Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Helyreállították a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogait Magyar idő szerint kedden hajnali 4.20 órakor Adam Malik, az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszakának elnöke nagy ováció közepette kihirdette: 76 szavazattal 35 ellenében, 17 tartózkodással a közgyű­lés jóváhagyta az úgyneve­zett albán határozati javas­latot, amely előírja a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai­­nak helyreállítását és a Csag Kaj-sek rezsim képvi­selőinek haladéktalan eltá­volítását az ENSZ összes szerveiből. Malik egyidejű­leg bejelentette, hogy a köz­gyűlés döntéséről tájékoztat­ják a Kínai Népköztársaság kormányát. Közvetlenül az albán ja­vaslatról megejtett név sze­rinti szavazás előtt Tajvan képviselője bejelentette, hogy küldöttsége a továbbiakban nem vesz részt az ENSZ egyetlen szervének munkájá­ban sem, majd a Csang Kaj­­sek rezsim képviselői testü­letileg kivonultak az üléste­remből. Erre a kivonulásra csak azután került sor, mi­után előzőleg döntő veresé­get szenvedett a Tajvan ki­zárását „fontos kérdésnek” minősítő amerikai ügyrendi javaslat. Az úgynevezett albán ja­vaslat mellett szavazott, az angol ABC szerint, sorrend­ben: Afganisztán, Albánia, Algéria, Ausztria, Belgium, Bhután, Botswana, Nagy-Bri­tannia, Bulgária, Burma, Bu­rundi, Belorusszia, Kamerun, Kanada, Ceylon, Chile, Kuba, Csehszlovákia, Dánia, Ecuador Egyiptom, Egyenlítői Guinea, Etiópia, Finnország, Francia­­ország, Ghána, Guinea, Gu­yana, Magyarország, Izland, India, Irán, Irak, Írország, Iz­rael, Olaszország, Kenya, Ku­wait, Laosz, Líbia, Malaysia, Mali, Mauritánia, Mexikó, Mongólia, Marokkó, Nepál, Hollandia, Nigéria, Norvégia, Pakisztán, Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság, a Kongói Népköztársaság (Braz­zaville), Peru, Lengyelország, Portugália, Románia, Rwan­da, Szenegál, Sierra Leone, Singapore, Szomália, Szudán, Svédország, Szíria, Tanzánia, Togó, Trinidad és Tobago, Tu­nézia, Törökország, Uganda, Ukrajna, a Szovjetunió, Je­meni Arab Köztársaság, Ju­goszlávia, Zambia. A javaslat ellen szavazott: Ausztrália, Bolívia, Brazília, a Közép-Afriaki Köztársa­ság, Csád, a Kongói Demok­ratikus Köztársaság, Costa Rica, Dahomey, Dominika, El Salvador, Gabon, Gam­bia, Guatemala, Haiti, Hon­duras, az Elefántcsontpart, Japán, Kambodzsa, Lesotho, Libéria, Madagaszkár, Mala­wi, Málta, Új-Zéland, Nica­ragua, Niger, Paraguay, a Fülöp-szigetek, Szaúd-Ará­­bia, Dél-Afrika, Sváziföld (Ngwane), az Egyesült Álla­mok, Felső-Volta, Uruguay, Venezuela. Tartózkodott a szavazástól: Argentína, Bahrein, Barba­dos, Kolumbia, Ciprus, a Fidzsi-szigetek, Görögország, Indonézia, Jamaica, Jordánia, Libanon, Luxemburg, Mauri­­tus, Panama, Katar, Spanyol­­ország, Thaiföld. Nem volt jelen a szavazás­nál: Omán, a tajvani rezsim képviselője, valamint a Mal­­dive szigetek. A Thant ENSZ főtitkár helyi idő szerint kedden éj­félkor táviratban értesítette a Kínai Népköztársaság kü­­lü­gyminisztérumát a közgyű­lés döntéséről, s egyúttal megküldte a vonatkozó ha­tározat szövegét is. Mint már jelentettük, a tajvani delegáció már nem volt jelen az ülésteremben, amikor a küldöttek megsza­vazták az úgynevezett albán javaslatot, és túlnyomó több­séggel foglaltak állást a Kí­nai Népköztársaság törvé­nyes ENSZ-jogainak helyre­­állítása mellett. A Csou Su­­kai tajvani külügyminiszter vezette delegáció az albán határozati javaslat megsza­vazása után sajtóértekezletet hívott össze, s ezen szétosz­tották nyomtatott formában rögzített nyilakozatot, amely kijelentette, hogy a tajvani kormány „tovább folytatja a harcot a kommunista rend­szer megdöntéséért.,, A nyi­latkozat keserű szavakkal tá­madta azokat a küldöttsége­ket, gyakorlatilag tehát csak­nem az egész ENSZ-t, ame­lyek szembefordultak „a vi­lágszervezet hűséges és egyik alapító tagjával”. A tajvani delegáció ebből az alkalom­ból éles kirohanást intézett a Kínai Népköztársaság kor­mánya ellen is. A tajvani miniszterelnök nem sokkal a New York-i szavazás után rendkívüli minisztertanácsra hívta ös­­­sze a tajpeji kormány tagjait. A jelentések szerint a taj­peji külügyminisztériumban feszült a légkör, a közgyűlés döntése, — ha nem is volt teljes meglepetés­ — mégis megdöbbenést keltett. A taj­vani ENSZ-küldöttség állan­dó telefonkapcsolatban áll a tajpeji kormánnyal Az AP amerikai hírügy­nökség tokiói irodája telefo­non megkereste a Kínai Népköztársaság külügymi­nisztériumát, hogy nyilatko­zatot kérjen a Kínai Népköz­­társaság ENSZ-jogait hely­reállító szavazásra vonatko­zóan. A kínai külügyminisz­térium tisztviselője az ér­deklődésre közölte, hogy: „nem szoktunk interurbán hívások esetében ilyen jelle­gű tájékoztatást adni”. Az AP munkatársa meg­kérdezte, vajon mikor indul New Yorkba az első hivata­los pekingi delegáció, a kínai tisztviselő azonban válaszá­ban a fenti mondat megis­métlésére szorítkozott. WASHINGTON Washingtoni hivatalos kö­rökben még mindig nem fűztek megjegyzést ahhoz a vereséghez,­­ amelyet az Egyesült Államok az ENSZ közgyűlésében keddre virra­dó éjszaka a kínai ENSZ- képviselet­­i ótát lezáró sza­vazásban les­zen­vedett. A Fehér Ház és amerikai külügyminisztérium szóvivői az újságírók kérdései elől kitérve arra hivatkoznak, hogy a szavazás késői idő­pontja miatt még nem volt lehetőség a hivatalos állás­pont megfogalmazására. A külügyminisztérium egyik tisztviselőit» azonban megje­­gyezte, he«v rmk„ számítot­tak a ..szoros eredményre”... m­ég sem értik hogyan tör­ténhetett­.­^ Egyelőre hallgat az ame­rikai kongresszus is, csupán James Buckley, a konzerva­tív csoport egyik vezetője je­lentette ki, hogy törvényja­vaslatot fog benyújtani az ENSZ költségvetéséhez való amerikai hozzájárulás kor­látozására. STOCKHOLM A svéd külügyminisztéri­um szóvivője hangoztatta, hogy az ENSZ megtette azt a lépést, amely szükséges volt ahhoz, hogy a világ­­szervezet sikeresen töltse be feladatát a nemzetközi béke és biztonság megóvásával kapcsolatban. Hozzátette, hogy egy sor égető nemzet­közi kérdés, elsősorban pe­dig a leszerelés problémája nem oldható meg a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül. BRÜSSZEL Indira Gandhi miniszter­­elnök, aki európai körútja során jelenleg Brüsszelben tartózkodik, sajtóértekezle­tén üdvözölte a Kínai Nép­­köztársaság ENSZ-jogainak helyreállítását. KOPPENHÁGA Andersen dán külügymi­niszter sajtónyilatkozatában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a pekingi kormány jogainak helyreállí­tása elő fogja segíteni, hogy az ENSZ reálisabban közelít­sen meg néhány megoldásra váró problémát. Dánia, amely húsz éven át dolgozott a Kínai Népköztársaság TSNSZ-tagsága érdekében, megelégedéssel nyugtázza, hogy a közgyűlés túlnyomó többsége foglalt állást Peking mellett. HÁGA Norbert Schmelzer holland külügyminiszter rádiónyilat­kozatában megállapította, a holland kormány véleménye szerint elképzelhetetlen volt, hogy két kínai delegáció fog­laljon helyet az ENSZ-ben és mind a kettő azt állítja, hogy a kínai népet képviseli. Ennek ellenére — tette hoz­zá — a holland delegáció „csak némi habozás után” szavazott az „albán” javas­latra. HELSINKI tLeskinen finn külügymi­niszter szerint „győzött az igazság”. A Kínai Népköz­­társaság ENSZ-jogainak hely­reállítása növelni fogja a vi­lágszervezet tekintélyét és hatékonyságát. CANBERRA Bowen ausztráliai külügy­miniszter a képviselőházban csalódottságának adott kife­jezést Tajvan távozása miatt. Egyidejűleg azonban üdvö­zölte a Kínai Népköztársa­ság felvételét. Mint mondotta, Ausztrália folytatni kívánja a Kínai Népköztársasággal megkezdett párbeszédet a két ország kapcsolatainak foko­zatos rendezése érdekében. BANGKOK Kittikacsorn thaiföldi mi­niszterelnök sajtóértekezle­tén bejelentette, hogy kor­mánya mérlegeli a diplomá­ciai kapcsolatok felvételé­nek lehetőségét a Kínai Nép­köztársasággal. DAMASZKUSZ A damaszkuszi rádió, mint az Egyesült Államok súlyos vereségéről számolt be az ENSZ közgyűlésében meg­tartott szavazásról. LONDON Az angol külügyminiszté­rium kedden nyilatkozatban üdvözölte a kínai ENSZ-jo­­gok helyreállítását és meg­állapította, hogy a kormány véleménye szerint a Kínai Népköztársaság hozzájárulá­sára szükség van az ENSZ-re váró problémák megoldására irányuló erőfeszítésekben. Angol hivatalos körök elégté­tellel állapítják meg, hogy az ország ENSZ-küldöttsége 1961 óta évről évre a Kínai Népköztársaság ENSZ-joga­inak helyreállítására irányu­ló határozati javaslatokra szavazott. Hivatalos források emlékeztetnek arra is, hogy az utóbbi másfél évben a kí­nai-angol viszony fejlődés­nek indult. Jelenleg Nagy- Britannia — amely a nyuga­ti országok közül elsőként is­merte el Kínát , és Peking képviselői tárgyalásokat foly­tatnak arról, hogy nagyköve­ti szintre emeljék az ügyvi­vői hivatalok szintjén ’950. január 6. óta fennálló diplo­máciai viszonyukat. A kínai ENSZ-szavazás után a közgyűlési delegátusok többsége helyéről felugorva, tapsolva adott kifejezést a Kínai Népköztársaság jogainak helyreállítása feletti örö­mének. (Telefoto — AP—MTI—KS) Brezsnyev Párizsban tárgyalt Leonyid Brezsnyev kedden délelőtt Chaban-Delmas mi­­niszterelnök kíséretében ko­szorút helyezett el a diadal­ív alatt az ismeretlen kato­na sírján, majd Marcellin belügyminiszter kíséretében a párizsi városházán tett látogatást. A városháza előtti téren — akárcsak előzőleg, a dia­dalív közelében és a Champs Elysées-en — hatalmas tö­meg gyűlt össze és a pá­rizsiak lelkes éljenzéssel fo­gadták az SZKP főtitkárát és a kíséretében lévő szov­jet államférfiakat. A városháza főbejáratánál Jean Cherioux, a párizsi tanács elnöke fogadta a szovjet vendégeket és a vá­rosháza dísztermébe kísérte őket, ahol már összegyűltek a városi tanács tagjai és a párizsi diplomáciai kar kép­viselői. Jean Cherioux a városi tanács és Párizs lakossága nevében üdvözölte Brezsnye­­vet és hangsúlyozta, hogy a párizsiak rendkívül nagyra értékelik a szovjet és a francia népet összekötő ha­gyományos barátságot. Leonyid Brezsnyev beírta nevét a párizsi városháza aranykönyvébe, majd távo­zásakor a városháza előtt összegyűlt sokaság ismét lel­kesen éltette az SZKP fő­titkárát. EÁK Szerdán nyolcmillió vá­lasztópolgár járul az urnák­hoz, hogy megválasszák az egyiptomi parlament, a Népi Gyűlés 338 képviselőjét. A legutóbbi napokban bejelen­­tett visszalépések után ös­­­szesen 1660 képviselőjelölt indul a választásokon, a je­löltek a választási előírá­soknak megfelelően az Arab Szocialista Unió aktív tagjai közül kerülnek ki. Az izraeli agresszió miatt kiürített Szuez, Izmaiba és Port Szaid, továbbá a meg­­szélt Sinai félsziget parla­menti képviseletét nem vá­lasztás, hanem 12 képviselő kinevezése útján oldják meg. A szavazás reggel nyolc­tól délután ötig tart, majd nyomban utána megkezdik a szavazatok számlálását. Tito az USA-ban Tito jugoszláv államelnök kedden reggel elindult az Egyesült Államokba, hogy viszonozza Nixon elnök 1970 őszi jugoszláviai látogatását. Ez a jugoszláv államelnök első hivatalos látogatása az Egyesült Államokban, bár a jugoszláv elnök 1960-ban, illetve 1963-ban nem hivata­los látogatása alkalmával már találkozott Eisenhower és Kennedy elnökkel. 1971. október 27. Koszigin Kubában Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, befejezve kanadai látogatását, kedden kíséreté­vel Torontóból baráti láto­gatásra Kubába utazott. A Szovjetunió és Kanada zászlóival feldíszített toron­tói repülőtéren felsorakozott a díszőrség és eljátszották a Szovjetunió és Kanada ál­lami himnuszát. Paul Martin tárcanélküli miniszter, B. Dawson, a mi­niszterelnök parlamenti tit­kára, és más hivatalos sze­­mélyiségek, valamint B. Mi­­rosnyicsenko, a Szovjetunió kanadai nagykövete búcsúz­tatták a szovjet vendéget. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának és a kubai kormánynak a meghívására kedden baráti látogatásra Kubába érkezett Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. A havannai repülő­téren Fidel Castro, kubai miniszterelnök a KKP KB első titkára és lelkes ün­neplő tömeg fogadta. A versailles-i Trianon-palotában Pompidou elnök balett­bemutatóval egybekötött díszvacsorát adott Brezsnyev tiszteletére. Képünkön: Pompidou és Brezsnyev üdvözli a művészeket. (Telefoto — AP—MTI—KS) Kissinger hazautazott Henry Kissinger, Peking­­ből hazarepült Washington­ba. Kissinger nem sokkal az­után indult vissza Washing­tonba, hogy az ENSZ-köz­­gyűlés megszavazta a Kínia Népköztársaság ENSZ-jogai­­nak helyreállítását. Kissingernek és kísérete tagjainak pekingi tárgyalá­sairól részletek nem ismere­tesek, Washingtonban azon­ban valószínűnek tartják, hogy a Fehér Ház rövidesen bejelenti Nixon pekingi lá­togatásának pontos idejét. Az utazásra előreláthatólag három hónapon belül sor kerül. Megfigyelők véleménye szerint a kínai képviselet kérdésében az ENSZ közgyű­lésében megtartott szavazás kimenetele bizonyos értelem­ben lényegesen megkönnyíti Nixon elnök pekingi látoga­tását. Mivel az Egyesült Ál­lamoknak már nem kell ra­gaszkodnia a Peking által el­lenséges aktusnak minősített „két Kína” elvhez. Indira Gandhi a belga kirá­lyai Indira Gandhi asszony Belgium vendége. Képünk a brüsszeli Laeken-kastélyban készült, ahol Baudouin ki­rály és Fabiola királynő beszélget India miniszterelnö­kével. (Telefoto — AP—MTI—KS) Észak-Írország A brit katonaság brutális eszközökkel verte le az észak­­írországi Belfast közelében lévő Long Kesh-i fogolytá­borban kitört lázadást. A tábor fellázadt foglyait tet­­legesen bántalmazta és könnyfakasztó bombákkal oszlatta szét. A fogolylázadás pontos oka egyelőre nem ismeretes. Az azonban tény, hogy augusz­tus óta előzetes bírósági íté­let nélkül 260 személyt tar­tanak fogva a Long Kesh-i táborban a puszta „gyanú” alapján, hogy a betiltott Ír Köztársasági Hadsereg (IRA), tagja. Letartóztatások Görögországban A görög rendőrség bejelentette, hogy ,,államellenes tevé­kenység” vádjával letartóztatott 37 személyt. Közülük 33 a Görög Kommunista Párt tagja. A képen, ketten a letartóztatottak közül: a 67 éves Dimitrios Parch­ides (balról) és az 54 éves Drakopulos kommunista vezetők. (Telefoto­n: AP—MTI—KS) Indokína A Dél-Vietnamban augusz­tus óta tartó rendszer- és há­ború ellenes diáktüntetések ismét fellángoltak. Saigonban tüntető egye­temisták házilag készített robbanó palackokkal lángba borították az amerikai beto­lakodók és dél-vietnami csatlósaik több járművét. A dél-vietnami főváros egyik elővárosában akcióba lépett a „Katolikus Ifjúság Mcc­­palom” is. Bombamerényle­tük nyomán egy dél-vietna­mi rendőr súlyos égési se­beket szenvedett. Egvidejű­­leg robbanó palackokkal ro­hamoztak meg egy rendőrőr­szobát is A dél-vietnami diákok hó­napok óta tartó megmozdu­lásai annál inkább siev^-nt reméltóak, mert a saigoni rezsim korábban halálbünte­téssel fenyegette meg az esetleges gy­új fogatokat,

Next