Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

XXOT. évf. 146. sz. 1972. június 23., péntek. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Megkezdte tanácskozását az országgyűlés ülésszaka Napirenden az 1971. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Nö­épköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró An­tal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a­ Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Meleg szavakkal kö­szöntötte az ülésterem ven­dégpáholyában helyet fog­laló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hiva­talos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. Apró Antal ezután beje­lentette, hogy a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa az or­szággyűlés áprilisi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését, az alkotmány rendelkezései­nek megfelelően, az ország­gyűlésnek bemutatta. A je­lentést a képviselők között szétosztották. Az országgyű­lés tudomásul vette az El­nöki Tanács jelentését. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Miniszterta­nács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot; dr. Korom Mihály igazságügyminiszter a bíró­ságokról szóló törvényjavas­latot nyújtotta be­­ az or­szággyűlésnek; dr. Gonda György, az országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke pedig a bizottság nevében — a Mi­nisztertanáccsal egyetértés­ben — a Magyar Népköztár­saság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot terjesztet­te be. A benyújtott törvény­javaslatokat az országgyű­lés tagjai között szétosztot­ták, a költségvetés végrehaj­tásáról és a bíróságokról szóló törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes ál­landó bizottságai megkapták. Az elnök bejelentette, hogy egy képviselő interpel­lációt nyújtott be, ennek tárgyát dr. Posta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután közölte, hogy az alkotmány módosí­tása szükségessé teszi az or­szággyűlés ügyrendjének mó­dosítását. Bejelentette, hogy módosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság kapott meg­bízást. A bizottság módosító javaslatait az őszi üléssza­kon terjeszti az országgyű­lés elé.­­ Apró Antal ezután javas­latot tett az ülésszak tárgy­­sorozatára, amelyet az or­szággyűlés egyhangúlag elfo­gadott. A napirend a követ­kező: 1.. A Magyar Népköztár­saság 1971. évi költségveté­sének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A bíróságokról szóló tör­vényjavaslat; 3. A Magyar Népköztár­saság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter emell* jdett szólásra, sekor jeleztem — az állami költségvetésnek a tervezet­tet meghaladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya kelet­kezett. Ennek oka az, hogy a vállalatoktól remélt és elvárt bevételeink egy ré­sze nem folyt be, beruházá­si költségeink és a társadal­mi közös kiadásaink a költ­ségvetés végrehajtása során emelkedtek. Határozott lépésekre van szükség A Minisztertanács az idei népgazdasági terv és költ­ségvetés elkészítésével pár­huzamosan intézkedéseket dolgozott ki, amelyek hatá­sai fokozatosan érvényesül­nek. A gazdasági-pénzügyi egyensúly javítása, valutánk szilárdsága érdekében ezek következetes végrehajtására és további határozott lépé­sekre van szükség. Ebben az esetben várhatjuk, hogy a folyó évi költségvetést a tervezett arányok szerint hajtjuk végre. Az 1973. évi népgazdasági terv­ és költ­ségvetés összeállításakor szi­gorú követelménynek tekint­jük, hogy a népgazdasági egyensúllyal párhuzamosan a költségvetés helyzete is ja­vuljon. A továbbiakban — többek között — azt mondta a mi­niszter: a lakosság jövedel­me az áruellátás oldaláról megalapozott volt, biztosí­tottuk a fogyasztói piac egyensúlyát. A kereskede­lem folyó áron számolva 9 százalékkal több árut adott el, a növekedés változatlan áron mérve is meghaladta a 7 százalékot. Gyarapodott az alacsonyabb jövedelmű­ek igényeit kielégítő áruk mennyisége. Egyes termé­kekből — például a sertés­húsból, kötöttáruból — ja­vult a kínálat. Bővült a tartós fogyasztási cikkek választéka, amit szemlélete­sen bizonyít a forgalom 12 (Folytatás a 3. oldalon) Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beszéde Az elmúlt esztendő a 4. ötéves terv első éve volt — kezdte beszédét a pénzügy­miniszter. Az ötéves terv kidolgozása során körvona­laztuk gazdasági alapjaink fejlesztésének közös útját, meghatároztuk azokat az eszközöket is, amelyek biz­tosíthatják a tervszerű fej­lődést. A gazdasági folya­matok azonban csak foko­zatosan befolyásolhatók és 1971-ben, az új irányzatok mellett, még érvényesültek az előző évek jellegzetessé­gei is. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az ál­lami költségvetés végrehaj­tásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedve­zőbb mezőgazdasági hoza­moknak. A gazdasági növe­kedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg maga­sabb és jól illeszkedik a szocialista országok fejlő­dési ritmusába,­­ életszínvonal politikai céljai­­nak megvalósulásához. Köztudott, hogy költség­­vetési forrásaink több mint egynegyedét a termelés, a forgalom és a fogyasztás tá­mogatására fordítjuk. Ez sokszor az objektív gazda­sági viszonyokra épülő tu­datos szociálpolitikánk kö­vetkezménye, de nem ritkán a gazdaságtalan tevékenysé­gek fenntartását teszi lehe­tővé. A dotációk teljes ös­­­szege nem nőtt a korábbi ütemben és hányada az el­múlt évben mérséklődött. Végeredményben a költ­ségvetést 191,6 milliárd fo­rint bevétellel és 194,9 mil­liárd forint kiadással zár­tuk. Amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjeszté­ Számottevő a hatékonyság javítása A nemzeti jövedelem gya­rapodásában számottevő té­nyező volt a hatékonyság javulása. A kedvezőbb ter­melékenység, amely évek óta egyre inkább forrása a nemzeti jövedelem növeke­désének, 1971-ben teljes egé­szében fedezte ezt az emel­kedést. Ez abból következik, hogy a termelő ágazatok összességükben változatlan létszámmal bővítették ter­melésüket. A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bő­vülésével, a hatékonyság ja­vulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt marad­tak. A vállalatoktól szár­mazott a bevételek négy­ötöd része. A bevételek 9 százalékkal növekedtek. Az iparvállalatok költségvetési befizetése több, mint 3 mil­­liárd forinttal kisebb volt, mint az előirányzat. A ko­hászati termékek világpiaci árai ugyanis visszaestek, a költséggazdálkodás — külö­nösen a gépipari vállalatok­nál — nem sokat javult. A megtermelt nemzeti jö­vedelemből a fogyasztást lé­nyegében a gazdasági fej­lődéssel arányosan bővítet­tük. A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnél gyorsabb volt, ezért a terv­től eltérően alakult a fo­gyasztás-felhalmozás ará­nya és a többletfelhaszná­lást a külkereskedelem be­hozatala fedezte. A bevéte­leket meghaladó ütemben, 15 százalékkal nőttek az állami költségvetés felhal­mozásokkal kapcsolatos ki­­fizetései. Az erőteljes felhal­mozás természetesen nem az elmúlt év sajátossága, ha­nem része, folytatása a ko­rábban kialakult folyamat­nak. A társadalmi közös fo­gyasztásra szánt eszközök ma már az állami költség­­vetés bevételeinek 43 szá­zalékát veszik igénybe. A nemzeti jövedelemnél job­ban, sőt a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 10 szá­zalékkal emelkedtek az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények ki­adásai. Ezek szükségesek voltak az elmúlt esztendő ÁRA: 80 FILLÉR Fock Jenő és Indira Gandhi megbeszélése Csütörtökön délelőtt az Országházban folytatódott Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság mi­niszterelnöke közötti megbe­szélés. A szívélyes, baráti találko­zón jelen­ volt Péter János , Indira Gandh­i, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke és kísérete csütörtökön vi­dékre látogatott el. A vendé­geket elkísérte Fehér Lajos, a­ Minisztertanács elnökhe­lyettese, Hollai Imre külügy­miniszterhelyettes és dr. Kós Péter, a Magyar Népköztár­saság új-delhi nagykövete. Az út első állomása Bala­­tonfüred volt, ahol a megyei és városi tanács vezetői fo­gadták az indiai kormányfőt. Ezt követően Indira Gandhi a sétányon színpompás virág­csokrot helyezett el Rabind­ranath Tagore szobránál,­­ majd egy levelet szakított le, s magával vitt emlékül arról a hársfáról, amelyet a nagy hindu költő 1926-ban ültetett el. A miniszterelnök asszony maga is hársfát ültetett el a szobor közelében, s közvet­len szomszédságában annak a két másik hársfának, ame­lyeket az Indiai Köztársaság két elnöke, dr. Zakir Husain, illetve V. V. Giri 1968, illet­ve 1970. évi látogatása alkal­mával ültetett el a füredi Tagore sétányon. A városi tanács elnöke ezután rövid beszéd kíséretében Tagore balatonfüredi tartózkodását megörökítő albumot nyúj­tott át az indiai kormányfő­nek. Indira Gandhi elmondotta, tudatában van annak a mély szeretetnek amelyet Tagore a magyar nép iránt táplált. Utalt arra, hogy maga is egy ideig Tagore keze alatt ta­nulhatott egyetemén, ahol értékes eszméket igyekezett hallgatóiba átültetni, olyano­kat, mint a szabadságért és az igazság megvalósításáért való törekvés, s azt, hogy az embereknek szeretniük kell egymást. Az emberiséget egy egésznek tartotta, a mán­külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszterhelyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Nép­­köztársaság újdelhi nagykö­vete, illetve P. N. Haksar, az indiai miniszterelnöki titkár­ság vezetője és C. B. Nut­­hamma az Indiai Köztársa­ság budapesti nagykövete. dotta Indira Gandhi, aki ezt követően beírta nevét a fa­ültetést megörökítő balaton­füredi emlékkönyvbe. A látogatás hírére a város lakói és az ott üdülő dolgo­zók nagy számban gyűltek össze a sétányon, s hosszas tapssal, szeretettel köszöntöt­ték a miniszterelnök asszonyt. Indira Gandhi ezt követően rövid sétát tett a Balaton­hoz, — majd tiszteletére a Veszprém megyei Tanács­­— ebédet adott az Annabella Szállóban. Balatonfüredről Székesfe­­­hérvárra utazott az indiai kormányfő ahol a­­ Kossuth Lajos Termelőszövetkezetbe látogatott el. Dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter első he­lyettese, dr. Tapolczai Jenő, a Fejér megyei Tanács elnö­ke, s a közös gazdaság veze­tői fogadták a kormányfőt, aki élénk érdeklődéssel hall­gatta a szövetkezet történe­téről, eredményeiről szóló is­mertetést.­­ Az ezt követő üzemlátogatás előtt még be­tért Viniczai István növény­­termelő agronómus új ottho­nába, elbeszélgetett család­jának tagjaival életükről. Amikor arról értesült, hogy a család kisebbik gyermeke 2 éves, elmondotta, hogy az ő unokája is a napokban lett hasonló korú. A közvetlen beszélgetés során a házaspár nagyobbik gyermeke magyar babával és virágcsokorral kedveskedett a miniszterel­­nök asszonynak, aki viszont beírta nevét a leányka nap­lójába és indiai meséket tar­talmazó könyvébe. Ezt követően megtekintet­ték a közös gazdaság barom­fi- és sertéstelepét. A vendégek a késő dél­utáni órákban visszautaztak a fővárosba. Az indiai kormányfő vidéki látogatásai HÍfÍEK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TIPOSN­­ÁSOK - HÍHÍ­­K Tanácsi küldöttség Bulgáriában Egyhetes látogatáson ma­gyar tanácsi küldöttség tar­tózkodik jelenleg Bulgáriá­ban. A delegációt dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke vezeti. Küldött­ségünket szerdán este fogad­ta Petr Tancsev, a bolgár kormány első elnökhelyette­se és baráti légkörben esz­mecserét folytatott vele. Csütörtökön reggel a magyar delegáció vidékre utazott, hogy Botevgrádban, Tirno­­vóban és Burgaszban is meg­ismerkedjék a tanácsi szer­vek tevékenységével. Erdészeti múzeum T­avaly a vadászati világ­­kiállítás idején felmerült az a gondolat, hogy létesítsenek hazánkban erdészeti és va­dászati múzeumot. Az ötlet alapján a Dunakanyar Inté­ző Bizottság tervezetet ter­jesztett az illetékesek elé, amelyben javasolják, hogy a múzeumot Visegrádon nyis­sák meg. A történelmi múl­tú község mellett szól a pi­lisi erdőség gazdag vadász­­területe. A javaslatban a község főutcájában álló két szomszédos barokk épületet jelölnek meg, az egyikben az erdészet, a másikban pe­dig a vadászok anyagát állí­tanák ki. A község közelé­ben, 70 hektáros területen, pedig vadrezervátum létesí­tését javasolják. Naponta 180 ezer Csütörtökön megindultak a keverő és töltőgépek a sza­badegyházi Szeszipari Válla­lat nagykanizsai coca-cola üzemében. A korszerű új üzemben naponta 160—180 ezer üveget töltenek meg a kedvelt üdítőitallal. Ezentúl Nagykanizsa látja el a Du­nántúl jelentős részét, ezen belül elsősorban a Balaton­­parti üdülő, vendéglő és szó­rakozóhelyeket coca-colával. Kötélpályák Indiának Indiai megrendelésre nagy­teljesítményű kötélpályákat készítenek az Országos Bá­nyagépgyártó Vállalat üze­meiben. A kettő, összességé­ben 34 000 méter hosszú kö­télpályát és tartozékait, a futó és meghajtó műveket a vállalat tatabányai és buda­pesti részlegiben gyártják. Az egyik pályát Pmutka-Pa­­hariba, a másikat Amarkan­­takiba küldik. Mindkét he­lyen bauxitbányák termékét szállítják majd a feldolgozó gyárakba a magyar beren­dezésekkel. A szentendrei teátrum próbái A budapesti Operaházban és a Vígszínházban megkez­dődött a szentendrei teátrum két darabjának próbája. Az Operában Giovanni Paisiello vígoperáját, a Botcsinálta bölcseket, a Vígben pedig A szüzesség acél tüköre című zenés, táncos bibliai játékot próbálják Békés András ren­dező irányításával. A teát­rum másik két darabjának a Comíco-tragédiának, vala­mint a Pikko hertzeg és Jut­ka Perzsi próbáit Szentend­rén rendezik. A szentendrei színház első előadását július 7-én tartják és a hétvégi­napokon hét alkalommal mutatják be a Botcsinálta bölcsek és A szüzesség acél tüköre című darabokat. A másik két művet július 21-től 30-ig szintén hét estén láthatják a színház látogatói. Úttörő szaktárgyi versenyek B­efejeződtek az úttörő szaktárgyi versenyek. A Ma­gyar Úttörők Szövetsége Or­szágos Elnöksége és a Mű­velődésügyi Minisztérium ál­tal meghirdetett vetélkedőn több mint 1200 kispajtás vett részt Csillebércen. Az orszá­gos úttörő szaktárgyi vetél­kedők az útt­örőcsapatokban a járásokban (városokban vagy kerületekben) s a me­gyékben, valamint a főváros­ban megrendezett vetélkedők előzték meg. A győztesek ér­tékes jutalomban részesül­tek. Jön a schwechati sör A MONIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat szállítási szerződést kötött az osztrák schwechati sörgyárral; szep­tember 10-ig tartálykocsik­­­ban 100 ezer hektoliternyi sört szállít majd az osztrák üzem. Az italt hazánkban palackozzák majd. A schwechati sört a kánikulai hetekben hozzák forgalomba,­ és ezzel várhatóan javul majd az ellátás,, _JL....

Next