Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

1969. augusztus 6. postájából Újból a névtelen levelekről Az utóbbi időben ismét több névtelen levelet kaptunk olvasóinktól. Vannak, akik egyéni gondjuk, panaszuk inté­zéséhez kérik segítségünket, mások mulasztásokra hívják fel figyelmünket, hibákat bírálnak. Bizonyára mindannyian várják, mi történik levelükkel, hogyan reagál arra a sajtó. Nem kívánunk feleslegesen reményt táplálni, ezért, mint már jó néhányszor, ismét olvasóink­ figyelmébe ajánl­ja: névtelen levelekkel nem foglalkozunk! Csak azoknak válaszolunk és segítünk ügyük intézésében, akik szerkesz­tőségünkhöz címzett levelükre nevüket, pontos lakcímüket is felírják. (A szerk.) LVASÓINK A végső búcsú Termelőszövetkezetünkben július 30-án délben megáll­tak a gépek a földeken, a kocsikból kifogták a lovakat. Délután vettünk végső búcsút munkatársunktól, a tragikus körülmények között elhunyt Nachtigál Károlytól. A ter­melőszövetkezet szocialista brigádjainak tagjai, a veze­tőség és a szövekezeti gaz­dák szinte valamennyien el­kísérték utolsó útjára a jó munkatársat, a szocialista brigádtagot, a hűséges csa­ládapát. Nachtigál Károly elsőként jelentkezett a Pető­fi Sándor nevét viselő bri­gádba és négy éve volt tagja a szocialista brigádnak. A végtisztesség során a terme­lőszövetkezet párt- és gaz­daságvezetői nevében Cseszi­­nek János főagronómus bú­csúzott a halottól és tett ígé­retet arra, hogy két gyer­mekéről és feleségéről a tsz gondoskodik. A szocialista brigádok tagjai szintén meg­fogadták, minden segítséget megadnak az árváknak és az özvegynek Gál Ferenc Kengyel Elismerés a postának Szabadságomat a Balaton mellett töltöttem. Kérésemre a posta, pontosabban a hírlaposztály oda címezte a Szolnok megyei Néplapot. Ezúton köszönöm meg az 1-es posta­­hivatalnak, a hírlaposztálynak, hogy a lapot pontosan meg­küldték, s így szabadságom ideje alatt is rendszeresen tá­jékozódhattam megyénk életéről, az itthoni eseményekről. Egyúttal alkalmam nyílt arra is, hogy Balaton melletti szűkebb környezetemet tájékoztassam a Szolnok megyében megindult nagy fejlődésről. Dr. Tóta Miklós Szolnok Aki bírja, marja A szolnoki szabadtéri szín­padon július 28-án a Juven­tus együttes műsorát néztük meg. Néhány szót szeretnék szőni az ottani lehetetlen állapotokról. Jegyünk a bal­oldal első sorába szólt, de mikor le akartunk ülni kö­zölték, hogy azok pótszékek s a tulajdonképpeni máso­dik sorba érvényes a jegyünk. Itt azonban hiába igyekez­tünk helyet keresni. A jegy­szedő nem vett annyi fáradt­ságot, hogy megnézze, min­denki ott ül-e ahová a jegye szól. Rendszeres látogatói va­gyunk a szabadtéri színpad­nak, s szenvedő alanyai az ilyen ügyeknek. Szép számo­zott jegyeket adnak ki, de mi értelme annak, ha a hely­­foglalásnál mégis az érvénye­sül „aki bírja, marja”. A nyáron még néhány előadás a szabadtérin, amelyeket szeretnénk nyugodtan végig­nézni. Gondolom sok-sok né­ző egyetért velem s ez a véleménye: jó lenne ezen az áldatlan állapoton mielőbb változtatni. Gávris Jánosné Szolnok Kiapad a víz ? Amikor az első víztorony elkészült — Hosszú ideig építették, rengeteg forintért — nagyon örült a lakosság, hogy végre központi vízellátás lesz Jászárokszálláson is. Az öröm nem sokáig tartott. A víztorony igen gyakran csupán cse­kély vízmennyiséget adott. Közben egyre szaporodtak az utcai közkifolyók, épült a vízhálózat. Van már hidroglóbu­­szunk is, csak éppen víz nincs! Két hét óta akadozik a víz­ellátás. Éppen csak csurog a víz a közkifolyókon. Az embe­rek bosszankodnak, mert sokat kell várni, mire egy vizes­edény megtelik, s az is gyakori, hogy üres kannákkal men­nek haza. A vízdíjat pedig fizetjük. Igaz, hogy n­em min­denki. Úgy kategorizálták, hogy aki közel lakik a nyomó­­kúthoz (méterben van megadva) az köteles fizetni, aki a meghatározott távolságon kívül esik — ha fogyasztja is a vizet — nem fizet. Szerintem és mások szerint is helytelen ez a­­ módszer. Az lenne igazságos, hogy mindenki fizessen vízdíjat, aki a hálózatról nyeri a vizet. Kérjük a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vezetőit, vagy aki ille­tékes az ügyben, vizsgálják meg problémánkat, s hassanak oda, hogy állandóan legyen községünkben ivóvíz. Csatai Béla Jászárokszállás Három év óta tart as Meginvitálom Önöket ba­rátságos otthonunkba, ame­lyet 1966. december 16-án vettünk birtokba. Lakásunk azóta is kisebb-nagyobb megszakításokkal állandóan felfordult állapotban van. Nem akar véget érni a ga­ranciális javítás. Komolyabb problémák nintenek, csupán néhány apróság. Például valamilyen rej­tély folytán a fürdőszobából a víz egy része a szomszé­dos szobába vándorol, mint­egy őrizve a falat és a par­kettát a kiszáradástól. Javí­tani már többször javították, az utóbbi napokban­­ is, de nem sok eredménnyel. A új lakás javítgatása fürdőkád szélét körbemasza­­tolták valami olajfestékkel. Az erkélyajtó egy centimé­terrel kisebb, mint a mellé­rendelt ajtótok. A falfestés javítása különösen jól sike­rült, absztrakt. Ahol a kő­műves, vagy asztalos miatt javítani kellett ott bepama­­csolták. A konyhában a be­épített szekrényt tartó szög „kiszédült” a falból. S van „részeg” mozaiklap is, de erről nem beszélek, mert az építőiparnak állítólag nincs csempéje. Nem is sorolom tovább, hiszen eszembe jutott mit is kívánhat az ember holmi SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 170 ezer forintért? Torony- nyugodtan lakhatnánk ott­­órát láncostól? Nem. Csupán honunkban, azt szeretnénk hogy befeje­ Héja József­ződjenek a javítgatások, s Szolnok Miért nem vonják felelősségre a rendbontókat ? Levelet kaptunk Jászapátiból. Írója arról panaszkodik, hogy az ott élő cigányok megbotránkoztatják magavisele­tükkel az embereket. Behatolnak a magán­udvarokba, meg­tépázzák a fákat, leszedik az éretlen gyümölcsöt. Szólni sem lehet nekik, mert nyomdafestéket nem tűrő hangon vála­­szolnak, utcahosszat kiabálnak. Az is megtörtént, hogy az egyik bolt személyzetét a vásárlóknak kellett megvéde­niük a cigányok brutális viselkedésével szemben. A helyi szervek miért nem vonják felelősségre a rend­bontókat, hiszen erre megvan a lehetőség? A szabályok, a törvények minden lakosra egyformán vonatkoznak. Olva­sónk és mások érdekében is kérjük intézkedjenek az ügyben. — nk — Ea,uErek!Ä^ Elnézést kér a posta A Szolnok megyei Néplap július 18-i számában meg­jelent „Cibakházán nem volt Néplap” című cikkben fog­laltakat a debreceni posta­­igazgatóság megvizsgálta. S a szerkesztőségnek címzett válasz­levelében a követke­zőket írták: „A lap 17-i száma Szolnok 2-es számú postahivatal ér­dekelt, irányítást végző dol­gozójának hibájából került Rákóczi­falvára. A történte­kért a dolgozót vezetője fi­gyelmeztette, s prémium csökkentéssel büntette.” A postaigazgatóság intézke­dett abban is, hogy ha a jö­vőben hasonló eset előfordul­na, a lap lehetőleg még azon a napon megérkezhessen és terjesztésre kerülhessen. A történtekért az érdekelt elő­fizetőktől és árus példány­­vásárlóktól szíves elnézést kér a postaigazgatóság. 'A szolnoki fűtőhöz dolgo­zóinak üzenjük, hogy sérel­müket — amelyről levelük­ben írtak — helyben lehet orvosolni. Javasoljuk, hogy a szakszervezeti bizottságot kérjék meg ellenőrzésre, pontosabban az ügy kivizs­gálására. „Virágkedvelő” Mezőtúr: Az árvácska, a nefelejcs, a százszorszép, és a habszek­fű is kétnyári növény. Július­ban, legkésőbb augusztusban kell elvetni a magvakat sza­badföldbe, ládákba, vagy cse­répbe. A kikelt palántákat áttűzdeljük s még ősszel, vagy tavasszal a virágzás he­lyére ültetjük. A hab­szekfű palántákat takarással védjük a fagy ellen. Legjobb takaró a fenyőtű, ha ez nincs bár­milyen lombot felhasználha­tunk erre a célra. M. I. Jászberény: Az új Munka Törvénykönyve értel­mében a heti pihenőnapon végzett munkáért elsősorban egy másik pihenőnapot kell biztosítani. Ha a kollektív szerződés másként nem ha­tároz, a pihenőnapot a mun­kavégzést követő hónap vé­géig kell kiadni. Ha a vál­lalat másik pihenőnapot nem tud biztosítani, a heti pi­henőnapon végzett munka idejére munkabérén felül a dolgozót 100 százalékos pót­lék illeti meg. A művelődési otthonok közös fenntartásáról A művelődésügyi minisz­ter a közelmúltban megje­lent 4/1969. (VII. 19.) M. M. számú rendeletével a műve­lődési otthonok és a közmű­velődési könyvtárak közös fenntartásának egyes kérdé­seiről szóló 4/1965. (VI. 15.) M. M. számú rendeletét mó­dosította. A módosított jog­szabály fontosabb rendelke­zéseit az alábbiakban ismer­tetjük: A művelődéspolitikai cél­kitűzések eredményesebb megvalósítása és a különbö­ző szerveknél népművelési feladatokra rendelkezésre ál­ló eszközök gazdaságos fel­­használása érdekében a köz­ségi, városi, járási, megyei tanácsok, a vállalatok, inté­zetek, intézmények, társadal­mi szervek vagy mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek, valamint kisipari szövetkeze­tek megyei szövetségei nép­művelési intézményt — mű­velődési otthont, könyvtárat — közösen is tarthatnak fenn. A közösen fenntartott népművelési intézményt — a fenntartó szervek anyagi hozzájárulásának mértékétől függetlenül — a dolgozók egyenlő joggal használhat­ják. A közösen fenntartott népművelési intézmény terü­leti jelleggel működik és egyaránt gondoskodik a la­kosság művelődésének előse­gítéséről, valamint a körze­tébe tartozó munkahelyek kulturális nevelőmunkájá­nak támogatásáról. A népművelési intézmény közös fenntartásba vételére a résztvevő szerveknek elő­zetes írásbeli megállapodást kell kötniök. A megállapo­dás több évre terjedő hatá­rozott időtartamra, vagy ha­tározatlan időre szólhat, és azt a szervek vezetői írják alá. A közösen fenntartott népművelési intézmény ve­zetőjét — a támogató szer­vek előzetes hozzájárulásá­val — működtető szerv ne­vezi ki. Az ilyen intézmé­nyek beszámoltatását a mun­kahely és a gazdálkodás helyszíni ellenőrzését a mű­ködtető szerv végzi. E tevé­kenységükbe a támogató szervek megbízottjait is be kell vonni. A hatályban volt rendel­kezés szerint népművelési intézmény közös fenntartá­sában csak anyagilag kel­lően megalapozott mezőgaz­dasági termelőszövetkezet közgyűlési határozat alapján és a megyei tanács vb mező­­gazdasági osztályának előze­tes hozzájárulásával vehet részt támogató szervként. Az új jogi szabályozás a fenti korlátozó rendelkezést hatá­lyon kívül helyezte. Arra is lehetőséget ad a jogszabály, hogy az a vállalat, vagy szö­vetkezet, amely területi fel­adatot ellátó népművelési intézményt nem tart fenn, az igazgatói alapjából, illető­leg a szociális-kulturális alapjából biztosítson anyagi támogatást olyan más szerv által fenntartott népművelé­si intézménynek, amelynek működése a vállalat, szövet­kezet dolgozóinak jelentős részére kiterjed. A hatósági bizonyítványok kiadásáról Az 1017/1967. Korm. hatá­rozat akként szabályozta a hatósági bizonyítványok ki­adásának az 1968. január hó 1-től hatálybalépő rendjét, hogy meghatározza azokat a bizonyítványokat, amelyeket az illetékes hatóságok kiad­hatnak. Egyes belföldi szervek azonban továbbra is igényel­nek az állampolgároktól olyan hatósági bizonyítvá­nyokat, amelyeket az emlí­tett jogszabályi rendelkezé­sek felhatalmazása alapján kiadott 30—1/1968. (TK. 1.) TO. sz. utasítás melléklete­ként közzétett jegyzék nem tartalmaz. A Minisztertanács tanács­szervezetek osztálya a 30—6/ 1969. TO. számú utasításá­ban tárgykörben azt az iránymutatást adta, hogy ilyen esetben a kért hatósá­gi bizonyítvány helyett az azt követelő szervhez cím­zett levelet köteles átadni az arra illetékes igazgatási osz­tály, illetve szakigazgatási szerv az ügyfélnek. Ebben a levélben azt kell közölni, hogy az általa megkívánt bi­zonyítvány az említett Korm. határozatban foglaltak, illet­ve a felügyeleti szerv hiva­talos lapjában közzétett jegy­zék alapján nem követelhe­tő; az ügyet a rendelkezésre álló, vagy más adatok, bi­­zonylatok pl. személyigazol­vány alapján intézze el. Dr. Cs. I. Névadó a Hűtőgépgyárban Meghitt, kedves ünnepségen kapott nevet nemrég a jászberényi Hűtőgépgyár tíz dolgozójának tizenegy gyermeke. Cs. Tóth Istvánné, az üzem szociális osztályának vezetője rendezte ezt a névadót, amely jó propagandája volt a társadalmi ünnepsé­geknek. A városi tanács nagytermét teljesen b­etöltötték a rokonok, ismerősök, mun­katársak. Ott voltak a munkásőrség képviselői is, mivel a tíz apából hét teljesít szol­gálatot a munkásőrségben. Jól pergő műsorszámok színesítették a hivatalos aktust. A közös névadókat negyedévenként rendezik meg a Hűtőgépgyárban. Ezek a népes ünnepségek azt igazol­ják, hogy a társadalmi rendezvények képesek biztosítani azt az ünnepélyességet, amelyet az ember életének örömteli pillanatai megkívánnak. Az anyakönyvezés 5 Gyakor­lattal rendelkező adminiszt­rátort azonnal­­ felv szülik. Jelentkezés: Vasipari Vállalat Kunszent­mártoni Gyár­egységéhez kérj­ük

Next