Szocialista Művészetért, 1969 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
Amilyen a szakszervezet, úgy dolgozik a jelölőbizottság... Miskolcra utaztam, hogy megnézzem az alapszervezeti választási előkészületeket. A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat elég nagy szervezet, hatalmas területen szétszórt apró egységekben (elvégre a mozik falvakban, községekben, kisvárosokban játszanak) s maga a vállalat olyan, mint általában a kész termékeket forgalmazó másfajta vállalat. Az a körülmény, hogy filmterjesztés közben művelődéspolitizál is, túlságosan nem befolyásolja a szakszervezeti választási előkészületeket: megválasztották a küldötteket a januári küldöttgyűlésre, amely megerősíti majd a különben jól dolgozott szakszervezeti tanácsot és bizottságot. A példát nem a mozisok, hanem a Miskolci Nemzeti Színház szolgáltatja. Olyan friss, izgalmas újdonságokkal szolgál, melyekre érdemes felfigyelni más szakmabeli mozgalmi embereknek is... A november 12-i taggyűlésen az szb nem volt szégyenlős, és a tavasz óta végzett munkáról, gondosan, ám önkritikusan beszámolt. (Nem követte azokat a kevesebb dohányú szb-ket, amelyek a mondanivalót inkább a vezetőségválasztó taggyűlésekre tartogatták...) Megválasztották a jelölő bizottságot, melynek elnöke műszaki (Gulyás József), van benne két színész (Dobos Ildikó és Szabados Ambrus), van képviselője az énekkarnak (Ónodi László) és a zenekarnak (Kecskeméti János). Ki-ki a maga körzetében máris firtatja a tagok véleményét, javaslatát. A bizalmiak készülnek a januári csoportgyűlésre és beszámolóra. A vezetőségválasztó taggyűlést február végére tervezik ... A jelölő bizottság és az szb naponta összeszalad, minden nap tanácskozik. Ugyan miféle mondanivalójuk lehet olyan sok? A tagság azt kérte a taggyűlésen: a hirdetőtáblán függeszszék ki a jelenlegi szb névsorát és az szb-tagok reszortját. Tudni szeretnék a színháziak, melyik munkaterületen ki, hogyan ténykedett. A naponkénti beszélgetések tartalmáról Csapó János szb-elnök, Szili János titkár, Fekete Alajos gazdasági felelős — mindhárman meglehetősen sokat szereplő színészek — a következőket mondták. — Feltűnt nekünk — kezdte Csapó János —, hogy az szb-ben a reszortok elnevezése nem fedte a teendőket. Nálunk a sportfelelős nem csak a Gonda György által kezdeményezett sportiskola gondozását jelenti, hanem a fotó, sakk, torna szakkörök irányítását is. A sportfelelős nálunk sport és szakköri felelős. Aztán megvitattuk: miért felel a nőfelelős? Az egész munkája belefér a szocpolos teendői közé... A kulturális felelős nemcsak az úgynevezett kulturális tervékenységért felel, hanem irányítja a színházi klubot is. Az első teendőnk tehát az volt, hogy a tényleges funkcióknak megfelelően neveztük meg a reszortfelelősöket. Aztán továbbléptünk. Az egyes reszortok felelőseinek teendőit tömören összefoglaltuk, és ezekre a megfogalmazott reszortokra teszi meg név szerint jelölését a jelölő bizottság. Szbérik és a jelölő bizottság azt akarja, hogy a vezetőségválasztó taggyűlés elé kerülő jelölt-névsor az egyes funkciókra megfelelő jelöltekből álló új szb-t tartalmazzon. — Eddig hogyan folyt le az szb-n belül a reszortok elosztása? — tettem fel naivul a kérdést. — Úgy — felelte készségesen Csapó János —, hogy en bloc megválasztotta a taggyűlés a listán szereplő vagy attól eltérő 9—11 tagot az szb-be, s utána ezek maguk között elosztották a reszortokat. Nyilvánvaló, hogy nem jutott mindenkinek feladat. Az is igaz, hogy nem mindenki kapott olyan felelős beosztást, amihez képessége, főként kedve lett volna. Így alakult ki az a helyzet — ezt mi is tapasztaltuk —, hogy egy ilyen szó három-négy tagja „húzott”, a többi pedig rajta volt a névsoron. — A jelölő bizottság úgy írja ki jelöltjeit a hirdető táblán, hogy az egész színházi tagság előtt világos lesz — folytatja a gondolatsort Gulyás József, a jelölő bizottság elnöke —, hogy az szb melyik tagja milyen reszortfeladatokat old majd meg, és nyilvánvalóan a tagság reszortonként válogatja össze az szb-be kerülőket. — Mert azt akarjuk, hogy az új szb teljes egészében dolgozzon — vélte Szili János, a titkár, — ne alakuljon úgy a helyzet, mint régebben volt, hogy két-három tag csak névlegesen vegyen részt az szb tevékenységében, és helyettük a tényleges munkát az aktivisták végezzék el. Ugyanez áll a számvizsgáló bizottságokra is. Hozzáértő, értelmes emberek vannak benne most is, de ha ők is olyanok lennének, mint az szb mostani többsége, akkor lényegesen jobban segítenék ők is az szb munkáját — vetette közbe Fekete Alajos —, mert bizony örömmel vennénk, ha nem ritka időnként jelennének meg, hanem úgy mint az szb tagjai: a mindennapi munka során hallatnák szavukat ... November utolsó napján kukkantottam be hozzájuk. Jövetelem céljáról senki semmit nem tudott. Aznap délelőtt volt Darvas József új, izgalmas, harcos riport-drámájának (A térképen nem található) olvasópróbája. Az szb szobájában öt szb-taggal találkoztam. Beszélgetésünk során a színháziak egymásnak adták a kilincset. Jó két héttel voltak a taggyűlés után, s közel három hónappal a vezetőségválasztás előtt ,"Szürke", mindennapos élet folyt. De eleven, lüktető élet! Ilyen súlya van náluk a szakszervezetnek, ilyen ereje, tekintélye. Ezt maga a színházi tagság harcolta ki. Mert úgy érezte: szüksége van a szakszervezetre. Úgy látszik, éppen ezért fontos számukra a választás is. A kollektíva önmagát becsüli meg vele. N. K.-né PEDAGÓGUS (Debrecen) — a szabadságidőre és egyéb igazolt távollétekre járó átlagkereset számításának új rendszeréről. Így különösen a kiszámítás alapját képező tételekről kér tájékoztatást. VÁLASZ: Az iskolai dolgozók tekintetében a béralap és a jutalmazási keret terhére kifizetett díjazások képezik az átlagkereset kiszámításának alapját- így » Pedagógus átlagkeresetébe beszámít: a) a kiszámításkor érvényes személyi alapbére (a törzsfizetésen felül az alapbér-jellegű vezető és működési pótlékok is), b) a túlmunkád 1) fele, c) azok a nem alapbérjellegű pótlékok, amelyeket az átlagkeresettel díjazott időre nem folyósítatunk. A kétszeres kifizetés elkerülése érdekében a jutalmakat a napnál rövidebb távollét, továbbá — időtartamára tekintet nélkül — a rendes szabadság idejére járó átlagkereset kiszámításánál figyelmen kívül kel hagyni. Ugyancsak nem lehet számításba venni az átlagkereset kiszámításánál a szociális juttatásokat, a jubileumi jutalmat, az újítási díjat, valamint a különböző megbízások alapján kifejtett tevékenységért kifizetett tiszteletdíjakat. Az átlagkeresetet egyébként azokra az időtartamokra kell fizetni, amelyekre ezt jogszabály kifejezetten elrendeli. Így a felmondási idő alatti felmentés időtartamára, a rendes rendkívüli tanulmányi és jutalomszabadság idejére, a túlmunka ellenértékeként kiadott szabadidő-átalány idejére stb. A harminc napot meg nem haladó időtartamra történő átlagkereset-számítás esetén a megelőző naptári negyedévben, a harminc napot meghaladó időtartamra történő átlagkereset-számítás esetén pedig az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett összegeket kell alapul venni, ha a pedagógus naptári évre járó szabadsága a 98 napot meghaladja, függetlenül attól, hogy szabadságát egybefüggően vagy megszakításokkal a nyári, illetve téli szünetben, vagy az oktatási idő alatt veszi ki. P. Gy. TERVEZŐ (Budapest) levonásos jövedelemadó alá eső tevékenységet folytat. A különböző kifizető szervek a jövedelemadó alapját különböző mértékben állapították meg. Így egyes helyeken a bruttó díj 90, míg más helyeken 60 százaléka alapján vonták le az adót. Kérdése: mi a helyes eljárás, milyen adóalap figyelembevételével köteles adózni . VADÁSZ: A 49 1900. (XI. 10.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról szóló 11961. III. II.) PH számú rendelet (Vhr. megjelent egységes szerkezetben a Pénzügyi Közlöny 1907. évi március L-i számában) a levonásos jövedelemadó alá eső tevékenységből származó jövedelem egy részének — mint az annak megszerzésére fordított költségeknek — az adó alapja kiszámításánál történő figyelmen kívül hagyását — és csupán a bruttó díjnak meghatározott mértékben csökkentett nettó összege utáni adózását írja elő. Így az adó alapjának kiszámításánál az alábbi költségeket kell bruttó jövedelemből levonni: a) szerzői (írói), műfordítói és szakfordítói, újságrajzolói, zeneszerzői tevékenységnél, valamint a MUOSZ tagjaként működő fotóriporteri tevékenységénél az öszszevont díj 100 000 forintig terjedő részének M százalékát, ISO 000—20© 000 forintig terjedő részének 90 százalékát, 200 000 forinton felüli részének pedig M százalékát; b) a szobrász, festő, népművészeti és iparművészeti alkotásoknál a díj 90 százalékát, illetőleg amennyiben a tényleg felmerült költség ennél nagyobb, az adóalany által igazolt és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja által jóváhagyott költséget; c) a grafikai, restaurátori, fotóművész!, díszlettervezői és tervező iparművész!, valamint műszaki szakgrafikai tevékenységnél a díj 00 százalékát; d) az előadóművészi tevékenységnél a díj 20 százalékát; e) az a—d) pontokban fel nem sorolt, levonásos jövedelemadó alá eső egyéb tevékenységnél a át) 5 százalékát. Miután a levélíró tevékenysége a c) pont hatálya alá esik, ezért adóalapjának megállapításánál a bruttó 10 százalékát kell levonni, és csupán a díj 10 százaléka után köteles adót fizetni. (DBM) H. I. ARTISTA (Budapest) Kéri, tájékoztassuk, hogy „elismerési díjat” az SZTK-nak milyen feltételek fennállása esetén lehet fizetni? Milyen jogokat biztosít a ITT NEM MCVESZ ÉS KRITIKUS SAKKOZIK — Gácsi Mihály karikatúrája — Nolam magyarázza hogy hogyan kosi lóval lépni? Iteana Iliescu és Sergiu Stefanski a Hattyúk tavában (MTA dolgozónak az „elismerési díj” fizetése? VÁLASZ: Az elismerési díj fizetésére a nyugdíjtörvény ad lehetőséget. Kimondja ugyanis, hogy nem számít a szolgálati idő megszakításának az az időtartam, melyre a dolgozó „elismerési díjat” fizet. A díj összegét a betegségi biztosítás alá eső munkaviszony alapján kapott utolsó három havi munkabér átlagának figyelembevételével állapítják meg. Elismerési díj címén, ha a dolgozó legutolsó munkaviszonyából származó mankabér átlaga a havi 1000 forintot nem haladta meg, havi 10 forintot, ha 1000 forintnál több volt, de a 2000 forintot nem haladta meg, havi is forintot, ha pedig a 2000 forintot meghaladta, havi 1 forintot kell fizetni. Az elismerési díj folyamatos fizetését a munkaviszony megszűnését követő három hónapon belül kell megkezdeni. Az elismerési díj fizetésére irányuló szándékot a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának annál az igazgatóságánál vagy kirendeltségénél kell bejelenteni, amelynek területén a dolgozó legutóbb betegség esetére biztosított volt. Az elismerési díjat havonta előre, minden hónap II. napjáig kell befizetni. Ha azonban a befizetés két egymást követő hónapban elmarad vagy késedelmesen történik, az illetékes SZTK igazgatóság vagy kirendeltségi díj további fizetését visszautasíthatja. Külföldi munkavállalás esetén a díjat az itthon tartózkodó hozzátartozók is befizethetik. Az elismerési díjat fizető dolgozó esetében az előző munkaviszonyokat figyelembe veszik még akkor is, ha utolsó munkaviszonya megszűnése óta öt évnél hoszszabb idő telt el. Érdemes tehát elismerési díjat fizetni, mert így a már megszerzett szolgálati idő — nyugdíj szempontjából — nem vész el. CS. F. MOZIÜZEMI DOLGOZÓ (Kaposvár) kéri, tájékoztassuk, hogy egy kiskorú gyermeke után, akit egyedül nevel, jár-e családi pótlék? VÁLASZ: Kérdésére kedvező választ adhatunk, mert a Szakszervezetek Országos Tanácsának 1/ 190. (V. 21.) SZOT számú szabályzata alapján az egyedülálló férfiak — családi pótlékra jogosultság szempontjából — azonos helyzetbe kerültek az egyedülálló nőkkel, tehát egy gyermek után is jogosultak családi pótlékra. Az említett rendelkezés ó ót-a kimondja, hogy egyedülállónak kell tekinteni azt a dolgozót, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él. A szöveg dolgozóról beszél, már nem különböztetve a dolgozó nemét illetően, így e juttatásra nemcsak az egyedülálló nő, hanem az ilyen férj is jogosult. Amennyiben tehát e feltételek egyike az ön esetében fennáll, a családi pótlék folyósítását az SZTK ügyintézőtől kérheti. (O. V.) A „Nastasia két főszereplője: Valentina Massini és Petre Ciortea (Mezey felv.) Első ízben vendégszerepelt Állami Operaházunkban a bukaresti Román Állami Opera- és Balettszínház balettegyüttese. Az Oleg Danovski koreográfus és balettmester vezette együttes kiforrott és összedolgozott táncosokból tevődik össze, s e reprezentatív bemutatkozásnak számító vendégjáték alkalmával repertoárok sokszínűségét mutatták meg a magyar balettkedvelők táborának. Négy fellépésükből kettőt (az első és negyedik este) a Lev Ivanov nyomán O. Danovski koreografálta „A hattyúk tava” előadásának szenteltek. Ez a balett alkalmas leginkább arra, hogy nemzetközi viszonylatban egy-egy együttes a művészi színvonalát mind a nagyközönség, mind a szakértők előtt prezentálja. A bukaresti együttes által előadott variáció a közérthetőbb színpadi ábrázolásával tette a nézők előtt még áttekinthetőbbé, tisztább vonalvezetésűvé a szüzsét. Különösen a IV. felvonás csoporttáncai csillogtatták a tánckar egyöntetű, biztos technikájú művészetét, nem különben a koreográfus leleményes fantáziáját. A szereplők közül szeretném kiemelni a nálunk már jól ismert nezna Iliescu primabalerina művészetét, aki ebben a szerepben ismét excellált, valamint Sergiu Stefanski-t, aki méltó partnerének bizonyult. A második estén a Csipkerózsikát vitték színre. M. Pepita koreográfiáját Vasile Marcu szerencsés kézzel tömörítette és alkalmazta a bukaresti együttes adottságaira. A Carabosse tündér szerepét e változatban nő alakította igen artisztikus megformálásban (Gabriela Danovski). A főszerepben Alexa Mezincescu csiszolt technikájával tűnt ki. A legnagyobb érdeklődést a koncert műsoruk váltotta ki, amelynek során előadták Cornel Trailescu (aki különben négy estén át vezényelte operaházunk zenekarát) és Oleg Danovski kétfelvonásos balettjátékát (Nastasia), valamint Mozart „Kis éji zene", J. Strauss „Keringő” és Ravel „Bolero” zeneműveire készített táncjátékokat; e három mű koreográfusa Tilde U r s e a n u volt. A ,,Nastasia” című balett Zamfirescu novellája alapján készített mai témájú táncdráma, mely ötletes rendezői megoldásaival, drámai táncaival, a szereplők mélyen átélt játékával szerencsésen bizonyította a balettegyüttes magas művészi kvalitásait az eddig látottaktól elütő stílusú táncjátékban is. Nastasia szerepében Valentina Massini, a fiú szerepében pedig Petre Corea emelkedett ki szenvedélyes alakításával. A koreográfusnő három klaszszikusnak számító táncjátékával (Mozart, J. Strauss és M. Ravel zenéjére) bebizonyította a különböző táncstílusokban való jártasságát, elmélyült ismereteit. A fegyelmezett és pontos összmunkájával példaadó együttes vendégszereplése emlékezetes eseménye kulturális életünknek, s reméljük, a jövőben még gyakrabban nyílik alkalmunk egymás tánckultúrájának alaposabb megismerésére. GÉCZY ÉVA Kép Mozart „Kis éji zene”-jére készített Urseanu-balettből (Mezey felv.) Szocialista MŰVÉSZETÉRT.