Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
XXVI. évf. 41. sz. 1973. február 18., kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA . Olcsóbban zezonvégi vásárok. Hiányoznának, ha nem lennének tavasszal, nyáron, ősszel, télen. Már várják, számítanak rá a vásárlók. Jó érzés ilyenkor elsétálni egy-egy áruval zsúfolt kirakat előtt. A sok csökkentett árú holmi láttán az ember akarata ellenére is számolni kezd. Ennyi pénzem van... mit vehetek érte?... És a következő pillanatban már a pultnál válogat. Az idén is megérkezett a „menetrendszerű” téli vásár. Február 3-án kezdődött és 15-én fejeződött be. A megyében ezt a két hetet rengeteg vásárló és sok divatos, jó minőségű áru jellemezte. Mindenki kíváncsian várta, hogy milyen cikkek lesznek olcsóbbak és mennyivel. Ezen a vásáron 30—40 százalékos árengedménnyel kínálták a télikabátokat, a konfekció ruhákat, a kötött és méterárut, a cipőt. Hasznos volt a sok gyermekholmi árleszállítása is. Egyre több szó esik a nagycsaládosok gondjainak enyhítéséről. Most a téli vásáron a szülők kedvükre válogathattak a gyermekkabátok, a felső ruhák és a cipők között. A vásár után két nappal a megye boltjaiban, áruházaiban elkészültek a „mérlegek”. Választ kaptak arra, hogy milyen is volt az idei téli kiárusítás és mennyit takarítottak meg a vásárlók A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 23 üzletében, áruházában rekordforgalmat hozott a vásár, 28 százalékkal többet árusítottak az idén, mint tavaly. A vevőket 21 millió forintos árukészlet várta. Mi vásárlók, több mint négymillió forintot takarítottunk meg, ugyanis az elkelt cikkek régi ára 14 millió 200 ezer forint volt, az engedmény után pedig 9 millió 300 ezer forint lett. Szolnok két legnagyobb áruháza a Centrum és a Sztár. Mindkét helyről jó híreket kaptunk. A Sztár áruházban 2 millió 505 ezer forintot hagytak a vevők. Különösen nagy keletje volt a szöveteknek és az átmeneti kabátoknak. Gyorsan elkapkodták a férfi és a gyermek orkán-dzsekiket. Egytől egyig elkelt a női hasított bőrkabát, amelynek régi ára 1800, az új ára 1200 forint volt. A tél kezdetén nem lehetett kapni idősebb nők részére télikabátot, de a vásár ideje alatt ez nem volt hiánycikk. A Centrumban sem panaszkodhattak. Sok divatos cikket vásároltak ott a szolnokiak és a vidékiek. A bevétel 2 millió 135 ezer forint volt. Ez a rövid „leltár” is bizonyítja, hogy sikeres vásár volt az idei. Alig múlt el a karácsony, a nagy költekezések időszaka, mégis kinyitották pénztárcájukat a Szolnok megyeiek. Divatos, jó minőségű holmikat kerestek olcsóbb áron és találtak is. Évről évre jobb — ilyen és ehhez hasonló véleményeket hallottunk a vásár első és utolsó napján is. Valóban a kereskedelem a szezonvégi kiárusítások idején jobbnál jobb választékkal, nagyobb árukészlettel várja a vásárlókat. z idei vásárnak két nyertese van. Egyik a kereskedelem, mivel kiürült raktárait még időben feltöltheti tavaszi árucikkekkel. A vevőknek is megérte, hiszen olcsóbban vásárolhatták meg ugyanazt a divatos, minőségileg kifogástalan árut, amelyet máskor néhányszáz forinttal drágábban kapnak meg. Aki a két hét alatt járta az üzleteket, áruházakat túlzás nélkül mondhatja: még sok ilyen, jó vásárt! Sz. E, A ÁRA: 80 FILLÉR Pártértekezletek Eredményes munkáról adtak számot Vasárnap tartották városi pártértekezletüket Túrkeve kommunistái. A pártértekezlet elnökségében helyet foglalt dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, dr. Zsmurin Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Soós István, a megyei tanács elnökhelyettese is. Koszna Mihály volt a pártértekezlet elnöke. Száraz László, a városi pártbizottság első titkára terjesztette a pártértekezlet elé a pártbizottság jelentését a X. kongresszus óta végzett munkáról. Az elmúlt négy évben tovább folytatódott a város iparának fejlődése — állapítja meg a pártbizottság jelentése. 1989-ben Túrkeve ipari üzemei még csak 210 millió forint termelési értéket állítottak elő, ez 1974- ben már megközelítette a 350 millió forintot. Jelentős a nyereségösszeg emelkedése is, 18 millió forintról 55 millió forintra növekedett. Örvendetes az iparpolitikai célkitűzések megvalósításában nagy szerepet játszó beruházások alakulása is: meghaladja a 80 millió forintot. Az üzemszervezés színvonala általában kielégítő, egyes üzemekben jónak mondható, míg máshol — főleg a szétszórtabb, több telephelyen dolgozó üzemekben — számottevő hiányosságok vannak a szervezettségben. A város mezőgazdaságának helyzetét elemezve a pártbizottság beszámolója megállapítja, hogy a szövetkezetek az elmúlt négy évben sokat fejlődtek, kiemelkedően a növénytermesztésben. A szövetkezetek bruttó termelési értéke az 1970-es 170 millió forintról 315 millió forintra nőtt. Számottevően gyarapodott a közös vagyon, az egy termelőszövetkezeti tagra eső jövedelem, a megyei átlag fölött van. A szociális és kulturális alap a X. kongresszus óta megduplázódott, 50 százalékkal a megyei átlag fölött van. A Táncsics és a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a főbb növényféleségek termesztését már 100 százalékban korszerű gépekkel végzik, megduplázódott a műtrágya felhasználása. A szántóterület csaknem egynegyed részén a szövetkezetek már iparszerű termelési rendszerben dolgoznak. A mezőgazdasági termelés további növekedése érdekében még gyorsabb ütemben kell fejleszteni a termelési technikát, szorgalmazni kell a meglevő termelői kapacitás jobb kihasználását, javítani kell a gazdálkodás személyi feltételein is, — állapítja meg a pártbizottság jelentése. Mielőbb meg kell teremteni a korszerűbb, megfelelőbb gazdasági szervezettséget a város szövetkezetei között, hangsúlyozza a jelentés, és ezt a gondolatot támasztották alá a felszólaló mezőgazdasági szakemberek is. A pártbizottsági jelentés vitájában felszólalt dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára is. Méltatta Túrkeve úttörő szerepét a termelőszövetkezeti mozgalomban. Az első termelőszövetkezeti város megmutatta, hogy hogyan, merre kell menni a szövetkezeti gondolat szép útján. De nemcsak utat mutatott, hanem el is indult rajta. Eredmények és nehézségek az útjelző karok, de a nehézségeken a túrkevei kommunisták a mérlegelés, felelősség és cselekvés egységével mindig úrrá lettek — mondotta. Közéleti kérdésekről szólva megállapította, hogy nőtt a közéleti aktivitás, az emberek döntő többsége egyre inkább cselekvően azt akarja, amit a kommunisták. Az emberek szemléletében erősödött a szocializmus eszméje. „A jólét életünk velejárója, de minden ember csak annyit igényelhet magának, amennyit letesz az asztalra” — hangsúlyozta dr. Majoros Károly. Aki dolgozik, kapja is meg munkája gyümölcsét. Ez így helyes, ez a tudat erősödött és ennek alapján a közvélemény egyre inkább elítéli azokat, akik munka nélkül akarnak jövedelemhez jutni. A beszámoló vitájában részt vett Papp János, az autójavító vállalat igazgatója, Papp László, a Táncsics Tsz kovácsa, Seres Sándorné orvos asszisztens, Boldogh Lajosné pedagógus, Szurcsik István, a Vörös Csillag Tsz elnöke, Koós József ÁFÉSZ- osztályvezető, Karika Gyuláné, a Május 1. Ruhagyár telepvezetője, Vincze Sándor, az autójavító vállalat kőművese, Nagy Sándorné, a Vöröskereszt városi titkára, Garaguly János, a Vegyesipari Szövetkezet ácsa, Nagy Ferenc pedagógus, alapszervezeti titkár, Szegő László, s Táncsics Termelőszövetkezet, elnöke, dr. Kovács Márta, az autójavító vállalat jogásza, Víg Imre, a városi KISZ- bizottság titkára, Iván Sándor pedagógus, alapszervezeti titkár, dr. Nagy Károly, a városi tanács vb-titkára, Lengyel Károly, a Búzakalász Tsz elnöke, Somogyi Lajos, a városgazdálkodási vállalat igazgatója, Fazekas Istvánné, a városi tanács osztályvezetője, Sass Kálmán, a TÖVÁLL műszerésze és Debreceni Tamás, a városi rendőrőrs parancsnoka. A túrkevei városi pártbizottság első titkárává Száraz Lászlót, titkárává Hegyi Antalt választották. — ti — Zárszámadás a karcagi Leninben A tavalyi rendkívüli időjárás miatt a tervezettnél kisebb lett a mérleg szerinti nyereség és a bruttó jövedelem, mégis sikeres esztendőről adott számot a karcagi Lenin Tsz zárszámadó közgyűlése. Megyénk rizstermelési rendszerének vezető gazdasága a rizstermelési rendszerben vállalt kötelezettségét teljesítette, és egy-két kivétellel a rendszerhez tartozó gazdaságok is elérték, vagy megközelítették az előirányzott szintet. Jókai-emlékülés A múlt század legnépszerűbb prózaírójára, a magyar epikai művészet sajátos útját megteremtő írásművészre, Jókai Mórra emlékeztek tegnap, születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián. Írók, irodalomtörténészek, művészek, kulturális életünk ismert személyiségei,műveinek tisztelői gyűltek össze a díszteremben, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kulturális Minisztérium és a Jókai emlékbizottság közös emlékülésért Erdey-Grúz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Dr. Orbán László kulturális miniszter mondott üdvözlő beszédet. A kulturális miniszter beszéde után Sőtér István akadémikus tartotta meg „Ideák és nosztalgiák költője: Jókai” című előadását. Megyei mjrfia értekezlet az OTP-nél A takarékpénztár hálózati egységeinek vezetői és megyei irányítói tanácskoztak tegnap az 1974. évi munkájuk eredményességéről. A tanácskozáson jelen volt Ormai Olivér, az OTP vezérigazgatójának első helyettese. Szűcs Ferenc megyei igazgató a vártnál jobb eredményekről adhatott számot. A takarékpénztár egyebek között jól megfelelt a „lakossági bank” iránt támasztott követelményeknek, s megfelelően látta el a tanácsok pénzügyeivel kapcsolatos feladatokat is. A lakossági betétállomány közel 295 millió forinttal nőtt 1974- ben, s a hitelezési tevékenység is jelentősen fejlődött, a munkáslakás- és általános lakásépítés terén elért eredményeik pedig országosan is kiemelkedőek. Az eredmények értékelése mellett az 1975. év feladatait is megvitatták. Nyugdíjasok búcsúztatása Kedves esemény színhelye volt tegnap Szolnokon az Aranylakat Étterem. A Volán 7. számú Vállalat — a hagyományoknak megfelelően — búcsúztatta nyugdíjba vonult dolgozóit. Harmincegy nyugdíjasnak adták át a „Munkában töltött évekért” feliratú emlékplakettet és a vele járó 1000 forint pénzjutalmat. A búcsúztató azonban csak névleges. A vállalat vezetősége, a párt- és a szakszervezet nevében felszólalók elmondották, hogy a Volán továbbra is igényt tart a volt gépkocsivezetők munkájára. A műhelyekben, garázsokban biztosítanak számukra havi 70 órás munkát, hogy gazdag tapasztalataikat ezután is átadhassák az ifjabb nemzedéknek. 900 év 900 perc Tegnap este a megyei jubileumi vetélkedő középdöntőjében Törökszentmiklós és Szolnok „mérkőzött” egymással. Szoros küzdelemben, hagulatos, jó versenyben két pont különbséggel a megyeszékhely győzedelmeskedett a kitűnően felkészült törökszentmiklósiakkal szemben, így Szolnok bejutott a döntőbe. A végeredmény: Szolnok—Törökszentmiklós 48:46. Egy mondatban — Hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján felavatják a Görgey partizánegység emlékművét — Tegnap tartotta 1974. évi zárszámadási közgyűlését az ország legnagyobb közös gazdasága, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet — A Finn Szakszervezeti Szövetség (SAK) titkára, Kari Taniola hivatalos látogatásra hazánkba érkezett — Hazánk felszabadulásának ünnepe alkalmából április végéig 29 turistacsoport érkezik a Szovjetunióból Komárom megyébe. Kisújszállásra kedvezően hatott az ipar fejlődése Kisújszállás kommunistáinak százharminchét küldötte tanácskozott vasárnap a városi pártértekezleten, melyen részt vett Bede János, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A pártértekezlet elnöki tisztét Demján László, az Arany János általános iskola igazgatója látta el. A városi pártbizottság beszámolóját az elmúlt négy év munkájáról Barna Károly első titkár terjesztette elő. A beszámoló megállapította, hogy a város politikai, gazdasági, kulturális életére kedvező hatással volt az ipar fejlődése, a munkásság számának, arányának növekedése. A X. kongresszus óta tovább gyarapodtak a termelőerők, megerősödtek a gazdasági egységek, javultak a szocialista termelési viszonyok. A beszámolási időszakban a város ipari és mezőgazdasági üzemeiben a bruttó termelési érték 513 millióról 845 millióra nőtt. Ennek 64 százalékát állami, tanácsi üzemek, 33 százalékát mezőgazdasági, illetve ipari szövetkezetek állították elő. Kétszázkilencvenhárom millió forinttal gyarapodott a termelői beruházás, ebből 17 százalék az iparra, 83 százalék a mezőgazdaságra esik. A szövetkezeti parasztság politikailag műveltebb, öntudatosabb lett, szakmailag tovább fejlődött. Műveltségük fejlődésére kedvező hatással van a technika mind szélesebb körű alkalmazása. A X. kongresszus határozatainak megvalósításában jelentős szerepet vállalt a város értelmisége is. Nagy részük aktív, heles közéleti ember, sokan részt vesznek az üzemek megmozdulásain, szerepet vállalnak a munkásműveltség fejlesztésében, a szociálista brigádok közötti vetélkedők polYV-k előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában. A pártértekezlet megállapítása szerint jelentős eredmények születtek a Központi Bizottság nő- és ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásában. Javult a nők anyagi, szociális, kulturális helyzete, a város iparosodásával nagy mértékben növekedett foglalkoztatottságuk. 1966-ban mindössze hatszáz nő vállalt munkát, 1974-ben már kétezerötszáz. Az ipar és a mezőgazdaságfejlődésének részletes elemzése mellett a pártértekezlet megkülönböztetett gonddal foglalkozott a várospolitikai, városfejlesztési, kommunális ellátási célkitűzések teljesítésével. Megállapította, hogy a nagyarányú lakásépítés ellenére csak 59 százalékban sikerült a lakásigényeket kielégíteni. A pártbizottság és a városi tanács kezdeményezni fogja, hogy az üzemek és a termelőszövetkezetek az eddigieknél nagyobb támogatást nyújtsanak a lakásépítkezésekhez. Szó esett arról is, hogy a közoktatás és a közművelődés tárgyi feltételei csak minimálisan javultak. A kedvezőtlen körülmények ellenére szép sikerekkel büszkélkedhet mindkét terület. A Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola „Kiss Endre” KISZ-szervezetét például két ízben tüntették ki a KISZ KB Vörös Vándorzászlójával, a művelődési ház klubjai és művészeti csoportjai pedig megyeszerte ismertek. A pártéletben, a pártépítési munkában a városi pártbizottság, a végrehajtó bizottság fokozott figyelmet fordított az alapszervezeti munka szervezeti, tartalmi színvonalára, munkája célirányosabb lett, tevékenységük az eddiginél megalapozottabb. A pártalapszervezetek többsége ma már képes a Politikai Bizottság állásfoglalásában meghatározott önálló szervezeti és irányító munkára. ■ Badó János a beszámoló vitájában elmondotta, hogy a párt helyes politikája alapján jó eredményekről (Folytatás a 3. oldalon)