Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-30 / 307. szám
1966. december 30. Jogi tanácsadó A CÜMŐKÓRBAN MEGBETEGEDETT TSZ-TAGOK ANYAGI TÁMOGATÁSÁRÓL A gümőkór elleni küzdelem sokrétű feladat, amit — tekintettel a betegség jellegére — az egészségügyi szervek egyedül nem oldhatnak meg; a gümőkór elleni küzdelemben egyéb állami és társadalmi szerveknek is tevékenyen részt kell venniük. Az anyagi áldozat sem jelentéktelen, amelyet a küzdelem hatékonyságának érdekében az Ham magára vállal. A biztosított tbc-beteg ugyanis gyógykezelés alatt — anyagi és családi viszonyaitól függően — állami támogatásban részesíthető. Az anyagi támogatásnak a termelőszövetkezetek tagjaira vonatkozó szabályait a SZOT TársadalomA földművelésügyi miniszter utasítással szabályozza az 1967. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár megrendezését, amely 1967. augusztus 1S és szeptember 17-e között lesz. A kiállítás fő célkitűzése, hogy bemutassa a mezőgazdasági termelés népgazdasági szerepét, a gazdaságok legújabb növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési eredményeit, termelési módszereit, tapasztalatait, a tudomány eredményeit, a mezőgazdaságnak más népgazdasági ágakkal való kapcsolatait, a harmadik ötéves terv fontosabb mezőgazdasági célkitűzéseit, valamint a gazdaságirányítás új módszereinek jelentőségét és alkalmazását A kiállításon részt vehetnek — akár egyéni, akár kollektív jelentkezés útján — mindazok a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, egyéni gazdaságok, tudományos szervezetek, intézmények és mezőgazdasági vállalatok, amelyeknek bemutatásra kerülő anyaga elősegíti a Kisibiztosítási Főosztálya a közelmúltban tette közzé. A rendszeres anyagi támogatást a betegségi segélyt kifizető termelőszövetkezet folyósítja, összege napi 6 forintnál több nem lehet. A termelőszövetkezeti tag a szóban levő támogatásra fekvő beteggyógyintézeti és kórházon kívüli gyógykezelés esetén is jogosult, a támogatás számfejtése az illetékes orvosi vagy kórházi igazolás alapján, táppénzutalványon történik. Az említett utasítás — a beteg magatartásától függően — a rendszeres anyagi támogatás folyósításának szüneteltetésére, sőt annak megszüntetésén is lehetőséget biztosít a táj fő célkitűzéseinek és feladatainak teljesítését A részt vevő gazdaságok eredménybemutatóit az FM Mezőgazdasági Kiálló- KM Iroda rendezi meg. A jelentkezési határidő 1967. január 31. A kiállításon bemutatásra kerülő legjobb növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési eredményeket, továbbá az önálló bemutatókkal részt vevő kiállítóknak a mezőgazdaság továbbfejlesztését elősegítő módszereit eszközeit és kiváló árumintáit kiállítási díjazásban részesítik. A legeredményesebben szereplő gazdaságok s termékek díjazása mellett tárgyi jutalomban is részesülnek. A tenyészállat-bemutatón részt vett és a kiállításon eladott állatokért az érvényes tenyészállat-árakon felül 15 százalékos kiállítási felárat kell fizetni. Az utasítás melléklete tartalmazza, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok milyen termésátlagokkal és állattenyésztési eredményekkel vehetnek részt a kiállításon. KIK VEHETNEK RÉSZT A MEZŐGAZDASÉGI KIÁLLÍTÁSONT SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Vel 9nC9 védelében Az amsterdami központtal működő Európai Kulturális Alap tervet dolgozott ki Velence, „a világ civilizációs remekműve" megvédelmezésére. A cölöpökre épült Velence köztudomásúlag egyre süllyed a tengerszinthez képest a süllyedés mértéke ma már elérte a százévenkénti 21 centimétert. Az alap javasolja, hogy az UNESCO és más nagy nemzetközi alapítványok finanszírozásával szabályozzák a lagúnák vizét és küszöböljék ki az egyre növekvő árvízveszélyt. 5 j FérfiAKK s a log sziai érdekvédelem Megjuta mamák a legjobb kereskedelmi társadalmi ellenőröket Megyénkben többszáz férfi és nő járja nap mint nap az üzleteket, piacokat, hogy figyelemmel kísérje a kereskedelmi dolgozók munkáját, az árakat, a méréseket. A kerskedelem társadalmi ellenőrei ők, akiket munkatársaik választottak erre a hasznos, de nem éppen hálás posztra. SOKAN KÖZÜLÜK már évek óta végzik ezt a munkát, melynek értékét méltatták tegnap a megyei tanács vb és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által rendezett megyei értekezleten. Ezen a rendező szervek elismerésüket fejezték ki valamennyi társadalmi munkásnak. A kereskedelmi társadalmi ellenőrök az idén is jó szolgálatot tettek a lakosságnak. Munkájukat a SZOT Elnökség 1966. január 31-i ülésén elhangzottak szerint végezték. A SZOT elnöksége arra hívta fel a figyelmüket, hogy adjanak meg minden segítséget a kormány árintézkedésének előírás szerinti végrehajtásához. Az év során csaknem kétszáz ellenőrzési jelentést juttattak el a megyei tanács vb kereskedelmi osztályához. önzetlenségükre jellemző, hogy bármikor kérték őket, nem tagadták meg segítségüket. — így volt ez a nyárutó nagy ellenőrzési időszakában is, amikor több mint száz társadalmi aktíva segítségével mérték fel megyénkben, hogyan hajtották végre a kormány február elsejei árintézkedéseit. — Ennek eredményeként a IV. negyedévben javult a töltelékáru ellátás, választékosabb lett a ruházati cikk , néhány áru ismét megjelent a boltokban. S MINDEZÉRT a munkáért nem várnak a társadalmi ellenőrök fizetséggel, csupán azt kérik, hogy észrevételeiket, javaslataikat a köz javára hasznosítsák. Ebben eddig sem volt hiba, s a jövőben külön levélben értesítik is a társadalmi ellenőrt a tett intézkedésről, kifejezve ezzel is szolgálatainak megbecsülését Ez alkalommal pedig a megyei tanács vb és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa harminc ellenőrnek oklevél és tárgyjutalom adományozásával fejezte ki elismerését, köszönetét AZ ÉRTEKEZLETEN a továbbiakban szó volt a jövő évi feladatokról is. Fő cél ezután is a fogyasztói érdekvédelem, serkentés a jobb áruellátásra, a kereskedelem kulturáltabbá tétele. Az értekezleten résztvevők továbbra is vállalva megbízatásukat ígérték, hogy az idei évhez hasonlóan dolgoznak. Hozzátették: természetesen a pult túlsó oldalán állók érdekeit is figyelembe véve. ___ — ú*i — A Kárpáthy Zoltán főszerepében A Jókai Mór regényéből készült Kárpáthy Zoltán című film december közepén került a közönség elé. Fiatal, tehetséges színész, Kovács István mutatkozik be a főszerepben. Idén fejezte be a főiskolát, neve mégsem teljesen ismeretlen, hiszen filmekben, színdarabokban már láthattuk. — Mikor határozta el, hogy színész lesz? — Már gyermekkoromban érdekelt a film, a színház. A gimnáziumban sokat foglalkoztam színjátszással, versmondással, s tulajdonképpen ekkor érlelődött meg bennem az elhatározás, hogy érettségi után a Színművészeti Főiskolára jelentkezem. — Mikor kapta az első komolyabb szerepet? _— A Kőszívű ember fiai című film forgatásának utolsó napjaiban történt. Egy alkalommal Várkonyi Zoltán közölte velem.Pista, te fogod alakítani Thurzó Gábor Hátsó ajtó című darabjának főszerepét, Ernyer Béla betegsége miatt”. Hosszú, 16 oldalas szerep volt s megtanulásához mindössze egy nap állt rendelkezésemre. Ezzel a beugrással kezdődött pályafutásom... — És a film?... — A Szonett és a Közbejött apróság című tv filmekben, valamint a most befejezett Kárpáthy Zoltánban játszottam. Még főiskolás koromban kisebb szerepekben léptem fel a Vígszínházban. Ida szerződtettek most is. A latin világ akadémiája A Francia Akadémia tagjai és az érdekelt országok nagykövetei „békés, kulturális egyesületet” hoztak létre a Latin Világ Akadémiája néven. Az alakuló gyűlést a Francia Akadémián tartották. A Latin Világ Akadémiájának elnökségét az 1966—67. évre Jaime Torres Bodetre, az UNESCO volt vezérigazgatójára bízták, s alelnökké választották Mathiast, Portugália franciaországi nagykövetét Darvas József: Bipini tekéd ein ib Sí IV. Azután jöttek a téli hónapok. Az elhagyatottságnak és elesettségnek valami végtelen szomorúsága fog el még most is a hófölleges, nyomott téli napokon. Éveken keresztül ivódott belém a tél sok kinja-baja, mint meztelen bőrbe a tetováló festék- lemosni többé nem lehet. Nagy szegénységünk különösen télen ütközött elő. Nyomorogtunk, fagyoskodtunk, akár az útszéli koldusok. Emlékszem, az iskolába mindig lyukas csizmában mentem. Új lábbelim soha nem volt. Azt szaggattam cafatokká, ami még bátyáimtól maradt, mert kinőtték. Ha jöttek a dércsípős, téleleji napok, mikor meztéláb már nem lehetett menni, anyám fölment a padlásra és lehozott egy pár lyukastalpú, penészes csizmát. — Ez legalább nem lesz kicsi — szokta mondogatni mindig. — Jó sok kapcát beléhúzhatsz, hogy ne fázzon a lábad. Csakugyan nem volt kicsi, akár az ágyról beleugorhattam volna. De bármennyi rongyot csavargattam a lábamra, mindig fázott. A lyukas talpon benyomult a hó, elolvadt és átnedvesítette a legvastagabb kapcát is. Úgy próbáltam segíteni a dolgon, hogy kívülről is becsavargattam ronggyal, de így meg éktelenül otrombán festett. A testi kínokon kívül még külön lelki fájdalmaim is voltak, mert a többi gyerekek mindig csúfolódtak velem. — ...bocskorban jár... — Hol hagytad a medvét? — Táncoltass már medvét, bocskoros... Otthon sírva panaszkodtam az anyámnak, de mit segíthetett volna szegény? Egyetlen hathatós segítség lett volna, ha rendes csizmát vesz a számomra, dehát ez csak mesebeli álom maradt mindig. Még Fél bátyámnak se tudtak venni. Emiatt sűrű veszekedősek is voltak. Volt még egy kis búzánk. Bátyám mindenáron el akart belőle adni egy mázsát, hogy legyen csizmára való. — Szégyellek már az emberek közé menni ilyen toprongyosan. Egész nyáron dolgozok, mint egy állat és még rendes csizmára se telik. — Ki tehet róla? — siránkozott az anyám. — Talán én ? Nekem sincs egy rendes ruhám, amiben a piacra menjek. Még a falatot is elvonom a számtól, hogy nektek több legyen Most mégis rajtam keresed a nyomorúságod okát? — Dögöljünk meg mindnyájan éhen — dühöngött a bátyám. — Ha már élni se lehet rendesen. Anyám csak sírt az ilyen összezördülések után és én vele sírtam. Azokban az időkben mi sokat sírtunk és keveset nevettünk. A jókedv nálunk ünnepszámba ment. Az enyéim sokat harcoltak az életért, a kelyérért de még tnbto4 egymás ellen Én csak kívülrő’ néztem sűrű háborúskodásukat, de talán legtöbbet szenvedtem tőle, mert mindegyikük keserűségéből jutott rám is elegendő. Emlékszem, egy süket téli estén történt, hogy én is belekeveredtem először a harcba. Korán lefeküdtem, mert hideg volt a szoba. A fehérre meszelt búboskemence hidegen hallgatott a sarokban. Anyám nem volt odahaza. Elment bandázni valamelyik szomszédhoz. Ez persze csak ürügy volt, mert anyám nem volt soha társaságkedvelő. A beszélgetést is inkább csak hallgatni szerette, mert a szavak zsongása elálmosította és akkor olyan jól lehetett ábrándozni soha nem élt szépségekről. Most is csak azért ment el, hogy ott talán meleg szobára talál. Nálunk csak Feri bátyám volt otthon és Füleki bácsi jött át, a harmadik szomszédból. Kabátjukba húzódva üldögéltek a hideg kemence mellett. Talán, hogy áltassák magukat. Cigarettáztak és közben nagyokat köptek a földre és a lábukkal elmázolták. Csöndesen beszélgettek, — de a szavak értelme most nem érdekelt Mélyen behúzódtam a takaró alá és hagytam magam elringatni a szavak zsongásától Kicsit ráztam mert vékony volt a takart Valamikor vastagon duzzadó volt még ez a dunyha, de anyám a nyomorúság napjaiban kiszedegette belőle kilónként a tollat és eladta. Mindig azt mondta, hogy majd visszateszi a legközelebbi koppasztáskor, de soha nem jutott hozzá. Lassan már csak a tokja és huzata maradt meg. A szobában sötét volt Kint az úton néha csengés szán száguldott el a tanyák felé. A bentiek csöndesen elhullajtott szavai mint jótékony takaró borultak a szememre. Ha pillanatokra elhallgattak, hiányzott az elringató duruzsolás. Egyszerre csak fölfigyeltem. A szavak, mintha tűk lettek volna, úgy szúródtak belém és merev figyelésbe mozdították az egész testemet. Füleki bácsi beszélt: — Benkőéknél tele van a góré. Kutyák nincsenek. Az ember szépen kifeszít néhány lécet és már töltheti is a zsákot... Észre se veszik... — Jó ára van a kukoricának — mondta a bátyám. — Az Is. Mee nálunk ott a két malac. Venni nem tudok nekik. — Nekünk nincs malacunk De csizma kellene... — Én mondom, ne gondolkozz sokat a dobon! A szegény ember úgy él, ahogy tud. Meg onnan vesszük, ahol meg se kottyan az a kicsi. Az álmosság egyszerre kiröppent a szememből. Úgy dobogott a szívem, hogy azt hittem, meghallják. Mozdulni se mertem, nehogy észrevegyék, hogy ébren vagyok és kihallgattam a beszélgetésüket. Vagy talán nem is törődtek velem? Gondolták, hogy úgyse értem, miről van szó? Füleki bácsi nemsokára elköszönt és elment. Kint, az ajtó előtt még sokáig elbeszélgettek. Hogy mit, azt nem értettem. A szavak csak monoton dünnyögésként ütődtek át a falakon. Én mégis szinte a bőrömmel éreztem minden mondat értelmét. Tudtam, a lopásról beszélnek, hogy mikor mennek. Az én bátyám, az én Feri bátyám lopni akar! El akarja venni a másét A rémület szinte megmerevítette a tagjaimat Hát lehetséges ez? Mingyárt arra gondoltam: biztosan megfogják őket és micsoda szégyen lesz az nekünk. És lopni... Hiszen az borzasztó dolog! Szerettem volna kiugrani az ágyból kirohanni hozzájuk és könyörögni, hogy ne is beszéljenek ilyenekről. Még rágondolni is borzasztós... Az én bátyám lopni akar... (Folytatjuk)