Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-06 / 180. szám
1969. augusztus 6. postájából Újból a névtelen levelekről Az utóbbi időben ismét több névtelen levelet kaptunk olvasóinktól. Vannak, akik egyéni gondjuk, panaszuk intézéséhez kérik segítségünket, mások mulasztásokra hívják fel figyelmünket, hibákat bírálnak. Bizonyára mindannyian várják, mi történik levelükkel, hogyan reagál arra a sajtó. Nem kívánunk feleslegesen reményt táplálni, ezért, mint már jó néhányszor, ismét olvasóink figyelmébe ajánlja: névtelen levelekkel nem foglalkozunk! Csak azoknak válaszolunk és segítünk ügyük intézésében, akik szerkesztőségünkhöz címzett levelükre nevüket, pontos lakcímüket is felírják. (A szerk.) LVASÓINK A végső búcsú Termelőszövetkezetünkben július 30-án délben megálltak a gépek a földeken, a kocsikból kifogták a lovakat. Délután vettünk végső búcsút munkatársunktól, a tragikus körülmények között elhunyt Nachtigál Károlytól. A termelőszövetkezet szocialista brigádjainak tagjai, a vezetőség és a szövekezeti gazdák szinte valamennyien elkísérték utolsó útjára a jó munkatársat, a szocialista brigádtagot, a hűséges családapát. Nachtigál Károly elsőként jelentkezett a Petőfi Sándor nevét viselő brigádba és négy éve volt tagja a szocialista brigádnak. A végtisztesség során a termelőszövetkezet párt- és gazdaságvezetői nevében Cseszinek János főagronómus búcsúzott a halottól és tett ígéretet arra, hogy két gyermekéről és feleségéről a tsz gondoskodik. A szocialista brigádok tagjai szintén megfogadták, minden segítséget megadnak az árváknak és az özvegynek Gál Ferenc Kengyel Elismerés a postának Szabadságomat a Balaton mellett töltöttem. Kérésemre a posta, pontosabban a hírlaposztály oda címezte a Szolnok megyei Néplapot. Ezúton köszönöm meg az 1-es postahivatalnak, a hírlaposztálynak, hogy a lapot pontosan megküldték, s így szabadságom ideje alatt is rendszeresen tájékozódhattam megyénk életéről, az itthoni eseményekről. Egyúttal alkalmam nyílt arra is, hogy Balaton melletti szűkebb környezetemet tájékoztassam a Szolnok megyében megindult nagy fejlődésről. Dr. Tóta Miklós Szolnok Aki bírja, marja A szolnoki szabadtéri színpadon július 28-án a Juventus együttes műsorát néztük meg. Néhány szót szeretnék szőni az ottani lehetetlen állapotokról. Jegyünk a baloldal első sorába szólt, de mikor le akartunk ülni közölték, hogy azok pótszékek s a tulajdonképpeni második sorba érvényes a jegyünk. Itt azonban hiába igyekeztünk helyet keresni. A jegyszedő nem vett annyi fáradtságot, hogy megnézze, mindenki ott ül-e ahová a jegye szól. Rendszeres látogatói vagyunk a szabadtéri színpadnak, s szenvedő alanyai az ilyen ügyeknek. Szép számozott jegyeket adnak ki, de mi értelme annak, ha a helyfoglalásnál mégis az érvényesül „aki bírja, marja”. A nyáron még néhány előadás a szabadtérin, amelyeket szeretnénk nyugodtan végignézni. Gondolom sok-sok néző egyetért velem s ez a véleménye: jó lenne ezen az áldatlan állapoton mielőbb változtatni. Gávris Jánosné Szolnok Kiapad a víz ? Amikor az első víztorony elkészült — Hosszú ideig építették, rengeteg forintért — nagyon örült a lakosság, hogy végre központi vízellátás lesz Jászárokszálláson is. Az öröm nem sokáig tartott. A víztorony igen gyakran csupán csekély vízmennyiséget adott. Közben egyre szaporodtak az utcai közkifolyók, épült a vízhálózat. Van már hidroglóbuszunk is, csak éppen víz nincs! Két hét óta akadozik a vízellátás. Éppen csak csurog a víz a közkifolyókon. Az emberek bosszankodnak, mert sokat kell várni, mire egy vizesedény megtelik, s az is gyakori, hogy üres kannákkal mennek haza. A vízdíjat pedig fizetjük. Igaz, hogy nem mindenki. Úgy kategorizálták, hogy aki közel lakik a nyomókúthoz (méterben van megadva) az köteles fizetni, aki a meghatározott távolságon kívül esik — ha fogyasztja is a vizet — nem fizet. Szerintem és mások szerint is helytelen ez a módszer. Az lenne igazságos, hogy mindenki fizessen vízdíjat, aki a hálózatról nyeri a vizet. Kérjük a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vezetőit, vagy aki illetékes az ügyben, vizsgálják meg problémánkat, s hassanak oda, hogy állandóan legyen községünkben ivóvíz. Csatai Béla Jászárokszállás Három év óta tart as Meginvitálom Önöket barátságos otthonunkba, amelyet 1966. december 16-án vettünk birtokba. Lakásunk azóta is kisebb-nagyobb megszakításokkal állandóan felfordult állapotban van. Nem akar véget érni a garanciális javítás. Komolyabb problémák nintenek, csupán néhány apróság. Például valamilyen rejtély folytán a fürdőszobából a víz egy része a szomszédos szobába vándorol, mintegy őrizve a falat és a parkettát a kiszáradástól. Javítani már többször javították, az utóbbi napokban is, de nem sok eredménnyel. A új lakás javítgatása fürdőkád szélét körbemaszatolták valami olajfestékkel. Az erkélyajtó egy centiméterrel kisebb, mint a mellérendelt ajtótok. A falfestés javítása különösen jól sikerült, absztrakt. Ahol a kőműves, vagy asztalos miatt javítani kellett ott bepamacsolták. A konyhában a beépített szekrényt tartó szög „kiszédült” a falból. S van „részeg” mozaiklap is, de erről nem beszélek, mert az építőiparnak állítólag nincs csempéje. Nem is sorolom tovább, hiszen eszembe jutott mit is kívánhat az ember holmi SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 170 ezer forintért? Torony- nyugodtan lakhatnánk ottórát láncostól? Nem. Csupán honunkban, azt szeretnénk hogy befeje Héja Józsefződjenek a javítgatások, s Szolnok Miért nem vonják felelősségre a rendbontókat ? Levelet kaptunk Jászapátiból. Írója arról panaszkodik, hogy az ott élő cigányok megbotránkoztatják magaviseletükkel az embereket. Behatolnak a magánudvarokba, megtépázzák a fákat, leszedik az éretlen gyümölcsöt. Szólni sem lehet nekik, mert nyomdafestéket nem tűrő hangon válaszolnak, utcahosszat kiabálnak. Az is megtörtént, hogy az egyik bolt személyzetét a vásárlóknak kellett megvédeniük a cigányok brutális viselkedésével szemben. A helyi szervek miért nem vonják felelősségre a rendbontókat, hiszen erre megvan a lehetőség? A szabályok, a törvények minden lakosra egyformán vonatkoznak. Olvasónk és mások érdekében is kérjük intézkedjenek az ügyben. — nk — Ea,uErek!Ä^ Elnézést kér a posta A Szolnok megyei Néplap július 18-i számában megjelent „Cibakházán nem volt Néplap” című cikkben foglaltakat a debreceni postaigazgatóság megvizsgálta. S a szerkesztőségnek címzett válaszlevelében a következőket írták: „A lap 17-i száma Szolnok 2-es számú postahivatal érdekelt, irányítást végző dolgozójának hibájából került Rákóczifalvára. A történtekért a dolgozót vezetője figyelmeztette, s prémium csökkentéssel büntette.” A postaigazgatóság intézkedett abban is, hogy ha a jövőben hasonló eset előfordulna, a lap lehetőleg még azon a napon megérkezhessen és terjesztésre kerülhessen. A történtekért az érdekelt előfizetőktől és árus példányvásárlóktól szíves elnézést kér a postaigazgatóság. 'A szolnoki fűtőhöz dolgozóinak üzenjük, hogy sérelmüket — amelyről levelükben írtak — helyben lehet orvosolni. Javasoljuk, hogy a szakszervezeti bizottságot kérjék meg ellenőrzésre, pontosabban az ügy kivizsgálására. „Virágkedvelő” Mezőtúr: Az árvácska, a nefelejcs, a százszorszép, és a habszekfű is kétnyári növény. Júliusban, legkésőbb augusztusban kell elvetni a magvakat szabadföldbe, ládákba, vagy cserépbe. A kikelt palántákat áttűzdeljük s még ősszel, vagy tavasszal a virágzás helyére ültetjük. A habszekfű palántákat takarással védjük a fagy ellen. Legjobb takaró a fenyőtű, ha ez nincs bármilyen lombot felhasználhatunk erre a célra. M. I. Jászberény: Az új Munka Törvénykönyve értelmében a heti pihenőnapon végzett munkáért elsősorban egy másik pihenőnapot kell biztosítani. Ha a kollektív szerződés másként nem határoz, a pihenőnapot a munkavégzést követő hónap végéig kell kiadni. Ha a vállalat másik pihenőnapot nem tud biztosítani, a heti pihenőnapon végzett munka idejére munkabérén felül a dolgozót 100 százalékos pótlék illeti meg. A művelődési otthonok közös fenntartásáról A művelődésügyi miniszter a közelmúltban megjelent 4/1969. (VII. 19.) M. M. számú rendeletével a művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak közös fenntartásának egyes kérdéseiről szóló 4/1965. (VI. 15.) M. M. számú rendeletét módosította. A módosított jogszabály fontosabb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük: A művelődéspolitikai célkitűzések eredményesebb megvalósítása és a különböző szerveknél népművelési feladatokra rendelkezésre álló eszközök gazdaságos felhasználása érdekében a községi, városi, járási, megyei tanácsok, a vállalatok, intézetek, intézmények, társadalmi szervek vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint kisipari szövetkezetek megyei szövetségei népművelési intézményt — művelődési otthont, könyvtárat — közösen is tarthatnak fenn. A közösen fenntartott népművelési intézményt — a fenntartó szervek anyagi hozzájárulásának mértékétől függetlenül — a dolgozók egyenlő joggal használhatják. A közösen fenntartott népművelési intézmény területi jelleggel működik és egyaránt gondoskodik a lakosság művelődésének elősegítéséről, valamint a körzetébe tartozó munkahelyek kulturális nevelőmunkájának támogatásáról. A népművelési intézmény közös fenntartásba vételére a résztvevő szerveknek előzetes írásbeli megállapodást kell kötniök. A megállapodás több évre terjedő határozott időtartamra, vagy határozatlan időre szólhat, és azt a szervek vezetői írják alá. A közösen fenntartott népművelési intézmény vezetőjét — a támogató szervek előzetes hozzájárulásával — működtető szerv nevezi ki. Az ilyen intézmények beszámoltatását a munkahely és a gazdálkodás helyszíni ellenőrzését a működtető szerv végzi. E tevékenységükbe a támogató szervek megbízottjait is be kell vonni. A hatályban volt rendelkezés szerint népművelési intézmény közös fenntartásában csak anyagilag kellően megalapozott mezőgazdasági termelőszövetkezet közgyűlési határozat alapján és a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának előzetes hozzájárulásával vehet részt támogató szervként. Az új jogi szabályozás a fenti korlátozó rendelkezést hatályon kívül helyezte. Arra is lehetőséget ad a jogszabály, hogy az a vállalat, vagy szövetkezet, amely területi feladatot ellátó népművelési intézményt nem tart fenn, az igazgatói alapjából, illetőleg a szociális-kulturális alapjából biztosítson anyagi támogatást olyan más szerv által fenntartott népművelési intézménynek, amelynek működése a vállalat, szövetkezet dolgozóinak jelentős részére kiterjed. A hatósági bizonyítványok kiadásáról Az 1017/1967. Korm. határozat akként szabályozta a hatósági bizonyítványok kiadásának az 1968. január hó 1-től hatálybalépő rendjét, hogy meghatározza azokat a bizonyítványokat, amelyeket az illetékes hatóságok kiadhatnak. Egyes belföldi szervek azonban továbbra is igényelnek az állampolgároktól olyan hatósági bizonyítványokat, amelyeket az említett jogszabályi rendelkezések felhatalmazása alapján kiadott 30—1/1968. (TK. 1.) TO. sz. utasítás mellékleteként közzétett jegyzék nem tartalmaz. A Minisztertanács tanácsszervezetek osztálya a 30—6/ 1969. TO. számú utasításában tárgykörben azt az iránymutatást adta, hogy ilyen esetben a kért hatósági bizonyítvány helyett az azt követelő szervhez címzett levelet köteles átadni az arra illetékes igazgatási osztály, illetve szakigazgatási szerv az ügyfélnek. Ebben a levélben azt kell közölni, hogy az általa megkívánt bizonyítvány az említett Korm. határozatban foglaltak, illetve a felügyeleti szerv hivatalos lapjában közzétett jegyzék alapján nem követelhető; az ügyet a rendelkezésre álló, vagy más adatok, bizonylatok pl. személyigazolvány alapján intézze el. Dr. Cs. I. Névadó a Hűtőgépgyárban Meghitt, kedves ünnepségen kapott nevet nemrég a jászberényi Hűtőgépgyár tíz dolgozójának tizenegy gyermeke. Cs. Tóth Istvánné, az üzem szociális osztályának vezetője rendezte ezt a névadót, amely jó propagandája volt a társadalmi ünnepségeknek. A városi tanács nagytermét teljesen betöltötték a rokonok, ismerősök, munkatársak. Ott voltak a munkásőrség képviselői is, mivel a tíz apából hét teljesít szolgálatot a munkásőrségben. Jól pergő műsorszámok színesítették a hivatalos aktust. A közös névadókat negyedévenként rendezik meg a Hűtőgépgyárban. Ezek a népes ünnepségek azt igazolják, hogy a társadalmi rendezvények képesek biztosítani azt az ünnepélyességet, amelyet az ember életének örömteli pillanatai megkívánnak. Az anyakönyvezés 5 Gyakorlattal rendelkező adminisztrátort azonnal felv szülik. Jelentkezés: Vasipari Vállalat Kunszentmártoni Gyáregységéhez kérjük