Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-11 / 35. szám
4 llosvai Varga István és Zádory Oszkár emlékezete A Csepel Művek Munkásotthonában (Budapest, XXI., Árpád u. 1.) szerdán délután 4 órakor nyitják meg ilosvai Varga István kiváló művész emlékkiállítását. A kunhegyesi születésű festőművész — alkotópályája Jászberényben indult — életművét Mucsi András művészettörténész méltatja. A túrkevei Finta Múzeumban február 22-én leplezik le Zádory Oszkár — családi nevén Finta Gergely — domborművét, Györfi Sándor szobrászművész alkotását. Ugyanezen a napon nyitják meg a hányatott sorsú Zádory emlékkiállítását, születése 100. évfordulóján. Képünkön Györfi Sándor Zádory domborművén dolgozik. Elmebajnokság Az emberiség eddig felhalmozott és naponta szédületes iramban növekvő tudáskincse és az emberi elme befogadóképessége között kibékíthetetlen ellentét feszül. Mégis valamennyien arra törekszünk, hogy minél többet tudjunk a minket körülvevő világból. Ma már az óvodások természetes magabiztosságával beszélnek autómárkákról, a tv-ről, az űrhajózásról, vagy akár a gyermek születésének, sőt fogantatásának „titkairól”. Mi felnőttek ugyanakkor napi gondjaink között olykor elfáradva úgy érezzük, hogy a sok új és megint újabb befogadására már nincs időnk. Éppen ezért hasznos minden olyan játék, ami edzésben tartja az elmét, ugyanakkor szórakoztat. Egri János szerkesztésében, vezetésével már több ilyen társasjáték élvezői lehettünk, s lehetünk február 13.-ától. A kéthetenként jelentkező „Elmebajnokság” versenyzői 2x2 percben bizonyíthatják felkészültségüket. A kérdéseket az első részben ki-ki az általa leginkább kedvelt, s így bizonyára leginkább ismert témakörben kapja, míg általános informáltságáról a második kérdéscsoportban tehet tanúbizonyságot. A zenétől az űrhajózásig, az irodalomtól a technikatörténetig, a képzőművészettől a biológiáig stb. minden terület szerepel a válogatásban. Az egyes témák kérdéseinek kidolgozását, a „távzsűri” szerepét az adott terület egy-egy közismert szaktekintélye vállalta. Alkalmanként 3—3 játékost faggat Egri János játékvezető-szerkesztő. A versenyzők hibázhatnak is, hisz legyünk őszinték, ki az, aki kapásból tudja a választ az ilyen kérdésekre: Melyik a legmagasabb római katolikus templom a világon?; Milyen gépen alkalmaztak először lyukkártyát?; Mi hajtotta az első amerikai lifteket?; Milyen csillagászati jelenséget használt fel Einstein, a relativitás elméletében? Az előzőleg, hasonló nehézségű teszt sikeres megoldói közül kikerülő , legváltozatosabb korú és iskolai végzettségű versenyzők mindenesetre igyekeznek majd minél több kérdésre megfelelni. A tvnézők pedig velük együtt törekedhetnek ugyanerre. S elméjük felfrissítésére a játék segítségével! Pintér Emőke SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Életvédő orvosi műszer A kutatási eszközöket kivitelező vállalatnál több éves fejlesztő munkával elkészült az infúziós készülékek családjának újabb tagja. Az Infusens elnevezésű orvosi műszer a csecsemőgyógyászatban használható: pontosan és folyamatosan adagol gyógyszert vagy tápszert. Az infúziós készülékek bármilyen folyadék nagy pontosságú, pulzálás nélküli adagolására alkalmasak, ezért széles körűen használhatók az orvostudomány különféle területein: a gyógyításban és a legbonyolultabb laboratóriumi kísérleteknél egyaránt. A műszercsalád egyes típusai rendeltetésük szerint különböznek egymástól. Az Orvostovábbképző Intézet műszerfelelős orvosa minősítette a magyar gyártmányú infúziós készülékeket. Véleménye szerint teljesen egyenértékűek a külföldiekkel. E készülékek eddig csak importból voltak beszerezhetők, amelyek természetesen drágábbak a hazaiaknál. Ezek az eszközök nélkülözhetetlenek az intenzív terápiában, de segíthetik a gyógyítás rutinfeladatainak elvégzését is. A betegek ellátásában gyakori eset, hogy valamely gyógyszert csak olyan pontosan lehet adagolni, hogy arra az emberi kéz szinte képtelen. Emlékek kihalt növényekről A Természettudományi Múzeum a közelmúltban 5 ezer darab, virágos növényt ábrázoló filmnegatívot és ugyanannyi fényképet kapott ajándékba a 93 éves Vajda Lászlótól, további 1700 fotót pedig megvásárolt a felajánlótól. Vajda László autodidakta botanikus. Kedvtelésből 1913-ban kezdte el gyűjteni és fényképezni a Kárpát-medencében honos növényeket. Időközben tekintélyt, elismerést szerzett e tudományágban. Jelenleg két kötete is megjelenés előtt áll; egy fényképalbum, valamint egy tudományos mű a mohákról. Vajda László munkásságának köszönhető, hogy a Természettudományi Múzeum 1945-ben elpusztult növénytára pótolni tudta veszteségeit. A mostani szerzemények között több ritkaság is található. Néhány felvétele a kutató által felfedezett növényt ábrázol. A legkülönösebb dokumentumok története azonban szomorú: a pusztulást példázzák. A Kárpátmedencében élő 3500 növényféleség közül 1977-ig 29 eltűnt. Mivel Vajda László e botanikai tájegységen honos növényeknek legalább a kétharmadát lefényképezte és példányokat is gyűjtött, mintái vannak a kihalt növényekről. Egyebek között most isi Ternészettudományi Múzeumba került a Magyarországról eltűnt pamacslaboda utolsó példányainak egyike. Ez a növény szőrös termése miatt kapta nevét, kórószerű formát hajtott, jól viselte a szárazságot. Termőhelyét erdősítették. A havasi hízóka a bauxitbányászat miatt veszett ki. Tapolca környékén, lápokon volt az élettere. Mivel a bányászat következtében lesüllyedt a térség karsztvízszintje, a lápok kiszáradtak, növényeik elpusztultak. Az egyik növény kipusztulásával immár a földkerekségről hiányzik egy faj: az 1920-as években tűnt el a magyar mézpázsit. Egyedül Kispest környékén volt honos, sehol másutt nem ismerték. A parcellázások okozták vesztét. Robbantással lazítják a talajt Vízkivételi mű épül Szolnokon Korszerű vízkivételi mű épül Szolnokon, amely a városnak ivóvizet szolgáltató felszíni vízművét látja el nyersvízzel. Építését az indokolja, hogy az 1979-ben üzembe helyezett felszíni vízművet még mindig a század elején készült elavult berendezések táplálják a Tiszából. A régi szivattyúk összteljesítménye csak napi 45 ezer köbméter egészséges ivóvíz előállítását teszi lehetővé, és a vízmennyiség a nyári fogyasztási „csúcsban” már nem elegendő. Az új gépek munkába állítása után a napi teljesítmény 65 ezer köbméterre fokozható, s ha az igények a későbbiekben tovább nőnek, gépcserékkel — egy-egy 24 órás üzemben — a 100 ezer köbméter is elérhető lesz. A vízkivételi mű a Mélyépterv tervei alapján készül, építési munkáit az Oviber irányításával a Közlekedési és Metróépítő Vállalat valamint a Hídépítő Vállalat végzi. Már helyére került az a 32 vasbeton cölöp amelyeken — a 8 nagy teljesítményű szivattyúnak helyet adó — mederpillér nyugszik majd. Jelenleg a szakemberek a folyó vizében az acél szádfalakkal elkülönített munkaterületet a „vízmentes?’ alapozásokhoz készítik elő. Ez magában foglalja a dokkhoz hasonló ideiglenes építmény kotrását, és teljes kitisztítását; uszályokon álló kotrógépek és zagyszivattyúk távolítják el a fölösleges iszapot. A munkához a Hídépítő Vállalat búvárai is segítséget nyújtanak, egy-egy kisebb felületet — ahová nem fér be a markológép kanala — robbantással lazítanak meg. Az enyhe tél eddig kedvezett az építőknek olyan munkákat is elvégezhettek, amelyekre téli időszakban máskor nem adódik lehetőség. Most a hidegebbre forduló időjárás ellenére is folyamatosan dolgoznak, csak a folyó befagyása gátolhatja meg további teendőiket. Víz alatti robbantáshoz ereszkedik a Tiszába a Hídépítő Vállalat nehézbúvára Munkában a kotrógép: feladata a folyótól elzárt mederfenék alapos kitisztításaFotó: D. G. Már végleges helyükre kerültek a vízkivételi műhöz vezető bejáróhíd hullámtéri nyílásának vasbeton gerendái Barlang Cserszegtomajon Új idegenforgalmi látványossággal gazdagodik a keszthelyi hegységhez tartozó Cserszegtomaj: a nyáron megnyitják a nagyközönség előtt barlangját, amelyre 1930-ban kutatás közben akadtak 64 méter mélységben. A védett természeti értékek közé sorolt barlang járatai megközelítik a kétezer métert. Hogy a mélyben található különleges cseppkőképződményeket megóvják, több üreget, föld alatti termet, folyosót nem kapcsoltak be a barlangtúra útvonalába. 1983. FEBRUÁR 11 Az Állami Bábszínház prágai fellépése A Budapesti Állami Bábszínház szerdán este Prágában, a csehszlovák főváros új művelődési palotájában bemutatta Kodály Zoltán „Háry János” című daljátékát, amelyet Szilágyi Dezső Kossuth-díjas kiváló művész, a színház igazgatója alkalmazott bábszínpadra. Az előadáson megjelent a csehszlovák kulturális élet több vezető személyisége is. A hatszáz főnyi közönség a darabot nagy tetszéssel, meleg tapssal fogadta. A magyar bábművész-társulat ezzel befejezte egyhetes csehszlovákiai vendégfellépéseit, amelyek folyamán előzőleg Kassán, Pöstyénben és Lamperkben is nagy sikerrel játszotta a több mint 10 éve műsorán lévő Háry Jánost. Az Állami Bábszínház mostani, fennállása óta már negyedik csehszlovákiai turnéja a két ország kulturális együttműködési munkaterve alapján valósult meg.