Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-13 / 265. szám
4. oldal Gazdasági Tükör Az exportszubvenció csökkentése jövőre nem okoz értékesítési zavart Több támogatást kapnak a termelők Jövőre - arányát tekintve - csökken a közvetlen exporttámogatás, és növekedni fog az agrártermékek piacra jutását segítő, az áru előállításának folyamatába beépített támogatás — nyilatkozta lapunknak Benedek Fülöp. A Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára elmondta: 1997-ben az agrártárca az eddiginél több támogatást kíván adni a termelőknek. A piacra jutás elősegítésére 42,3 milliárd, agrártermelési támogatásokra 18 milliárd forintot irányoz elő a tárca. A szubvenció mértékére vonatkozó szakértői egyeztetések most folynak a terméktanácsokkal. Közvetlen exporttámogatásra 25-31 milliárdot kíván elkülöníteni a minisztérium. A szubvenció egy része - a jelenlegihez hasonlóan - normatív módon, közvetlenül a termékhez kapcsolódna, míg a többihez pályázati rendszer révén juthatnának hozzá az érintettek. Az agrárköltségvetés szűkös volta miatt az összes piacra jutási támogatás az ideinél valamivel kevesebb lesz, ez azonban nem veszélyezteti az ágazat jövő évi kivitelét - szögezte le az államtitkár. Határozottan cáfolta azokat a prognózisokat, amelyek szerint a támogatás csökkenése miatt egyes ágazatokban értékesítési zavarok léphetnek fel. Mint mondotta: az 1997. évi exportteljesítést egyfelől az befolyásolja, hogy megfelelünk-e a nemzetközi GATT-WTO megállapodásban vállalt kötelezettségeinknek, másfelől az egyeztető tárgyalások során át tudjuk-e hidalni azokat a feszültségeket, amelyeket annak idején, 1992-1993-ban az eredeti GATT-szerződés aláírásakor az akkori kormány technikai hibaként elkövetett. Az agrárkormányzat arra törekszik, hogy a GATT-WTO feltételek teljesítése mellett, a jövőre évre tervezett támogatással az ideihez hasonló mennyiségű - mintegy 3 milliárd dollár értékű - agrárterméket tudjunk a külső piacokon értékesíteni. U. G. Lassan, de biztosan a jövőbe Innovációra, vállalati együttműködésre már nincs pénz A mai magyar gazdaságban a stratégiai szövetségek még sokkal inkább azért köttetnek, hogy a környezeti bizonytalanságok ellen védekezni tudjanak a vállalatok, mintsem azért, hogy jövőbeli piaci pozíciójukat megalapozzák. Annak ellenére is így van ez, hogy a vállalatvezetők többsége képes felismerni és előre jelezni a piac változásait. nek érdekében különféle formák A honi vállalatok vezetőinek többsége ma már úgy vélekedik, hogy csakis fogyasztóorientált szemlélettel lehet a piacgazdaság farkastörvényei között életben maradni. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem vállalat-gazdaságtan tanszékének közelmúltban végzett felméréséből az is kiderül, hogy a cégvezetők a fogyasztók igényeinek mind teljesebb kielégítésével kívánják a megálmodott profitot elérni. Enban bővítik vevőszolgálatukat. A vállalatok a működésüket leginkább befolyásoló környezeti tényezők közül első helyen a fogyasztókkal való jó viszonyt említették. Úgy gondolkodnak, hogy a hosszú távra megalapozott kapcsolat garantálja a stabil bruttó árbevételt, kiszámíthatóvá teszi a szerződéseket és nem utolsósorban csökkenti a költségeket. A hosszú távú kapcsolatépítés másik területe a szállítókkal kialakított állandó, biztonságos viszony. Ez a vezetők szerint a vállalatok elemi anyagi érdeke. A megkérdezett 325 vállalat jelentős része termékét minőségével és ennek megfelelő árával hirdeti a piacon. Egyéb termékelőnyökre nemigen hivatkoznak. Némiképp ellentmond a minőségre való hivatkozásnak az a tény, hogy a válaszadók csaknem 40 százaléka 1992 óta változatlan termékekkel jelenik meg a piacon. Világviszonylatban is új technológiával csak a vállalatok 27 százaléka büszkélkedhet. A termékfejlesztés leginkább az exportpiacokon mutatkozik eredményesnek. Itt ugyanis a változatlan termékek ma már nem kelendőek. B. B. Már a jövő héten olvashatjuk az 1997-es adótörvényeket Szigorítások és egyszerűsítések Ilyen még nem volt - mondhatnánk, mármint hogy másfél hónappal a hatálybalépés előtt megjelenjenek az adójogszabályok, így lényegében konkrétumokként kezelhetjük mindazt, amit tegnap a megyei kereskedelmi és iparkamara szervezésében a PM munkatársai elmondtak. A parlamenti végszavazást követően már akár holnap a Magyar Közlönyben olvashatjuk az 1997. január 1 -jétől érvényes adójogszabályokat - mondotta bevezetőjében Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője, aki a 4,5 millió adózót érintő személyi jövedelemadó (szja) rendelkezéseit ismertette. Elsőként a mindenkit legjobban érintő adótábla elvonási mértékeit taglalta. (Lásd külön táblázatban.) Ebben a legfontosabb változás az, hogy megszűnt a kettős adótábla. Az induló adókulcs ugyan 20 százalék lett, ám az adójóváírás tekintetében szinte elvonásmentes sávot is létrehoztak. A szabályok szerint a bérjövedelem 20 százaléka, maximum havi 3600 forint adójóváírás érvényesíthető. (Ez lényegében azt jelenti, hogy 217.500 forint éves bérjövedelem esetén adójóváírás alkalmazásával nincs szja.) Többször is megjegyezte az előadó, hogy ez nem alkalmazotti kedvezmény, hanem a bér jellegű jövedelmek esetén alkalmazható kedvezmény. Maga a bérjövedelem fogalma sem változott a korábbi (idén érvényes) meghatározáshoz képest. Fontos e kérdéskörben az is, hogy a munkáltatónak nem kell igazolásokat begyűjtenie az alkalmazottaitól, miután az adójóváírás igénybe vehető akkor is, ha egyéb jövedelme is van a magánszemélynek. Sőt, az adójóváírás mértéke sem függ az egyéb jövedelmektől, azonban a kedvezmény csak egy munkaviszony alapján, s maximum 12 hónapra vehető igénybe. Karácsony Imréné részletesen szólt az adóelőleg-levonás rendszeréül. Mint mondotta, az 1997- es szabályokban az 1995-ben alkalmazott szövegezést, logikát követték az egyértelműség miatt. Az a cél vezérelte a törvény alkotóit, hogy az előleglevonás úgy történjen meg, hogy az év végi adókülönbözet minél kisebb legyen. A kifizetői adóelőleg-levonási rendszerben nem változott semmi! Mindössze a 40 százalékos mérték csökkent 39 százalékra - hangsúlyozta a PM osztályvezetője. Kiemelte ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági őstermelőtől csak abban az esetben nem kell a felvásárlónak adóelőleget vonni, ha a kifizető az őstermelői igazolványba bejegyzi az adatokat (összeget). Felhívta a jelenlevők figyelmét arra is, hogy az APEH kedvenc büntetési témája a számla ellenében történő kifizetés azokban az esetekben, amikor a számlaadó nem egyéni vállalkozó. Erre oda kell figyelni, mert a kifizető felelőssége, hogy igazolást kérjen a magánszemélytől arra vonatkozólag, hogy egyéni vállalkozó-e vagy sem. Ha ugyanis nem az, akkor a 39 százalék adóelőleget le kell vonni akkor is, ha számlát ad a magánszemély. Januártól tanulmányozhatjuk a különadót is. Ennek mértéke 12 százalék, s akkor kell fizetni, ha a magánszemély év közben költségnyilatkozatot ad, s év végén kevesebb a számlája, mint a nyilatkozatban szereplő összeg. Ebben az esetben a költségkülönbözet - illetve a meg nem lévő költség - után szja-t és 12 százalék különadót is kell fizetni. A kedvezmények köréből eltűnt a gyermekkedvezmény, a lakástakarékpénztárak megjelenésével változik a lakáscélú betétek kedvezménye is. Januártól szövetkezeti üzletrész kedvezmény sincs. A felsőoktatási tandíjkedvezmény megtízszereződött. Ezt a PM osztályvezetője az „élethez alkalmazkodással” magyarázta, bár hozzátette, hogy ezt a PM-nek a kormány javasolta. A szabályok szerint tehát január 1 -jétől az idei hatezer forint helyett 60 ezer - azaz hatvanezer - forint a maximális felsőoktatási tandíjkedvezmény, mely összeg az adóból!) írható le. A kedvezményként egyébként az éves tandíj 30 százaléka vehető figyelembe. A vállalkozások kevésbé örülhetnek, miután januártól megszűnik az üzleti hitel kamatának 25 százalékos adókedvezményként való érvényesítése. A cégautó adózására vonatkozó szabályok is változtak. (Érdemes utánanézni a bonyolultsága miatt - a szerk.) Mindehhez már csak az egyéni vállalkozó taxisokat érintő cégautóadó bevezetése lehet a hab a tortán. A szja változása szerint ugyanis ha az egyéni vállalkozó taxis januártól amortizációt számol el, akkor ezt csak úgy teheti meg, ha közben fizeti a cégautóadó meghatározott mértékét is. Vagy nem fizet, de akkor amortizációt sem számolhat el. Mindez társas vállalkozás esetében már másként működik. A megye főként nagyobb cégeitől összegyűlt hallgatóság a délután folyamán a társasági adó változásiról kapott tájékoztatót, ein Az szja-tábla január 1-jétol A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ állásajánlata 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 6-8. Telefon: 56/423-233 5100 Jászberény, Jásztelki u. 17. Tel.: 57/412-025; 412-225; 412-822 5435 Martfű, Lenin út 1/c Telefon: 450-049 5300 Karcag, Madarasi út 27. Telefon: 59/311-622 5351 Tiszafüred, Kossuth tér 1. Telefon: 59/351-322/211 Létszám Kereset gépjárműlakatos Rákóczifalva2 20 000-30 000 lakatos, hegesztő Újszász 10 20 000-25 000 szerkezetlakatos Budapest 40 telj. bér esztergályos Szolnok2 22 000-35 000 maros Tószeg1 20 000-26 000 hegesztő Budapest 40 telj. bér fémfestő Tószeg4 16 000-25 000 varrónő, tűzőnő Szolnok 60 15 000-30 000 bolti eladó Szolnok7 15 000-25 000 ápoló Szolnok 20 Kft. szerint szülésznő személy Szolnok 10 Kft. szerint és vagyonőr Szolnok 20 19 000-30 000 ügynök, üzletkötő Szolnok megye 60 jutalékos Létszám Kereset asztalos Jászberény1 20 000-25 000 kézilány Jászberény1 17 500 villanyszerelő Alattyán1 20 000-22 000 gépjárműlakatos Jászberény2 18 000-30 000 villamosgép-szerelő Jászberény1 15 000 élelmiszer eladó Jászberény2 14 500-17 000 gépi fejő Alattyán1 17 000-25 000 forgácsoló* Jászberény ■2 25 000-50 000 lakatos Jászberény1 25 000-30 000 bet. cipész Jászberény2 18 000-20 000 gondozónő Jászberény2 17 000-25 000 bizt. ügynök Jászság tér. 40 jutalékos pék Jászberény1 20 000-30 000 pék Jászárokszállás1 30 000-50 000 Létszám Kereset üzletkötő Szolnok5 14 500 + jutalék üzletkötő Szolnok5 30 000 bolti eladó* Tiszaföldvár1 14 500 bolti eladó* Martfű1 14 500 pultos Kengyel1 20 000 pultos, szakképzett Kengyel2 16 000 pultos, nő Tiszaföldvár2 14 500 asztalos (általános, bv- Szolnok tér-, épület-)5 15 000-30 000 cipőfelsőrész-készítő, szak- és bet. munkás , szakképzett 5440 Kunszentmárton Mátyás király u. 5. Telefon: 461-523 Létszám Kereset területi képviselő, üzK. márton és 5 jutalékos rendszer letkötő faipari gépmunkás környéke Kunszent10 15 000-16 000 tűzőnő, varrónő márton Öcsöd3 14 500-17 000 foglalk. pedagógus Tiszaugr Kft. szerint (gyógyped.) asztalos Szarvas2 14 500-20 000 5400 Mezőtúr, Rákóczi u. 3. Telefon: 56/350-994 Létszám Kereset bizt. üzletkötő Szolnok megye 20 jutalékos szabó, varrónő Túrkeve4 15 000-21 000 Kindertojás-szerelő Túrkeve 15 telj. szerint Kindertojás-szerelő Mezőtúr 20 15 000-18 000 vegyesbolti eladó Mezőtúr2 18 000-22 000 villanyszerelő (tart. változó2 26 000-30 000 munka nélküli) pultos Mezőtúr1 15 000-20 000 élelmezésvezető Mezőtúr1 Kft. szerint asztalos Szarvas4 15 000-30 000 Létszám Kereset textilkonfekcionáló (tart. munka nélküli) Kisújszállás6 14 500 cipőfelsőrész-készítő v. Karcag1 15 000-25 000 varró (tart. munka nélküli, ill. pályakezdő) biztosítási foglalkozáski rend. tér. 35 jutalékos cipőfelsőrész-készítő (tart. munka nélküli) Karcag5 15 000-25 000 mezőgazdasági mér Karcag 1 megegyezés szerint nők (angolnyelv-tudás, számítógépes ism.) gépi varró Karcag, Kis-29 19 000-23 000 űjszállás Létszám Kereset üzletkötő Tiszafüred5 jutalékos pultos Tiszaörs1 14 500 textilkonfekcionáló Tiszafüred 20 18 000 bolti eladó Tiszaörs1 14 500 számítógépkezelő (német v. angol ny.) Tiszafüred 1 25 000 Vasúti átszervezés Megállapodás született a Vasúti Érdekegyeztető Tanácsban a MÁV által alapított gazdasági társaságokba kerülő munkavállalókról. A megállapodás több mint háromezer alkalmazottat érint, annak következtében, hogy a MÁV-nál káeftéket szerveznek a nem közvetlenül vasúti alapszolgáltatásnak minősülő tevékenységek - például utasellátás, kutatás-fejlesztés, rakodógép-karbantartás - ellátására. A dokumentum külön hangsúlyozza, hogy a káeftékben való foglalkoztatásra senki nem kényszeríthető. Az alakuló társaságoknál az ottani kollektív szerződés megkötéséig a MÁV-nál érvényes megállapodást alkalmazzák. A részvénytársaság vállalta, hogy megalakuló gazdasági társaságaiban az azonos munkakörökben dolgozó egykori alkalmazottjai számára minimum azonos alapbért állapít meg, valamint hogy keresetük növekedése 1997- ben eléri a vasutasok keresetnövekedésének átlagát. A társaságokban dolgozók megkapják asutasok kedvezményeit FEB 1996. november 13., szerda Takarékpénztárak a lakásért -Fészekrakóknak, felújítóknak A parlament elfogadta a törvényt: január elsejétől működjenek lakás-takarékpénztárak. Hosszú vajúdás után világra jöttek a hitelezői szféra ezen újszülöttjei is, szám szerint hárman: a Postabanké (osztrák tőkével), a Takarékbanké (német tulajdonostársakkal) és az OTP-é. Ez utóbbi saját, gazdag szabad pénzforrásaira támaszkodik és Csepi Lajos irányítja a szervezetet. Tőle kérdeztük: - Számoljunk: hogyan lesz a megtakarításokból lakás? - Ha valaki lakást épít vagy újít fel, előtte takarékoskodni kényszerül. Ha az első évben képes például havi 7500 forintot, a második, a harmadik és a negyedik évben havi 111 ezer forintot félretenni, az négy év után belefoghat az építkezésbe. S ha a családban többen hitelképesek, többen is nyithatnak takarékszámlát. -Miért jár jobban a lakástakarékkal, mint ha egyszerű betétet nyitna? - A sok előny miatt. Az állam az első évben a betett összeg 40 százalékát kitevő támogatást ad, a második, a harmadik és a negyedik évben 30-30 százalékot, és ez megjelenik az ügyfél számláján. Négy év után nem csupán a kamatokkal bővült összeget veheti fel, hanem - az OTP-lakáspénztár esetében - több mint kétszer ekkora hitelt is kap, nagyon kedvező, 6 százalékos kamattal. - Mi van akkor, ha valaki meggondolja magát, és „kiszáll”? -Nem hagyjuk cserben. Az addig nálunk levő lakás-takarékbetétjére megadjuk a prémiummal kiegészített folyószámlakamatszintet. -És ha valaki nem kiszállni akar, hanem éppen ellenkezőleg: máris, akár már az első év után kellene neki a pénz, a hitel az építkezéshez? -Erre is találtunk megoldást. Az OTP-pénztár speciálisan segítőkész lesz: áthidaló hitelt nyújt. Azaz: az illető megkapja előre a majdani teljes összeget, ám ekkor még nem kell kamatot fizetnie, hanem megvárjuk, míg négy év alatt a számláján lévő összeg a havi megtakarításokkal, állami támogatásokkal eléri azt a bizonyos értéket, amit áthidaló hitelként már megkapott, és ebből vonjuk le utólag a kamatokat. Igaz, ekkor már mi is magas, piaci kamatot számítunk fel. Szaknyelven: előre diszkontált hitelt nyújtunk. Azért tehetjük ezt meg, mert a tulajdonos OTP-nek általában nagy tömegű mozgósítható pénze (is) van. Az állam mennyivel egészíti ki az építkezők megtakarítását? -Évente személyenként legfeljebb 36 ezer forinttal. De mivel egy családból többen is igényelhetik, a támogatás és így a hitel is megtöbbszöröződhet. 2-3 gyerek esetén, az ő pénztári tagságuk után járó állami támogatással együtt akár 4-5 milliót is kitehet végül a keret, ami - különösen vidéken - már komoly induló összegnek számít. Gubcsi