Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
XX. évf. 226. sz., 1970. szept. 26., szombat Kocsimánia ejjenek velem kedves olvasóim egy reggel a szolnoki vasútállomásra. Nézzük végig a Budapestre induló _ gyorsvonatokat — találunk-e az induló utasok között valamilyen főnökfélét? Az eredményben biztos vagyok sem ,kell menni ugyanis az Abonyi úthoz, anélkül is tudja mindenki naponta karavánszám indulnak a főváros felé a Volgák újabban a Fiatok, s bennük főnökök, alfőnökök hada. rs most számoljunk. A gépkocsi kilométere három forint ötven. Vegyük hozzá a gépkocsivezető egy napját. Ezzel szemben a kényelmes gyorsvonat? Ha nagyon fájós lábú az illető -és taxival megy a lakásától az állomásig, Budapesten ugyancsak taxival az adott értekezlet, tárgyalás színhelyére, még mindig nem jön ki az összeg fele. Nem szükséges felesleges puritanizmust prédikálni, de érdemes ezen a — már szinte mindenki által természetesnek tartott — jelenségen elgondolkozni. Mert odáig a dolog rendben van, hogy néhány vezető embernek, nem is annyira az ideje miatt (a gépkocsi sem gyorsabb a vonatnál), mint inkább az általa képviselt szerv tekintélye, presztízse miatt illendő gépkocsival járni. De nem mindenkinek. Olyan is előfordulhat, amikor az elintézendő ügyek sokasága, a szükséges járás-kelés miatt jó gépkocsival menni! De ez nem minden esetben áll így. Szolnok megyeszékhelyről sok a kiszállás a megyébe. Járnak a különböző hivatalokból, vállalatoktól, járnak a kereskedők, a társadalmi szervek, intézmények dolgozói. Jó, én is tudom, — korszerű közlekedési eszköz a gépkocsi. De előfordul-e, ha csak mutatóba is, hogy — mondjuk — Törökszentmiklósra, Karcagra, Jászberénybe, az ugyancsak kitűnő vasúti, vagy autóbusz utazást vállalnák? Ez eddig csak a dolog kisebbik fele. Mert, ha az esetek jó részében drágán is, de mégiscsak dolgozni, hivatalos ügyeiket intézni utaznak. Ám amikor a Fiat Kenderesre „ugrik” ki fél kiló borjúhúsért az anyósnak, vagy „csak ide Kürtre” egy demizson borért a névnapra? Elképesztő esetek vannak. (Amiről egyébként sokan tudnak és senki nem képed el tőle!) Például: a főnök Budapesten tölti a hétvégét. Hétfőn Debrecenbe kell utaznia. Nem a kényelmes és kellemes Hajdú expresszel megy. Felrendeli Szolnokról Pestre a hivatali kocsit, s azzal indul Debrecenbe, hogy ott töltsön egy értekezleten három napot. A gépkocsi vezetője a Bika szálló halljában üldögélve naphosszat azon gondolkodik, hogyan lehet kijönni harmincegy forintból, míg otthon vállalatának szorgalmas ügyintézői autóstoppal járják a megyét. Más. A főnök feleségének kell egy alkalmi cipő, mert vasárnap esküvőre mennek. Dobjunk csak össze hamar egy hivatalos utat Pestre, s irány a Váci utca. Cipőt venni. Hogy otthon valamelyik ügyintézőnek Tiszafüredre kellene menni egy fontos tárgyalásra? Fogadjanak taxit. Bírja a vállalati költségkeret. Sorolhatnám, de ki nem tud ilyet tucatjával? Az ellenpélda jóval kevesebb. Bizonyos közszellemre jellemző, hogy míg az előbbi esetekben senki sem háborodik fel, de ha valaki nem ilyen, azt maradinak, élhetetlennek bélyegzik, még egy kicsit gyanús is. „Ki ez, hogy neki nem jó úgy, ahogyan mindenki csinálja”. Mi lehet ennek az autómániának az oka? Semmiképpen nem a kényelmesség. Mert aki azt mondja, hogy kényelmesebb Pestre zötyögni egy Volgában, a gidres-gödrös négyes úton, a tiltó táblák erdejében, cammogva, mint a gyorsmotor párnás kocsijában — az hazudik. Ezt a beteges ragaszkodást az autón való közlekedéshez a rangkórság idézi elő. Mert az már „valaki”, a „főnökök”, a „menők” sorába lép, aki átszállhat a vonatról a kocsira. A társadalmi ranglétra egy foka ez. (Mint ahogyan az irodákban megjelenő fotelgarnitúra, az előszoba titkárnővel is, pontosabb fokmérője az íróasztal mögött ülő egyén rangjának, fontosságának, mint a funkciója, a végzett munkája.) Az anyóst, feleséget fuvarozó „főnököknél” azonban e rangkórságos rongyrázásnál is többről van szó. A szocializmustól idegen, elferdült Szemléletről. Ezek az emberek hitbizományként kezelik azt a közösségi tulajdont, amelyet vezetésre — és nem prédául — bíztak rájuk. Mondhatják, túl nagy szavak ezek azért a pár száz kilométerért, néhány ezer forintért. Lehet, ha csak így nézzük. De az ilyen dolognak, mint a vezetők minden cselekedetének politikai tartalma is van. És — mit tanul az a dolgozó, aki ilyet lát? És — hogyan lép fel a pazarlás, a fegyelmezetlenség ellen az ilyen vezető? És .. .E s kár folytatni. Oly sok szó szállt már el ez ügyben, oly sok cikk íródott meg. Most már tenni kellene valamit. — V — J Megnyílt Kántor Sándor kiállítása , i Tegnap délután 4 órakor nyitotta meg Budapesten a Műcsarnok kamaratermében Gorka Géza Kossuth-díjas keramikus Kántor Sándor fazekasnak — a Népművészet Mesterének — gyűjteményes kiállítását. A megnyitón nagyszámú érdeklődő volt jelen, tisztelői és csodáiéi az idős mesternek. A mintegy kétszáztíz kiállított mázas cseréptárgy vall Kántor Sándor hatvan éves munkásságáról: ezalatt ötvözte művészetté a középtiszai műhelyek irányzatait — miközben kialakította a sajátos Kántor stílust. Tányérok, kancsók, bütykösök sorakoznak a kiállítóteremben, valamennyi ismerős valahonnan és mégis az újdonság varázsával nyűgözi le a látogatót. A régi formakincsek őrzése mellett az új keresésre is fiatalos ambícióval vállalkozott a mester. Ebben a szellemben készült a népiesen modern kávéskészlet, vagy a végletekig leegyszerűsített asszonyfigura tállal a fején. A gyűjteményes kiállítás nem szándékozik lezárni Kántor Sándor munkásságát, ismerve töretlen munkakedvét, még jó ideig forgatja tovább a korongot. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Huszonkét szint magasságáig épült a vízügyi székház A szolnokiak ezrei járnak el nap, mint nap mellette, s az utóbbi napokban már egy rozsdavörös, nagy gémkinyúlású darut is láthatnak az emberi igyekezet segítőjeként. Mindez a Ságvári körúton látható. A villanyrendőr után a piac fele menet, baloldalon épül a vízügyi székház. Hétfőtől munkában a dam — Hétfőn már munkára fogjuk a darut is, mert elkezdjük az I. számú lépcsőház pince fölötti födémrészének betonozását — újságolta Békési László főművezető. Ugyancsak tőle tudtuk meg, hogy ez a Dániából való Kroell kúszódaru jelenleg 39 méter és 30 centiméter gém kinyúlású, ami azt jelenti, hogy csaknem a szemközti cukrászdáig ér a gémje, ha arra fordítják. Három ilyen van az országban, s külön jellegzetessége, hogy önszerelésre képes. Hogy ez mit jelent? Röviden azt, hogy hidraulikus úton emelik Miért lesz impozáns ez a székház? Azzal, ha leírjuk, hogy a föld színétől számítva 70 méter és 4 centiméter magas lesz, már mondtunk valamit. De viszonyítsunk is. Ez 22 szintnek megfelelő magasság, ami azt jelenti, hogy körülbelül háromszorosa a pártszékházénak. Voltaképpen 19 emeletes lesz, de csupán azért, mert lesz két szerelőszintje is, amelyeken a gépészeti berendezéseket és vezetékeket helyezik el. Jelenleg az ÉVM Szolnok megyei Építőipari Vállalat 1-es főépítés vezetőségének a városközpontot építő dolgozói — Varró Sándor építésvezető irányításával — a két pince szerkezeti kialakításán dolgoznak. A hozzáértő megítélheti, hogy a résfalat lezáró vasbeton koszorúgerenda 50-szer 120 centiméteres keresztmetszete majd feljebb és feljebb, ahogy a szükség kívánja. Egy-egy emelési szakasz után fix állásba kerül és dolgozhatnak vele tovább zavartalanul. Nem volt hiábavaló ennyi figyelmet szentelni ennek a gépnek, mert ténylegesen az ember egyik legfőbb segítője lesz az impozáns létesítmény felépítésében. Még annyit, hogy percenként 35 méteres maximális sebességgel emelheti majd terhét a magasba. A teher attól függően, hogy milyen gémhosszon emelik, több lehet, vagy kevesebb... egyúttal a leendő épület méreteire is jellemző. Ennek az alépítményi résznek a betonozását kezdik meg hétfőn a daru közreműködésével Impozáns külsővel Az épület hossza 20 centi híján ötven méter, a szélessége 17,12 méter lesz. Külsőre hogyan mutat majd? — kérdeztük az építésvezetőtől. — A felmenő szerkezet külső felülete egyrészt előregyártott, úgynevezett mosott felületű (azaz érdes felületkiképzésű) fekete mészkő zsaluzópanel lesz, ami egyszersmind végleges homlokzatul szolgál — kaptuk a választ. Ezt a panelt a vállalat poligon üzemében az építésvezetőség dolgozói gyártják. Ez a műkő zsaluzó elem borítja majd az épület két végfalát és a két lépcsőházi blokk kívülről látható részét. Emögött még 30 centiméter vastag vasbeton fal épül. Kétoldalt, a homlokzati részen a Fémmunkás Vállalatnál készülő nyílászáró szerkezetekbe foglalt üvegfal lesz az uralkodó, illetve az ablakok alatti úgynevezett parapet-“rész vasbeton falanyagát világosszürke Luxaflex-borítás takarja majd. Ez a mattszínű borítólemez eloxált alumíniumból készül. A felmenő szerkezeti részt a jövő hónap elején kezdik építeni. Érdekes újdonsága lesz a munkának a 12 méter fesztávolságú födémek helyszíni készítése, ami 25 centiméter átmérőjű papír béléscsövek beépítésével történik. Legfelül a gázkazán Mint Varró Sándor elmondta, az alapozást végző Vízügyi Építő Vállalat pontatlan munkája miatt nagymérvű vasbetonvésési és robbantási többletfeladatot kellett végezniük, ami miatt a szerkezetépítést nem kezdhették el a tervezett időben. Ha ez a hátráltató körülmény közbe nem jön, akkor már a 6,40 méteren lévő első szerelőszint födémkészítésénél tartanának, így viszont erre már csak előreláthatólag november végén kerülhet sor. Újdonsága lesz még e létesítménynek, hogy a víztárolót, a szellőző gépházat, valamint a gázkazánt az épület legfelső szintjén helyezzük el. — közölte befejezésül az építésvezető. M. I. 22 szintnyi magasság Ára: 80 fillér Tűzszünet Jordániában Az ammani rádió helyi idő szerint 13 óra 40 perckor bejelentette, hogy az arab államfők küldöttsége, amely csütörtökön érkezett a jordániai fővárosba, pénteken a reggeli órákban külön-külön megbeszélést folytatott Husszein jordániai királlyal és Jasszer Arafattal, a Palesztinai felszabadítási szervezet elnökével. A Nimeri szudáni elnök vezette delegáció erőfeszítéseinek eredményeképpen megegyezés jött létre a szembenálló felek között a tűzszünetről. Arafat bejelentését, amelyet a gerillavezető saját kezűleg írt, Nimeri szudáni elnök olvasta fel az ammani rádióban. A nyilatkozat így hangzik: „hogy a lakosság eltemethesse halottait, és hozzájuthasson mindahhoz, ami az élet folytatásához szükséges, én, mint a forradalom főparancsnoka, az arab államfők és királyok kairóija(Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Szudáni Demokratikus Köztársaságban, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban és az Egyesült Arab Köztársaságban ez év augusztus 21 és szeptember 1 között tett hivatalos baráti látogatásának eredményeiről és tapasztalatairól. Az Elnöki Tanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosította a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. sz. törvényerejű rendeletet. — HÍRFK- TUNÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Nevelésügyi kongresszus Hétfőn az Országház kongresszusi termében kezdi meg háromnapos tanácskozását az V. nevelésügyi kongresszus, amelyen hatszáz küldött vesz részt. A delegátusok fele gyakorló pedagógusok sokaiból kerül ki, rajtuk kívül ott lesznek pedagógiai kutatók, neves tudósok, az oktatás-nevelésügy ismert szakemberei, irányítói, valamint a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A hétfőn reggel kezdődő plenáris ülésen Gáspár Sándor, a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mond megnyitó beszédet, majd Péter Ernő, a szervező bizottság elnöke, a pedagógusok szakszervezetének főtitkára számol be a nevelés és a neveléstudomány legidőszerűbb kérdéseiről, problémáiról, a szocialista nevelésügy fejlesztésének feladatairól. Délután öt szekcióban folytatódik a tanácskozás. A szekcióülések témái között kapott helyet a pedagógushivatás és a továbbképzés kérdése. Megvizsgálják, elemzik a neveléstudomány helyzetét, feladatait, annak kapcsolatait más tudományokkal, s foglalkoznak a közoktatás irányításának korszerűsítésével kapcsolatos tennivalókkal is. Zenei évad Kecskemét új zenei évadjának programja szerint október elejétől a jövő év májusáig tizenhat nagyzenekari és kamarzenei hangversenyt rendeznek Kodály Zoltán szülővárosában. Rangos hazai és külföldi zenekarok, szólisták lépnek fel a kecskeméti hangversenypódiumon. Az évad nyitányaként október 5-én a Budapesti MÁV Szimfonikusok Bartók emlékhangversenyt adnak a kecskeméti Katona József Színházban, a zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából. A december 14-i hangversenyt Kodály Zoltán emlékének szenteli szülővárosa, megemlékezésül a mester születésének 88. évfordulójáról. Az ünnepi Kodályesten a kecskeméti szimfonikus zenekar és a Magyar Rádió Gyermekkórusa ad hangversenyt. Több mint félezer szobor Az utóbbi húsz esztendőben Miskolc város tanácsa nagy összeget költött az új városrészekben kialakított parkok, játszóterek, az új közintézmények előtti terek képzőművészeti alkotással történő díszítésére. Az ott elhelyezett szobrok száma meghaladja a félezret. Az átgondolt városesztétikai tevékenység eredményeként most újabb képzőművészeti alkotásokkal gyarapodott Miskolc. A szentpéteri kapui új lakótelepen lévő általános iskola falán elkészült Tóth Imre, a miskolci művésztelepen élő festőművész mintegy húsz négyzetméteres sgraffitója. A belvárosban lévő központi leánykollégium előtti téren felállították Nagy István János kőből faragott „Ülő nő” című szobrát. A kórházváros művelődési központja előtti parkban pedig Melocco Miklósnak az orvosi tevékenységet szimbolizáló, kőből faragott kompozícióját helyezték el. Megérkezett Miskolcra Tarr István szobrászművész alkotása, Semmelweis Ignác mellszobra is, amelyet a róla elnevezett kórház előtti téren állítanak fel. Kísérletsorozat Mennyire szennyezett Székesfehérvár levegője? — Ezt vizsgálja a Fejér megyei KÖJÁL egy év óta tartó kísérletsorozata. A város 12 pontján elhelyezett speciális műszerekkel rendszeresen ellenőrzik a levegő szennyezettségét, s úgynevezett szennyezettségi diagrammokat készítenek. Megállapították, hogy a szennyezettség különösen a város öt pontján erős, de a legrosszabb a helyzet a vasútállomás és a távfűtési erőmű környékén, ahol a szennyezettség mértéke sokszorosa a megengedettnek. A KÖJÁL javaslatokat tett az érintett üzemeknek a szennyezettség megszüntetésére. A távfűtési erőmű a széntüzelésről az idei télen áttér a pakura tüzelésre, s így várható, hogy ezen a ponton megszűnik a levegő nagymértékű szennyezettsége. A népi hagyományokért A régi népi hagyományok felelevenítésére érdekes kísérletet kezdtek Borsod megyében. A Hazafias Népfront kezdeményezésére Mezőkövesden bemutatták azokat a régi népi gyermekjátékokat, amelyeket Lajos Árpád, a miskolci Herman Ottó Múzeum tudományos főmunkatársa több évtizedes munkával gyűjtött a Sajó völgyében, a tiszaparti és a palóc falvakban.