Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
2 HÍREK A BÉCS (MTI). A VII. VIT-nek szombaton újabb nagy eseménye lesz. A találkozó részvevői este fél kilenckor békeünnepséget tartanak a Hofburg hatalmas udvarán. Az ünnepség fénypontja: Paul Robeson, a nagy néger énekes és békeharcos fellépése lesz. A nagyszabású békeünnepség előtt a VIT-en résztvevő több mint 120 országból egybesereglett küldöttek, valamint az osztrák fiatalok tízezrei békefelvonulást tartanak a bécsi Ringern — MAGYAR GÁLAEST A BÉCSI RAIMUND-SZÍNHÁZBAN — A VII. VIT-en csütörtökön sor került a magyar művészek gálaestjére, amelyet a Raimund Színházban rendeztek meg. A kedd esti magyar bemutató után még fokozottabb érdeklődés nyilvánult meg a magyar művészek szereplése iránt. Kudarcba fulladt a provokátorok próbálkozása, hogy a magyar előadás előtt uszító röpcédulákat osztogassanak. A közönség nem vett róluk tudomást és annál nagyobb szeretettel fordult a színházba érkező magyar küldöttség felé. A közönség helyéről felállva, hosszasan ünnepelte a magyar művészeket, virágokkal árasztotta el a színpadot. A szereplők és a közönség végül együtt énekelték a VIT-indulót: „Egy a jelszónk: a béke.” Lapin bécsi szovjet nagykövet az előadás szünetében felkereste Komócsin Zoltánt, a magyar VIT-küldöttség vezetőjét és szerencsekívánatait fejezte ki a magyar művészek nagysikerű szerepléséhez a VII. VIT-en. — MAGYAR—AMERIKAI BARÁTI TALÁLKOZÓ A magyar VIT-küldöttség pénteken a „Leányfalu” vizibusz fedélzetén vendégül látta az amerikai Egyesült Államok küldötteit. A magyar és az amerikai fiatalok a több óráig tartó dunai sétahajózás során tájékoztatták egymást helyzetükről, életkörülményeikről és a béke megvédéséért kifejtett tevékenységükről. Mindkét küldöttség bemutatta kulturális műsorának jellegzetes számait. A magyar és az amerikai küldöttek kölcsönösen emléktárgyakkal ajándékozták meg egymást. A szocialista országok küldöttségeinek képviselői pénteken délelőtt a bécsi Collégium Hungaricum épületében tartottak lelkes hangulatú találkozót. — A VIT VIT RÉSZTVEVŐI SZABADSÁGOT KÖVETELTEK A GYARMATI NÉPEKNEK — Csütörtökön este az esős idő ellenére több mint tízezren vettek részt a floridsdorfi hídnál rendezett nagygyűlésen, amelyen a VIT-küldöttek és a bécsi lakosság képviselői a barátságukat és szolidaritásukat fejezték ki a gyarmati és a közelmúltban függetlenné vált országok ifjúsága iránti. Az algériai VIT-küldöttség nyilatkozatot tett közzé. Ebben a többi között a következőket jelenti ki. Az osztrák hatóságok a francia kormány nyomására jónak látták megtiltani, hogy az algériai delegáció Algéria nemzeti zászlaja alatt vegyen részt a VII. VIT-en. Az algériai küldöttség mélységes megindulással értesült az előkészítő bizottság és a többi küldöttség határozatáról, hogy a megnyitó ünnepség díszfelvonulásán az algériai ifjúság iránt érzett szolidaritás jeléül egyetlen ország küldöttsége sem bontotta ki nemzeti lobogóját Algéria iiiiiitinuiiiiiiiiuiiiiiiiuiiiiiuiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiinmiiiiiiiiiiiuiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiniiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiniiti népe és ifjúsága soha nem fog megfeledkezni a világ szabadságszerető ifjúságának erről a nagyszerű cselekedetéről* — A VIT EN RÉSZTVEVŐ FIATAL NŐK NAPJAI — A VII. VIT tizenhétezer külföldi résztvevője között többezer fiatal nő van. Ezeknek szentelték a VIT pénteki programján szereplő „leányok napját”. A külföldi küldöttségek nőtagjai délelőtt találkozót tartottak a Bayrischer-Hof Szálló termeiben és élénk eszmecserét folytattak a nőket érdeklő kérdésekről. A találkozó második része a Volksgardenben vidám hangulatban zajlott le. Új mesék a bécsi erdőből Új meséket írnak a bécsi erdőben. Ezekre a történetekre mindig emlékezni fognak az emberek. Nem is mesék ezek, hanem egy majdan valóra váló jövő első ígéretei. Mert ezren és ezren keresik fel a világ minden részének fiataljai a csodálatos erdőrengeteget, melyről már Strauss dalolt. A tisztásokon táborokat ütnek a kirándulók és vidáman táncolnak kínaiak, törökök, spanyolok és csehek, vagy akár magyarok. Nagyszerű találkozások ezek: most nemcsak szerelmes bécsi fiúk és lányok adnak randevút egymásnak az árnyas fák között, hanem a föld minden részének küldöttei. Ám az egyik legérdekesebb, vagy tán a legjelentősebb találkozót németek rendezték meg az erdőrengetegben. Azért volt jelentős ez a megbeszélés, mert két Németország küldöttei vettek részt rajta. Két Németországé, mert a világháború után a nyugati hatalmak politikája következtében két merőben, ellentétes irányzatú állam jött lére német földön. Az egyik a békét hirdeti, a másik az atomfelfegyverzés, az egyik kormánya és népe mindent megtesz a nácizmus újrafeltámadásának megakadályozására, a másik kormányában volt fasiszták ülnek, hadseregében hitlerista tábornokok parancsnokolnak és iskoláiban a régi nagy Németország határait tanítják. Két különböző, merőben ellentétes célú német állam létezik — de csak egy német nép. És ezen a találkozón bebizonyosodott, hogy az egyszerű németek egyformán gondolkodnak: ellenzik a háborút, békében akarnak élni és felháborítja őket, hogy az SS-gyilkosok Nyugat-Németországban visszatérnek a hatalmi pozícióhoz. Ezek a fiatalok — a későbbi évek felnőtt férfiai és női, akik egykor uralkodó generációvá lépnek elő — megtalálták a közös nyelvet nemcsak a fiatalságban, a táncban, hanem a politikában is. Azt üzenték Genfbe: ha a bécsi erdőben lehetséges volt a közös megbeszélés, lehetséges volt a két német állam képviselőinek találkozása, akkor lehetséges ez máskor, másutt is. Üljenek össze Genfben is a két német állam politikusai és beszéljék meg a legfontosabb kérdéseket. Brentano nyugatnémet külügyminiszter természetesen nem hallotta meg a bécsi erdőből felé szálló üzenetet. De Strauss első keringőit sem fogadták elismeréssel, később az ő dallamai mégis meghódították a világot. — bd Kétmillió ötvenegyezer forintot ruház be jövőre a tiszapüspöki Haladás A tiszapüspöki Haladás Termelőszövetkezetben elkészítették az 1960-as évi beruházási tervet. A Haladás Termelőszövetkezet egymillió kétszázhetvenezer forintot fordít építkezésekre, kétszázhatvanháromezer forintból villanypásztort, tejszeparátort, hídmérleget, szórőfejes öntözőberendezést vásárol. A termelőszövetkezet összesen kétmillió ötvenegyezer forintot ruház be 1960-ban. A község másik termelőszövetkezete, a Győzelem hétszáztizenegyezer forint előzetes beruházási tervvel követi« SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az Izvesztyija . ................ Nixon látogatásának pozitív jelentőségéről MOSZKVA (TASZSZ) Az Izvesztyija „Megfigyelő” aláírással kommentálja Nixon amerikai alelnök szovjetunióbeli látogatását. Mint a cikkíró megállapítja,a szovjet közvélemény nemcsak az Egyesült Államok moszkvai kiállításának hivatalos megnyitásában látja Nixon útjának értelmét. Az amerikai alelnöknek módja van találkozni a szovjet emberekkel, eszmecserét folytathat a szovjet állam vezetőivel. Ezek a találkozások elősegítik, hogy az amerikai politika irányítói jobban megismerhessék a szovjet valóságot, jobban megérthessék a szovjet embereket, de egyúttal elősegítik a szocialista államról és politikájáról alkotott bizonyos elfogult elképzelések eloszlatását is. A szovjet közvélemény szerint — emeli ki az Izvesztyija — az amerikai alelnök látogatásának meg lesz az eredménye, és hozzájárul a szovjet-amerikai kapcsolatokban felgyülemlett bizalmatlanság és gyanakvás eltüntetéséhez. A szovjet emberek — folytatja a lap — örömmel fogadták az amerikai alelnöknek azt a kijelentését, hogy a világbékét okvetlenül meg kell őrizni. Az emberek az amerikai államférfiaktól azonban nemcsak a béke fontosságának hangoztatását, hanem a katonai támaszpontok megszüntetésére irányuló felhívást is szeretnék hallani. Olyan tetteket is várnak tőlük, amelyek enyhíthetik a nemzetközi feszültséget. Ezt várja az amerikai vezetőktől a világ közvéleménye, de erről nem nyilatkozik Nixon úr. Az Izvesztyija a továbbiakban elítéli bizonyos köröknek és sajtószerveknek azon próbálkozásait, hogy az amerikai alelnök látogatását éppen ellenkező célokra használják fel, vagyis a gyanakvás és a bizalmatlanság szítására, s a nemzetközi politikai légkör mérgezésére. Elegendő példának felhozni erre a hírhedt „rab nemzetek hetének” megszervezését. De vajon mi célt szolgál az is, hogy az amerikai sajtó elhallgatta Hruscsovnak az amerikai kiállítás megnyitása alkalmával mondott beszédét, vagy hogy a Hruscsov és Nixon beszélgetéséről készült televíziós adást célzatosan használják fel? A józan értelemnek felül kell kerekednie, írja befejezésül az Izvesztyija , s előbb-utóbb diadalmaskodnia kell a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában is. Hazánk népe és kormánya minden tőle telhetőt megtesz a két ország viszonyának megjavításáért. Most az amerikai vezetőkön a sor. (MTI); Gyógyszertári berendezés, moziszék készül Jászberényben Alig fejezték be a jászapáti Vas- és Faipari KTSZ tagjai a kunszentmártoni gyógyszertár berendezésének korszerűsítését, máris a kisújszállási patika rozzant bútorait veszik gondozásiba. A megrongálódott berendezési tárgyakat szétszedik, majd minden tekintetben korszerű, új bútorokat készítenek belőlük ötletes módszerrel választják külön a laboratóriumot a bolti résztől. Két oldalra nyíló fiókos szekrényen át kerül a recept a laboratóriumba , majd ugyanezen az úton az orvosság a megrendelőhöz. A megyei tanács Gyógyszertári Központja 52 ezer forintot fordít erre a célra. A gyógyszertárak korszerűsítésében ezután Jászberény, Jászapáti és Tiszaföldvár következik — ugyancsak a ktsz kivitelezésében. Idestova négyezerre emelkedik hazánkban a filmszínházak száma; hónapról hónapra újak megnyitásáról értesülünk. Ezek berendezésében a jászapáti ktsz is részt vesz. Ebben az évben háromezer moziszéket készít a Művelődésügyi Minisztérium beruházási vállalatának megrendelésére. 1959. augusztus I. A legrövidebb utad Ez év március 25-i határozatában az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága többek között azt jelölte meg a vezetésben dolgozó kommunisták számára, hogy tovább javítsák munkájuk színvonalát. Minél többet tartózkodjanak ott, ahol a harc eldől: az üzemekben, szövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, s közvetlen tanácsaikkal, javaslataikkal segítsék a megfelelő tervek, célkitűzések megvalósítását. E határozat nyomán a jászberényi járásban a vezetők kiválasztották a munkának azt a területét, ahol legtöbb, s legszorgosabb a tennivaló: a tsz-ek megszilárdítását. Azzal kezdték, hogy a járási pártbizottság vezetői összesítették feladataikat. Minden községben külön-külön vizsgálták meg, hol és mi a legsürgősebb tennivaló. És bár valaki azt gondolná, hogy a tsz-ek megalakulása leegyszerűsítette a feladatokat, e felmérés után látszott legjobban, milyen sokirányú, milyen különböző gondok lehetnek előtérben még a szövetkezeti községekben is. Egyik helyen a tsz pártszervezetek megalakítása, máshol a közös munka megkezdése, harmadik helyen a közhangulat helyes irányba való terelése, stb. sürgetett legjobban. A járási pártbizottság döntésére egy-egy vezetőt tettek felelőssé azért, hogy mindenhol jól menjen a munka. Ezek az elvtársak állandóan a megadott helyen vannak. Gergely István, Kiss Jenő elvtársak, a járási bisás munkatársai például állandóan ott vannak Jászalsószentgyörgyön, illetve Jánoshidán vagy például Kollár László, a járási tanács elnökhelyettese is heteket tölt Jászfényszarun. A falusi munkával megbízott elvtársak nemcsak szemlélődnek, nemcsak beszélgetnek az emberekkel, hanem ott vannak, ahol a munka vastaga zajlik. Felsőgyörgyön például Gergely elvtárs segítette a gabonaösszegyűjtést, s az építkezéseknél is mindig ott volt a színhelyen. Ha valahol valami elakadt, mindjárt tanácsot, javaslatot adott, hogy kerüljék el a nehézségeket. Ezt tette szinte kivétel nélkül minden vezető, s tevékenységük nagyon sokat segített abban, hogy augusztus 20-ig a járásban 86 százalékig megvalósítják a tavasszal tervezett építkezéseket, — sőt több községben és több tsz-ben már most készen vannak — s abban is, hogy eddig legalább 150 vagon szálastakarmányt gyűjtöttek össze az új szövetkezeti tagok . A járás minden új termelőszövetkezetében van most már pártszervezet, s 12 helyen KISZ szervezetet is hoztak létre. A járási apparátus tagjai mind egy-egy szövetkezeti alapszervezethez tartoznak. E mögött a helyes szervezési mód mögött hamar felismerték azt is, hogy ha nem vigyáznak, ez könnyen formálissá válhat. Ezért nemcsak a taggyűlésekre járnak el az elvtársak, hanem a szövetkezet tagjaival is tartós, közvetlen baráti kapcsolatot alakítanak ki. Nem egy esetben igazolódott be, hogy ha a legértelmesebb, legjózanabb helybeli emberek — legtöbb esetben azok, akikkel már a fejlesztés idején szövődött a kapcsolat — ismerik jól a vezetők álláspontját egy-egy kérdésben, akkor is aszerint élnek, ha történetesen a vezetők nincsenek éppen köztük. Vagyis miután a vezetőik kizárták, megnyitották a községbeliek előtt. elgondolásaikat, azok megértették, magukévá tették, s követik is azt mindenkor. Nemrég például Jánoshidán a rémhírek mesterei valamit kikovácsoltak, s „bedobták” a köztudatba. A község higgadt fejű emberei maguk is okosan, magabiztosan szálltak s szállnak szembe a rendbontó szándékokkal. Itt az eddigi, megfeszített munka eredménye: a vezetők nemcsak maguk vezetnek, másokat, sokakat is megtanítanak arra, hogyan kell alakítani, befolyásolni a közhangulatot. S a jánoshidai esetben sem maguknak a vezetőknek kell futkosniok, hogy rendet tegyenek. Van helyben elég ereje a párttagoknak s a józaneszű, tárgyilagos pártonkívülieknek is ahhoz, hogy kirántsák a talajt az okvetetlenkedők lába alól. A legutóbbi párt VB. ülésen újabb határozat született: Minden párt és tanács végrehajtó bizottsági tagnak a jövő hónapban meg kell látogatniuk a tsz-eket. És nem ám csak tisztelgő látogatásokkal, hanem határozott programmal. Minél többet tenni tehát ott, ahol a szövetkezetek megerősödése eldől, s minél előbb megtalálni a megszilárdulás legrövidebb útját — ez a járás vezetőinek törekvése. A járás nyújtotta segítséggel a helyi párt és tanácsi vezetők is megtalálják a maguk dolgát. Apró töredékei az elmondottak annak a szakadatlan munkának, amit a jászberényi járási pártbizottság végez azért, hogy végrehajtsák a párt megyei bizottságának határozatát, hogy pártunk kongresszusának eredményeikkel számolhassanak be, s nem utolsó sorban azért, hogy a lehető legrövidebb és legsimább úton vezessék el a termelőszövetkezeteket a megszilárduláshoz. Borsi Eszter A keralai döntés margójára Az elmúlt hetek egyre kevesebb és egyre féktelenebb kommunista-ellenes kampánya után Indiában feloszlatták a keralai állam törvényesen megválasztott kormányát. Ez az esemény kétségtelenül az indiai kommunista-ellenes erők ideiglenes sikerét jelenti. Vannak azonban olyan győzelmek, amelyek néha ugyanannyit ártanak a győzőnek, mint az ideiglenes kudarc osztályrészesének. A keralai kormányra vonatkozó döntések ugyanis kétségtelenül kompromittálták magukat azok az indiai vezetők, akik eddig teljes mértékben a demokrácia híveinek mondották magukat. Pillantsunk csak vissza az elmúlt hetek eseményeire. — Elöljáróban hadd emlékeztessünk arra, hogy két évvel ezelőtt, 1957 márciusában az indiai választásokon Kerala államban a képviselői helyek legnagyobb részét a kommunisták és a velük szövetkezett független képviselők szerezték meg. Mint ismeretes, Indiában 14 szövetségi állam van. Ezek saját kormánnyal rendelkeznek, de a legjelentősebb döntéseket jóvá kell hagyatniok a központi kormánnyal, illetőleg Praszad köztársasági elnökkel. Amikor az 1957-es választásokon megalakult a kommunista kormány, M. S. Namdudiripad, a kommunista párt titkára lett az állam főminisztere. Az új kormány fő intézkedése az volt, hogy felére csökkentette a kormány tagjainak fizetését. Ezután különböző jelentős reformok egész sora következett; ezek közül is kiemelkedik az úgynevezett iskolatörvény. Ez az oktatási reform előirányozta az oktatási rendszer kiszélesítését, a tanítók fizetésének emelését, az állam jogának kiterjesztését a tanítók kinevezésére, a tankönyvek bizonyos fokú megreformálását, korszerűsítését. Csakhogy Keralában az iskolák jórésze magániskola, vagy éppen egyházi iskola. Ezek nem akarták elveszteni oktatási monopóliumukat, sem gazdasági, sem szellemi téren. A keralai és az egész indiai reakció tehát az iskolatörvény ellen irányította a tüzet. Zavargásokat, provokációkat szítottak. Igaz ugyan, hogy ebben a tömegek nem vettek részt, de többízben sikerült provokálták az állami szerveket. Ezután a keralai ellenzék — amely azonos az Indiában hatalmon lévő kormánypárttal és szövetségeseivel — „vádiratot” nyújtott be a központi kormánynál, amelyben 37 pontban sorolta fel Nambudiripad főminiszter, valamint kormányának „bűneit’. Az okmány szerzői ugyancsak siettek. Ekkor tudniillik már Praszad elnök asztalán feküdt a törvényjavaslat, amely radikális földreformmal oldotta volna meg az elnyomott keralai páriák létkérdését. A kommunista párt és a keralai kormány az utolsó pillanatig hangsúlyozta, hogy törvényesen gyakorolja államában a hatalmat és intézkedései is összhangban vannak az ország alkotmányával. Kerala azonban példát mutatott: két év alatt megmutatta, hogy a központi kormány által erősen korlátozott lehetőségek között is van mód arra, hogy a nép érdekeit igazán kifejező politikát folytassanak. Ezért vált sürgőssé a leszámolás ezzel a kormánnyal. Jellemző, hogy Új- Delhi-i megfigyelők szerint a hat hónap múlva megtartandó újabb választásokon minden valószínűség szerint ismét a kommunista párt szerzi meg a többséget. Ezért most arra készülnek, hogy megszüntessék magát a kis keralai államot is, beleolvasztva a szomszédos Madrasz területébe. A harc azonban még nem dőlt el. India népe mindenütt szolidaritását fejezi ki a keralai néppel és a feloszlatott törvényes kormánnyal B. D,