek a Munka Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően élni fognak a vétójoggal minden olyan esetben, amikor a gazdasági vezetők a közös megállapodásokat nem tartják be, ha törvénysértést követnek el, vagy megsértik a szocialista erkölcs és bánásmód szabályait, amikor a vállalati, vagy azon belül egyes törekvések közvetlenül és súlyosan veszélyeztetik a népgazdasági érdekeket. A szakszervezetek megnövekedett hatáskörével kapcsolatban a művészeti szakszervezetekre vonatkozó jogokat és kötelességeket elnökségünk részletesen kidolgozta, s ezeket a januári Elnökségi tájékoztatóban meg is jelenteti, egyéb fontos rendeletek és utasítás közlése mellett. A jövő évi munkatervvel kapcsolatban az elnökség beszámolója legfőbb célkitűzésként szakszervezeti mozgalmunk elé azt állította, hogy járuljon hozzá az új gazdaságirányítási rendszer sikeres érvényre juttatásához a művészeti területen. A VITA A központi vezetőség tagjai egyetértettek az elnökség beszámolójával és munkatervi javaslatával, s elismerésüket fejezték ki azért a tevékenységért, amellyel a szakszervezeti vezető testületek és aktivisták felkészítették szakszervezeti mozgalmunkat a következő év megnövekedett feladatainak eredményes teljesítésére. A felszólalások során számos kiegészítés, elemzés, javaslat hangzott el. Így felvetették az érvényes rendeletek és utasítások közös kiadásának gondolatát, javasolták, hogy az intézmények esetében az állami és szakszervezeti szervek közti megállapodásokat a kollektív szerződések mintájára és szellemében kollektív megállapodásként kössék meg. Többen foglalkoztak a kulturális járulék bevezetésével kapcsolatosan a műalkotások és produkciók értékelésének (egyben kulturális járulék alá esésének kritériumaival, és sürgették a határozott, tiszta, egyértelmű esztétikai normák alkalmazását. Felhívták a figyelmet ama, hogy a nem nagy példányszámú művészeti szaktudományos kiadványok megjelenése könnyen áldozata lehet a gazdasági rentabilitásra törekvő kiadói politikának. Több felszólaló foglalkozott a vidéki színházak tájolási problémáival, és a kv úgy is döntött, hogy a Színházi Dolgozók Szakszervezete elemezze a helyzetet, és alakítsa ki állásfoglalását a tájelőadásokkal kapcsolatban. Többen értékelték a kollektív szerződések előkészítésének tapasztalatait,és felhívták a szakszervezeti tisztviselők és a tagság figyelmét arra, hogy a kollektív szerződésekbe azokat a reális, megvalósítható célkitűzéseket foglalják, amelyek az 1968-as év várható körülményei között megvalósíthatók. A vita során felszólalt dr. Malonyay Dezső, dr. Hont Ferenc, Kadosa Pál, Lóránd Hanna, Horváth Sándor, Kiss Mihály, Jánosi Ferencné, Augusztin Ferenc és Salamon Ferenc. Vass Imre főtitkár összefoglalójában válaszolt a felvetett problémákra. A művészeti szakszervezetek 1968. évi költségvetését Nagy Béla főkönyvelő terjesztette elő. Jánosi Ferencné, Sömjéni Sándor, a számvizsgáló bizottság elnöke, Lázár Egon felszólalása és Vass Imre főtitkár válasza után a központi vezetőség elfogadta a költségvetési előterjesztést, majd Gertler Viktor elnöki zárszavával véget ért az ülés. Valamennyi szervezett magyar művésznek és művészeti dolgozónak, a művészeti szakszervezetek valamennyi tagjának és hozzátartozóiknak, a szakszervezeti aktivistáknak, bizalmiaknak, a szakszervezeti tanácsok és szakszervezeti bizottságok, a szakmai elnökségek, a központi vezetőség tagjainak ezúton kíván jó egészséget, eredményekben gazdag, boldog új esztendőt a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Központi Vezetőségének elnöksége Reich Károly újévi rajza A Szakszervezetek Országos Tanácsa december 11-én az EDOSZ székházában ülést tartott. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével összefüggő szakszervezeti feladatokat Gál László, a Szaktanács titkára ismertette. A beszámoló után Vimlor Gyula, a Szaktanács titkára vázolta az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése folytán a szakszervezetekre háruló agitációs, propaganda- és nevelési feladatokat. A két beszámoló felett együttesen folytatott vita során felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szaktanács főtitkára javaslatára a tanácsülés az alábbi ÁLLÁSFOGLALÁSban rögzítette a gazdaságirányítási rendszer reformjával kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. . A szakszervezetek véleménye szerint a gazdaságirányítás új rendszerének alkalmazása megszilárdítja szocialista társatalmi rendszerünk alapjait, a dolgozók alkotó erejének fokozottabb felszabadítása révén lehetővé teszi a termelőerők gyorsabb ütemű fejlődését, a szocialista termelési viszonyokban rejlő lehetőségek fokozottabb kiaknázását, gazdasági életünk fellendítését és mindennek alapján a dolgozók életszínvonalának gyorsabb ütemű növekedését. Erősíti egész rendszerünket, fontos eszköze a munkásosztály legfőbb politikai célja megvalósításának, a szocializmus teljes felépítésének. A szakszervezetek részesei voltak annak a mintegy 3 évig tartó, sokoldalú tudományos és politikai munkának, amellyel pártunk a reform bevezetését előkészítette. A tudományos megalapozottság és a dolgozók százezreivel folytatott eszmecsere lehetővé tette a feladatok és célok helyes meghatározását. Mindezekért a magyar szakszervezetek teljes meggyőződéssel és erejükkel támogatják a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetését. A reformban megjelölt célok elérése azt igényli, hogy a szocialista demokrácia további szélesítésével, a szocialista elosztás elvének tökéletesebb érvényesítésével, a szocialista tudat fejlesztésével kibontakoztassák a tömegek Tömpe István, az MBT elnöke és dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese a parlamentben beszélget dr. Haraszti Istvánnéval, a Nemzetközi Koncertigazgatóság vezetőjével és Mike Gyulával, az MBT gazdasági igazgatójával kitüntetésük alkalmával (MTI) Az Erkel Színházban december 12-én rendezték meg a H. Nemzetközi Táncdalverseny budapesti fordulóját (MTI) Az Ernst múzeumban januárban megnyíló „Dolgozó emberek között” című kiállítás anyagából bemutatjuk Tamás Ervin „Varrólány" című festményét (Kovács F. felv.) ÁRA 1 FORINT