Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-18 / 41. szám

XXVI. évf. 41. sz. 1973. február 18., kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA . Olcsóbban­ zezonvégi vásárok. Hiányoznának, ha nem lenné­nek tavasszal, nyáron, ősszel, télen. Már várják, számítanak rá a vásárlók. Jó érzés ilyenkor elsé­tálni egy-egy áruval zsúfolt kirakat előtt. A sok csökkentett árú holmi láttán az ember akarata ellenére is számolni kezd. Ennyi­­ pénzem van... mit vehetek érte?... És a követ­kező pillanatban már a pultnál válogat. Az idén is megérkezett a­ „menetrendszerű” téli vásár. Február 3-án­ kezdődött és 15-én fejeződött be. A megyében ezt a két hetet rengeteg vásárló és sok divatos, jó minőségű áru jellemezte. Mindenki kíváncsian várta, hogy milyen cikkek lesznek olcsóbbak és mennyivel. Ezen a vásáron 30—40 százalékos árengedménnyel kínálták a télikabátokat, a konfekció ruhá­kat, a kötött és méterárut, a cipőt. Hasznos volt a sok gyer­mekholmi árleszállítása is. Egyre több szó esik a nagycsa­ládosok gondjainak enyhítéséről. Most a téli­ vásáron a szü­lők kedvükre válogathattak a gyermekkabátok, a felső ru­hák és a cipők között. A vásár után két nappal a megye boltjaiban, áruházai­ban elkészültek a „mérlegek”. Választ kaptak arra, hogy mi­lyen is volt az idei téli kiárusítás és mennyit takarítottak meg a vásárlók­ A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 23 üzletében, áruházában rekordforgalmat hozott a vásár, 28 százalékkal többet árusítottak az idén, mint tavaly. A vevő­ket 21 millió forintos árukészlet várta. Mi vásárlók, több mint négymillió forintot takarítottunk meg, ugyanis az el­kelt cikkek régi ára 14 millió 200 ezer forint volt, az enged­mény után pedig 9 millió 300 ezer forint lett. Szolnok két legnagyobb áruháza a Centrum és a Sztár. Mindkét helyről jó híreket kaptunk. A Sztár áruházban 2 millió 505 ezer forintot hagytak a vevők. Különösen nagy keletje volt a szöveteknek és az átmeneti kabátoknak. Gyor­san elkapkodták a férfi és a gyermek orkán-dzsekiket. Egy­től egyig elkelt a női hasított bőrkabát, amelynek régi ára 1800, az új ára 1200 forint volt. A tél kezdetén nem lehetett kapni idősebb nők részére télikabátot, de a vásár ideje alatt ez nem volt hiánycikk. A Centrumban sem panaszkodhattak. Sok divatos cikket vásároltak ott a szolnokiak és a vidékiek. A bevétel 2 millió 135 ezer forint volt. Ez a rövid „leltár” is bizonyítja, hogy sikeres vásár volt az idei. Alig múlt el a karácsony, a nagy költekezések idő­szaka, mégis kinyitották pénztárcájukat a Szolnok megyeiek. Divatos, jó minőségű holmikat kerestek olcsóbb áron és ta­láltak is. Évről évre jobb­ — ilyen és ehhez hasonló véleménye­ket hallottunk a vásár első és utolsó napján is. Valóban a kereskedelem a szezonvégi kiárusítások idején jobbnál jobb választékkal, nagyobb árukészlettel várja a vásárlókat. z idei vásárnak két nyertese van. Egyik a keres­kedelem, mivel kiürült raktárait még időben fel­töltheti tavaszi árucikkekkel. A vevőknek is meg­érte, hiszen olcsóbban vásárolhatták meg ugyanazt a diva­tos, minőségileg kifogástalan árut, amelyet máskor néhány­­száz forinttal drágábban kapnak meg. Aki a két hét alatt járta az üzleteket, áruházakat túl­zás nélkül mondhatja: még sok ilyen, jó vásárt! Sz. E, A ÁRA: 80 FILLÉR Pártértekezletek Eredményes munkáról adtak számot Vasárnap tartották városi pártértekezletüket Túrke­ve kommunistái. A pártértekez­let elnökségében helyet fog­lalt dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, dr. Zsmurin Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Soós István, a megyei tanács elnökhelyettese is. Koszna Mihály volt a párt­értekezlet elnöke. Száraz László, a városi pártbizott­ság első titkára terjesztette a pártértekezlet elé a pártbi­zottság jelentését a X. kong­resszus óta végzett munká­ról. Az elmúlt négy évben to­vább folytatódott a város iparának fejlődése — állapít­ja meg a pártbizottság je­lentése. 1989-ben Túrkeve ipari üzemei még csak 210 millió forint termelési érté­ket állítottak elő, ez 1974- ben már megközelítette a 350 millió forintot. Jelentős a nyereségösszeg emelkedése is, 18 millió forintról 55 mil­lió forintra növekedett. Örvendetes az iparpoliti­kai célkitűzések megvalósítá­sában nagy szerepet játszó beruházások alakulása is: meghaladja a 80 millió fo­rintot. Az üzemszervezés színvo­nala általában kielégítő, egyes üzemekben jónak mondható, míg máshol — fő­leg a szétszórtabb, több te­lephelyen dolgozó üzemek­ben — számottevő hiányos­ságok vannak a szervezett­ségben. A város mezőgazdaságá­nak helyzetét elemezve a pártbizottság beszámolója megállapítja, hogy a szövet­kezetek az elmúlt négy év­ben sokat fejlődtek, kiemel­kedően a növénytermesztés­ben. A szövetkezetek bruttó termelési értéke az 1970-es 170 millió forintról 315 mil­lió forintra nőtt. Számotte­vően gyarapodott a közös va­­­gyon, az egy termelőszövet­kezeti tagra eső jövedelem, a megyei átlag fölött van. A szociális és kulturális alap a X. kongresszus óta megdup­lázódott, 50 százalékkal a megyei átlag fölött van. A Táncsics és a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a főbb növényféleségek ter­mesztését már 100 százalék­ban korszerű gépekkel vég­zik, megduplázódott a mű­trágya felhasználása. A szántóterület csaknem egy­negyed részén a szövetkeze­tek már iparszerű termelési rendszerben dolgoznak. A mezőgazdasági termelés további növekedése érdeké­ben még gyorsabb ütemben kell fejleszteni a termelési technikát, szorgalmazni kell a meglevő termelői kapaci­tás jobb kihasználását, javí­tani kell a gazdálkodás sze­mélyi feltételein is, — állapítja meg a pártbizottság jelentése. Mielőbb meg kell teremteni a korszerűbb, meg­felelőbb gazdasági szerve­­­zettséget a város szövetke­zetei között, hangsúlyozza a jelentés, és ezt a gondolatot támasztották alá a felszólaló mezőgazdasági szakembe­rek is. A pártbizottsági jelentés vitájában felszólalt dr. Ma­joros Károly, a megyei párt­bizottság titkára is. Méltatta Túrkeve úttörő szerepét a termelőszövetkezeti mozga­lomban. Az első termelőszö­vetkezeti város megmutatta, hogy hogyan, merre kell menni a szövetkezeti gondo­lat szép útján. De nemcsak utat mutatott, hanem el is indult rajta. Eredmények és nehézségek az útjelző karok, de a nehézségeken a túrke­vei kommunisták a mérlege­lés, felelősség és cselekvés egységével mindig úrrá let­tek — mondotta. Közéleti kérdésekről szól­va megállapította, hogy nőtt a közéleti aktivitás, az em­berek döntő többsége egyre inkább cselekvően azt akar­ja, amit a kommunisták. Az emberek szemléletében erő­södött a szocializmus eszmé­je. „A jólét életünk velejá­rója, de minden ember csak annyit igényelhet magának, amennyit letesz az asztalra” — hangsúlyozta dr. Majoros Károly. Aki dolgozik, kapja is meg munkája gyümölcsét. Ez így helyes, ez a tudat erősödött és ennek alapján a közvélemény egyre inkább elítéli azokat, akik munka nélkül akarnak jövedelem­hez jutni. A beszámoló vitájában részt vett Papp János, az autójavító vállalat igazgató­­ja, Papp László, a Táncsics Tsz kovácsa, Seres Sándorné orvos asszisztens, Boldogh Lajosné pedagógus, Szurcsik István, a Vörös Csillag Tsz elnöke, Koós József ÁFÉSZ- osztályvezető, Karika Gyulá­­né, a Május 1. Ruhagyár te­lepvezetője, Vincze Sándor, az autójavító vállalat kőmű­vese, Nagy Sándorné, a Vö­röskereszt városi titkára, Ga­­raguly János, a Vegyesipari Szövetkezet ácsa, Nagy Fe­renc pedagógus, alapszerve­zeti titkár, Szegő László, s Táncsics Termelőszövetkezet, elnöke, dr. Kovács Márta, az­ autójavító vállalat jogásza,­ Víg Imre, a városi KISZ- bizottság titkára, Iván Sán­dor pedagógus, alapszervezeti titkár, dr. Nagy Károly, a városi tanács vb-titkára, Lengyel Károly, a Búzaka­­lász Tsz elnöke, Somogyi La­jos, a városgazdálkodási vál­lalat igazgatója, Fazekas Ist­vánné, a városi tanács osz­tályvezetője, Sass Kálmán, a TÖVÁLL műszerésze és Debreceni Tamás, a városi rendőrőrs parancsnoka. A túrkevei városi pártbi­zottság első titkárává Szá­raz Lászlót, titkárává He­gyi Antalt választották. — ti — Zárszámadás a karcagi Leninben A tavalyi rendkívüli idő­járás miatt a tervezettnél ki­sebb lett a mérleg szerinti nyereség és a bruttó jövede­lem, mégis sikeres esztendő­ről adott számot a karcagi Lenin Tsz zárszámadó köz­gyűlése. Megyénk rizsterme­lési rendszerének vezető gaz­dasága a rizstermelési rend­szerben vállalt kötelezettsé­gét teljesítette, és egy-két ki­vétell­el a rendszerhez tar­tozó gazdaságok is elérték, vagy megközelítették az elő­irányzott szintet. Jókai-emlékülés A múlt század legnépsze­rűbb prózaírójára, a magyar epikai művészet sajátos út­ját megteremtő írásművész­re, Jókai Mórra emlékeztek tegnap, születésének 150. év­fordulója alkalmából a Ma­gyar Tudományos Akadémi­án. Írók, irodalomtörténé­szek, művészek, kulturális életünk ismert személyiségei,­­műveinek tisztelői gyűltek össze a díszteremben, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, a Kulturális Minisztérium és a Jókai emlékbizottság kö­zös emlékülésért Erdey-Grúz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke nyitotta meg. Dr. Or­bán László kulturális mi­niszter mondott üdvözlő be­szédet. A kulturális miniszter be­széde után Sőtér István aka­démikus tartotta meg „Ideák és nosztalgiák költője: Jó­kai” című előadását. Megyei mjr­­fi­a értekezlet az OTP-nél A takarékpénztár hálózati­­ egységeinek vezetői és me­gyei irányítói tanácskoztak tegnap az 1974. évi munká­juk eredményességéről. A tanácskozáson jelen volt Or­­mai Olivér, az OTP vezér­­igazgatójának első helyette­se. Szűcs Ferenc megyei igazgató a vártnál jobb ered­ményekről adhatott számot. A takarékpénztár egyebek között jól megfelelt a „la­kossági bank” iránt támasz­tott követelményeknek, s megfelelően látta el a taná­csok pénzügyeivel kapcsola­tos feladatokat is. A lakos­sági betétállomány közel 295 millió forinttal nőtt 1974- ben, s a hitelezési tevékeny­ség is jelentősen fejlődött, a munkáslakás- és általános lakásépítés terén elért ered­ményeik pedig országosan is kiemelkedőek. Az eredmé­nyek értékelése mellett az 1975. év feladatait is meg­vitatták. Nyugdíjasok búcsúztatása Kedves esemény színhelye volt tegnap Szolnokon az Aranylakat Étterem. A Vo­lán 7. számú Vállalat — a hagyományoknak megfelelően — búcsúztatta nyugdíjba vo­nult dolgozóit. Harmincegy nyugdíjasnak adták át a „Munkában töltött évekért” feliratú emlékplakettet és a vele járó 1000 forint pénz­jutalmat. A búcsúztató azonban csak névleges. A vállalat vezető­sége, a párt- és a szakszer­vezet nevében felszólalók el­mondották, hogy a Volán to­vábbra is igényt tart a volt gépkocsivezetők munkájára. A műhelyekben, garázsok­ban biztosítanak számukra havi 70 órás munkát, hogy gazdag tapasztalataikat ez­után is átadhassák az ifjabb nemzedéknek. 900 év 900 perc Tegnap este a megyei ju­bileumi vetélkedő középdön­tőjében Törökszentmiklós és Szolnok „mérkőzött” egy­mással. Szoros küzdelemben, hagulatos, jó versenyben két pont különbséggel a megye­­székhely győzedelmeskedett a kitűnően felkészült török­­szentmiklósiakkal szemben, így Szolnok bejutott a dön­tőbe. A végeredmény: Szol­nok—Törökszentmiklós 48:46. Egy mondatban — Hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulóján felavat­ják a Görgey partizánegység emlékművét — Tegnap tartotta 1974. évi zárszámadási közgyűlé­sét az ország legnagyobb kö­zös gazdasága, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövet­kezet — A Finn Szakszervezeti Szövetség (SAK) titkára, Kari Taniola hivatalos lá­togatásra hazánkba érkezett — Hazánk felszabadulásá­nak ünnepe alkalmából áp­rilis végéig 29 turistacsoport érkezik a Szovjetunióból Ko­márom megyébe. Kisújszállásra kedvezően hatott az ipar fejlődése Kisújszállás kommunistái­nak százharminchét küldöt­te tanácskozott vasárnap a városi pártértekezleten, me­lyen részt vett Bede János, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője is. A pártérte­­kezlet elnöki tisztét Demján László, az Arany János ál­talános iskola igazgatója lát­ta el. A városi pártbizottság be­számolóját az elmúlt négy év munkájáról Barna Ká­roly első titkár terjesztette elő. A beszámoló megállapí­totta, hogy a város politikai, gazdasági, kulturális életére kedvező hatással volt az ipar fejlődése, a munkásság szá­mának, arányának növeke­dése. A X. kongresszus óta tovább gyarapodtak a ter­melőerők, megerősödtek a gazdasági egységek, javultak a szocialista termelési viszo­nyok. A beszámolási idő­szakban a város ipari és m­ezőgazdasági üzemeiben a bruttó termelési érték 513 millióról 845 millióra nőtt. Ennek 64 százalékát állami, tanácsi üzemek, 33 százalé­kát mezőgazdasági, illetve ipari szövetkezetek állították elő. Kétszázkilencvenhárom millió forinttal gyarapodott a termelői beruházás, ebből 17 százalék az iparra, 83 százalék a mezőgazdaságra esik. A szövetkezeti parasztság politikailag műveltebb, öntu­­datosabb lett, szakmailag tovább fejlődött. Műveltsé­gük fejlődésére kedvező ha­tással van a technika mind széle­sebb körű alkalmazása. A­ X. kongresszus határoza­tainak megvalósításában je­lentős szerepet vállalt a város értelmisége is. Nagy részük aktív, hel­­es közéleti ember, sokan részt vesznek az üzemek megmozdulásain, szerepet vállalnak a mun­­k­­ásműveltség fejlesztésében, a szociálista brigádok kö­zötti vetélkedők polYV-k­ előkészítésében, szervezésé­ben, lebonyolításában. A pártértekezlet megálla­pítása szerint jelentős ered­mények születtek a Közpon­­ti Bizottság nő- és ifjúság­politikai határozatának vég­rehajtásában. Javult a nők anyagi, szociális, kulturális helyzete, a város iparosodá­sával nagy mértékben nö­vekedett foglalkoztatottsá­guk. 1966-ban mindössze hat­száz nő vállalt munkát, 1974-ben már kétezerötszáz. Az ipar és a mezőgazdaság­­fejlődésének részletes elem­zése mellett a pártértekez­let megkülönböztetett gond­dal foglalkozott a várospo­litikai, városfejlesztési, kommunális ellátási célkitű­zések teljesítésével. Megál­lapította, hogy a nagyará­nyú lakásépítés ellenére csak 59 százalékban sikerült a lakásigényeket kielégíteni. A pártbizottság és a városi tanács kezdeményezni fog­ja, hogy az üzemek és a ter­melőszövetkezetek az eddi­gieknél nagyobb támogatást nyújtsanak a lakásépítkezé­sekhez. Szó esett arról is, hogy a közoktatás és a közművelő­dés tárgyi feltételei csak minimálisan javultak. A kedvezőtlen körülmények el­lenére szép sikerekkel büsz­kélkedhet mindkét terület. A Móricz Zsigmond Gimnázi­um és Szakközépiskola „Kiss Endre” KISZ-szervezetét például két ízben tüntették ki a KISZ KB Vörös Ván­­dorzászlójával, a művelődé­si ház klubjai és művészeti csoportjai pedig megyeszerte ismertek. A pártéletben, a pártépíté­si munkában a városi párt­­bizottság, a végrehajtó bi­zottság fokozott figyelmet fordított az alapszervezeti munka szervezeti, tartalmi színvonalára, munkája cél­irányosabb lett, tevékenysé­gük az eddiginél megalapo­zottabb. A pártalapszerveze­­tek többsége ma már képes a Politikai Bizottság állás­foglalásában meghatározott önálló szervezeti és irányító munkára. ■ Badó János a beszámoló vitájában elmondotta, hogy a párt helyes politikája alapján jó eredményekről (Folytatás a 3. oldalon)

Next