Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
2 Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Mióta Algéria elnyerte függetlenségét, soha nem voltak ennyire válságosak a francia—algériai kapcsolatok — írja „A szakítás kísértete” című vezércikkében a Le Monde. Elég egy pillantást vetni a francia sajtóra és az ember megérti, hogy a rendkívüli drámai cím nem valamiféle zsurnalisztikai túlzás, hanem a legteljesebb mértékben indokolt. A Magyar Televízió nemrég mutatta be az Algíri csata című világhírű filmet, amely hazánkban is milliókat emlékeztetett arra, milyen árat fizetett függetlenségéért az algériai nép. Ez az áru és az elhunyt De Gaulle tábornok politikai bölcsessége, amely felismerte, hogy Párizs nem bírna el még egy Vietnamot — ez volt az a két alapvető tényező, amely elvezetett az eviani egyezményig és amely meghatározta a Francia Köztársaság és független algériai állam kapcsolatait. Ebben a viszonyban elkerülhetetlenül akadtak kisebbnagyobb megrázkódtatások, de lényegében korrekt, konstruktív érintkezés alakult ki a két ország között, különösen a múlt keserű előzményeihez képest. Az algériai vezetők nagy realitásérzékről tettek tanúságot, amikor megértették, hogy egyszerűen nem szakíthatnak el minden Franciaországhoz fűződő gazdasági köldökzsinórt, ehhez túlságosan sok a múltbéli összefonódás. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy az algériaiak ezt a kapcsolatot gazdaságilag egyenrangúnak tartották volna. Sem Párizsban, sem Algírban nem volt kétség az iránt, hogy a múlt — bizonyos neokolonialista pozíciók és az egyenlőtlenül elosztott haszon formájában — tovább él ezekben a kapcsolatokban. Akkor azonban, amikor egy súlyos örökséggel szembenéző nép kialakítja, megformálja független államát, saját létérdekei követelnek meg bizonyos kompromisszumokat. Pontosan ez történt a francia—algériai gazdasági kapcsolatok első esztendeiben, többek között az olajfronton is Algériának — erről a gyarmatosítók mindig gondoskodnak — nem voltak szakemberei, nem volt kereskedelmi hálózata, hiányoztak a kitermeléshez szükséges eszközei. Csakhogy változnak az idők és ma már mindez legalább is kialakulóban van. Sem az ország belső helyzete, sem a nemzetközi progresszió általános pozíciói nem teszik indokolttá, hogy Algír belenyugodjon az eddigi helyzetbe. Milyen helyzetbe? Gazdasági kérdésről lévén szó, a válasz a számok nyelvén a legérthetőbb: minden frankból — írja az Humanité — amelyet a francia fogyasztó az algériai benzinért fizet, 7,9 centime jut Algériának, a francia államnak pedig csak adó címén csaknem ötven centime. Biztos, hogy ez az arány előbb-utóbb megváltozik, Algéria számára ez nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. (KS) Jordánia A Jordániai kormány és a Palesztinai gerillák képviselői kedden este tanácskozásra ültek össze Ammanban, hogy véget vessenek az öt napja folyó ellenségeskedésnek, amely újabb válságba taszította az országot. A jordán kormányt Vaszfi Teli miniszterelnök, az ellenállási mozgalmat pedig Ibrahim Bakr, a gerillák hivatalos szóvivője képviseli. Jelen van a tárgyalásokon az arabközi ellenőrző bizottság egy magasrangú megbízottja is. Előzőleg már mindkét fél tűzszünetet jelentett be, de órákkal e nyilatkozatok után a fővárosban még mindig dörögtek a fegyverek. A MENA hírügynökség egyik jelentése szerint kedden a súlyos összeütközéseknek 12 halottja és 17 sebesültje volt kínai körlevel A kínai népi felszabadító hadsereg vezető szervi körlevélben szólították fel a hadsereg összes ezredszint feletti parancsnokait Mao Ce-tung filozófiai műveinek tanulmányozására — közölte kedden a Zsenmin Zsipao. A hadsereg parancsnoki kara számára a filozóóiai művek tanulmányzása — mint a cikkből kitűnik — új minőségi követelményeket állít fel. Noha sok esetben olyan katonai vezetőkről van szó, akik évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek és a „kulturális forradalomban” is Mao Ce-tung vonala mellett szálltak síkra, most a jelentések újra és újra hangsúlyozzák, hogy pusztán a forradalmi múlt, a tapasztalat, a hűség és a „jó származás” nem elegendő. Akadtak ugyanis olyan magasszintű katonai vezetők — mint Csang Csi-cseng, a légierő egyik hadosztályának párttitkára — akik a kínai sajtó szerint úgy vélték, hogy „nem olyan nagy baj, ha egy kicsit kevesebbet tanulnak”. Ezek azonban a bírálat hatására „belátták hibájukat”. Mahmud Riad, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere (balról) fogadta a Kairóba látogató Edmund Muskie amerikai demokrata szenátort. (Telefoto — AP—MTI—KS) Podgornij Kairóban Szerdán hivatalos látogatásra Kairóba érkezett Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és kísérete. A szovjet és egyiptomi zászlókkal és üdvözlő jelszavakkal díszített kairói nemzetközi repülőtéren Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke. Húszaséin Al-Safi és Ali Szabri elnökhelyettesek, Mahmud Karzi miniszterelnök valamint az Arab Szocialista Emfa Legfelső Végrehajtó Bizottságának tagjai, miniszterek; Vlagymir Vinogradov kairói szovjet nagykövet, a diplomáciai testületek tagjai az egyiptomi főváros társadalmának képviselői üdvözölték a vendégeket. A repülőtéren mondott beszédében Podgornij a Szovjetunió népei forró üdvözletét tolmácsolta a baráti egyiptomi népnek. Ezután Podgornij Szadat elnök és más egyiptomi vezetők kíséretében felkereste Nasszer sírját és koszorút helyezett el Bohr—Kohl találkozó A bonni kormány tájékoztatási hivata szerdán bejelentette, hogy pénteken, január 15-én folytatódik az NDK és az NSZK hivatalos eszmecseréje, az erről szóló kommünüké így hangzik: „Pénteken, január 15-én a harmadik megbeszélésre kerül sor Bonnban, Egon Bohr kancellári hivatali államtitkár és dr. Michael Kohl, NDK minisztertanácsi államtitkár között az 1970. október 29-én az NSZK és az NDK kormánya között létrejött megállapodás keretében.” Holdpor bél gyógyszer Ötszáz tudós részvételével folytatja munkáját a texasi Houstonban a 2. holdkutatási tudományos értekezlet. A keddi napon hangzott el Gerald Taylor amerikai biológus előadása. A tudós az Apollo-űrhajók által hozott holdpor biológiai tulajdonságait elemezte. Taylor szerint a holdpor felhasználható lehet arra, hogy minden eddiginél nagyobb hatású antiszeptikumot készítsenek belőle, amely eredményes lesz a „legproblematikusabb” földi baktériumok ellen is. A holdpor ezen tulajdonságát véletlenül fedezték fel. FORGÓ RAKODÓ GÉPRE (Frak—BL) nehézgépkezelőt gépjárművezető vizsgával felveszünk. Továbbá gépkocsirakodókat. Jelentkezés: ÉPSZER VÁLLALAT Szolnok, Dózsa György u. 5. Hirdetmény A Szolnok Városi Tanács V. B. terv és munkaügyi osztálya versenytárgyalást tart a Sólyom u. 9. és Hajadon utca 2. 4. és 6. sz. épületek lebontására A versenytárgyaláson érvényes építési engedéllyel rendelkező magánszemélyek és közületek vehetnek részt. A versenytárgyalás időpontja: 1971. január 15-én 10 ént, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Boívia LA PAZ Kedden La Pazban tömegfelvonuláson ünnepelték meg a jobboldali puccskísérlet bukását. A tüntetés után La Paz főterén 10 000 ember tartott nagygyűlést, amelyen megjelent Juan José Torrez köztársasági elnök is. A felszólalók egymás után jelentették ki, hogy a forradalmi haladás egyetlen lehetősége: a nép felfegyverzése. Merénylet készült Kissinger elen Washigtonban kedden többhetes vizsgálati fogság után vádat emeltek hat személy, köztük három lelkész és egy apáca ellen, mert állítólag öszeesküvést szőttek Henry Kissingernek, Nixon elnök tanácsadójának elrablására, valamint a washingtoni kormányépületek fűtőberendezéseinek felrobbantására. Az igazságügyminisztérium közleménye szerint az összeesküvőket a 47 éves Philip Berrigan lelkész irányította, aki hároméves börtönbüntetését tölti. Az igazságügyminisztérium nyilatkozata nem szól az összeesküvés politikai hátteréről Ismeretes viszont, hogy Edgar Hoover, az FBI igazgatója tavaly november 27-én egy szenátusi albizottság előtt kijelentette, hogy a szervezkedés résztvevői rá akarták kényszeríteni az Egyesült Államokat a délkelet-ázsiai bombázások beszüntetésére és a politikai foglyok szabadon bocsátására. A vádirat azt állítja, hogy az összeesküvők február 22- én George Washington születésnapján akarták dinamitos robbantással üzemképtelenné tenni a kormányhivatalok fűtőberendezéseit, a rákövetkező napon pedig elrabolták volna Kissingert. Chile várja a brazil politikai foglyokat Brazíliában a gerillák írásban is elkötelezték magukat arra, hogy szabadon engedik Giovanni Bucher svájci nagykövetet, ha megérkeznek Chilébe, vagy Algériába a politikai foglyok, akiknek szabadon bocsátását követelték. A gerillák ezzel kapcsolatos üzenetét kedd este találták meg Rio de Janeiro Copacabana nevű tengerparti kerületében, a Thomas Jefferson könyvtárban, a New York Times egyik példányának lapjai közé csúsztatva. A könyvtár az USA tulajdona. A brazíliai gerillák — mint ismeretes — 70 politikai fogoly szabadon bocsátását akarják elérni, cserében Bucher szabadságáért. A hatóságok még nem erősítették meg, hogy megkapták-e, illetve hitelesnek tekintik-e az üzenetet, s valószínű, hogy majd csak akkor lehet megtudni, hogy elfogadták-e a biztosítékot, amikor már folyamatban lesz a fogolycsere, s a 70 fogoly Chile felé tart. A Rio de Janeiro-i repülőtéren már napok óta készenlétben áll egy utasszállító repülőgép, amelynek 3 és 3/4 órára van szüksége Santaeóig. A gerillák egyik feltétele az volt, hogy a 70 ember megérkezéséről szóló hírügynökségi beszámolókat és fényképeket a brazil újságok közölték le. Ily módon meggyőződhetnek róla, hogy az alku megtörtént. A Reuter iroda „jól tájékozott körökre” hivatkozva arról számolt be, hogy időközben a chilei kormány vízumot adott a 70 embernek. 1971. január 14. Brandt nehéz éve Minden jel arra mutat, hogy Brandt kancellárnak és kormányának nehéz éve lesz. A kormány célkitűzései változatlanok. Wehner, a parlamenti csoport vezetője, a párt második embere derűlátóan nyilatkozott: azt mondotta, hogy „már az újév első három hónapjában” jelentős haladást lehet elérni a szovat—NSZK és a lengyel— NSZK szerződések ratifiálásában. Wehner elismerte, hogy a kormány „nem kanyarodhat vissza az egyezmények aláírását megelőző időkhöz, mert ez katasztrofális lenne a nyugatnémet politika szempontjából” Hogy Brandt környezetben valóban megvan a szándék az eddigi pozitívabb és egyben reálisabb külpolitikai irányvonal folytatására, jelzi az a döntés is, amelynek értelmében rövidesen megkezdik a Csehszlovákiával folytatandó tárgyalásokat. Ezeknek középpontjában a szégyenletes müncheni egyezmény „eleve érvénytelen voltának” elismerése áll. A Brandt -kormány — a jelek szerint — hajlandónak mutatkozik ennek elismerésére és így Prágában általában viszonylag könnyű tárgyalásokat várnak. A Brandt-kormány keleti politikájának fő problémája és egyben az ellenzék támadásának fő célpontja: Nyugat-Berlin kérdése. A kereszténydemokraták álláspontja ebben a kérdésben az, hogy mindenáron meg kell akadályozni a két német állam képviselőinek tárgyalását Nyugat-Berlin kérdésében, ebben az ügyben a négy nagyhatalomnak kell megegyeznie! A szovjet—NSZK és a lengyel—NSZK egyezmények ratifikálása csak a Nyugat-Berlin üdében létrejött négyhatalmi megegyezés után következhet be. A kereszténydemokraták az enyhílés elleni hadjáratuk során még eev. önmagában is ellentmondásos követelést vetettek fel. Miközben hevesen harcolnak a két német állam képviselőinek közvetlen és alkotójellegű tanácskozásai ellen , Barzel, az ellenzék parlamenti frakciójénak vezetője kijelentette: a ratifikálás csak a két német állam közti hapcsolatok terén elért haladás után következette V mác szóval azt jelenti, hogy az ellenzék véleménye szerint zsaroló kamn^v,„f k~n«ne indítani az Njolc ellen egyoldalú politikai engedmények kierőszakolására és Nyugat- Berlin ügyével párhuzamosan ezt is a ratifikálás feltételéül kellene szabni! A Brandt-kormányt meglehetősen sebezhetővé teszi e támadásokkal szemben, hogy a belpolitikai nyomás alatt Scheer nyugatnémet külügyminiszter is arra az álláspontra helyezkedett: a szerződések ratifikálását a Nyugat-Berlini helyzet „kielégítő rendezésétől” kell függővé tenni. Azt mondotta: meg kell várni, míg a nagyhatalmak tárgyalásain kirajzolódik Nyugat Berlin ügyében a megegyezés és ettől a ponttól kezdve „párhuzamosan megkezdődhetne” a tanácskozás az NDK és az NSZK között a Nyugat-Berlinbe vezető utak ellenőrzésének kérdéséről. Az ellenzék támadásaiból és a vezető kormánypolitikusok reagálásából azt a következtetést lehet levonni, hogy a kereszténydemokraták nyomába eredményesen lassítja a ratifikálás előrehaladását. Abban, hogy ez így történik, nyilvánvalóan szerepe van a CPU CSU és az amerikai politika közötti eevűttműködésnek. Brandt hatalomra jutása után politikája fővonalait nyilván magas szinten neveztette Washingtonnal, hogy „hátát fedezze”. Hivatalosan az Egyesült Államok mindmáig egyetértését is hangoztatta a szociáldemokrata kormány vonalával és nem támadta Brandt lépéseit. Ugyanakkor kerülő úton — olyan régi diplomaták, mint Ball volt külügyi államtitkár, vagy Acheson ex-külügyminiszter felhasználásával — már intéztek meglehetősen durva hangú rohamokat Brandt keleti politikája ellen. Egyre világosabb a szándék, hogy legalábbis lassítsák, fékezzék ennek a politikának a kibontakozását. Ez messzemenően megfelel a kereszténydemokrata ellenzék céljainak. Ezzel magyarázható, hogy Barrel oly hevesen sürgette Brandt és Scheer amerikai utazását. Nyilvánvalóan arra számít, hogy a közvetlen személyes nyomás politikai visszavonulásra vagy legalábbis fékezésre kényszerítheti a kormányt — amit azután az ellenzék a maga céljaira kihasználhat A követelés eredményeként Jehnne-han Sheo] az év első felében pedig Brandt is Washingtonba készül. A Jordániai hadseregnek a palesztínai kommandók elleni támadása elleni tiltakozásul Berubban tiltakozó gyűlést tartottak mintegy 10 ezer résztvevővel. A gyűlésen Abu Yussef, a palesztínai ha sadó egyik vezetője mondott beszédet. A tüntetők Husszein király hatalmának megdöntését követelték, és elítélték, mint az imperializmus ügynökét, aki likvidálni akarja a gerilla mozgalmat (Telefoto — AP—MTI—KS}