Szövetkezeti Élet, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
A fogyasztási szövetkezeti társulások helyzete Heves megyében Az 1971. évi III. tvr. 41. §-a szerint a szövetkezetek egymással és más gazdálkodó szervekkel — az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint — társulásokat hozhatnak létre gazdasági vonatkozásban. A Politikai Bizottság 1971. márciusában kiadott állásfoglalását követően megyénkben a szövetkezeti társulások létrehozása fellendülőben van. A megyei általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kezdeményezése révén több társulás jött létre. A társulások jelentősége nagy. Hatásuk döntően pozitív, a meglevő kezdeti hiányosságok ellenére is. A lakosság jobb ellátása érdekében fontos célunk, hogy újabb társulások létrehozásával a szövetkezetek növeljék tevékenységüket. Nagy előrelépést tudnánk tenni, ha a viszonylag fiatal társulások belső rendjének kialakítása, megszilárdítása, a belső szabályzatok kimunkálása, azok következetes megtartása minél gyorsabban megtörténne. A megyei ÁFÉSZ-társulások közös beruházás megvalósítására, közös bolti üzemeltetésre jöttek létre. A pénzforrások szövetkezeti összpontosításának eredménye a recski ABC-áruház, mely a parádi, verpeléti és tarnaleleszi szövetkezetek közös összefogása révén igen kulturált módon, szakszerűen valósult meg, és a helyi lakosság alapvető élelmiszer és vegyes iparcikk igényeinek jó kielégítésére szolgál. Elismerően lehet szólni az egri Katona István téri vegyes áruház létrehozásáról, melynek kivitelezési munkálatai jelenleg még folynak, de tervek szerint a lakossági áruellátást és a megvalósítás után a lakossági szolgáltatási igény kielégítését is elősegíti. Ebben a közös vállalkozásban 5 szövetkezet vagyonegyesítése szolgálja az alapot a beruházáshoz és a működtetéshez.A Heves megyei szövetkezetek szövetsége helyes kezdeményezése és szervezői munkája révén további társulások előkészítése van folyamatban, amely szerint ABC-áruház, nagy alapterületű önkiszolgáló étterem és az idegenforgalom céljait szolgáló mátrafüredi szálloda létrehozása van tervezve. E társulásokban a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ támogatása döntő jelentőségű. A közös bolti üzemeltetés keretében nagykereskedelmi vállalatok és fogyasztási szövetkezetek egyszerű vagyonegyesítéséről van szó, melyben a kiskereskedelmi eladóhelyek állóeszközeit a szövetkezetek, árukészleteit a nagykereskedelmi vállalatok finanszírozzák. A társulások alapján elért nyereségből megállapodás szerint a kereskedelmi árrés megosztásával részesednek. Ilyen közös üzemeltetésben működik a gyöngyösi szövetkezeti áruház két osztálya és a kápolnai bútorbolt, valamint az ÁBC-áruház. ÁFÉSZ-ek kezdeményezésére alakult közös vállalat 1971-ben, adatfeldolgozás lebonyolítására, részben megyei, részben országos ÁFA felhasználásával és a szövetkezetek befizetésével. A helyi tanácsok is ösztönzik a szövetkezeti társulások létrehozását, ÁFÉSZ-ek ilyen irányú kezdeményezését és lehetőségeik keretében segítik is. A közös vállalkozások, társulások reális igényt elégítenek ki. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy a társulások tevékenységük kezdeti időszakát élik. Üzemeltetésük teljes kibontakozására Heves megyei viszonylatban 1973. évben számíthatunk, így megfelelő következtetéseket csak működésük meghatározott időszaka után lehet levonni. A működés eddigi tapasztalataiból következtetve a tagszövetkezetekkel szemben követelmény a társulások jobb megismerése és ezek keretében a termelés, feldolgozás, értékesítés, forgalmazás szabályainak elsajátítása. Ki kell alakítani az irányítás és anyagi érdekeltség rendszerét. Egyidőben a belső és külső kapcsolatok helyes szervezése is megoldandó. Mindezekhez a megyei szövetség, az ágazati irányítást végző tanácsi szervek további segítségnyújtására és az ágazati főhatóság további jogi útmutatására van szükség. A társulások eddigi tevékenysége alapján már most is látható, hogy a teljesebb körű működés után nagymértékben segítik a szövetkezetek fejlődését és a lakosság magasabb szintű ellátását. Dr. Varga József Heves m. Tanács vb-elnökhelyettese íí Nőkérdés a KFVDSZ-elnökség ülésén Érdekes és sokakat érintő kérdést tárgyalt meg a KPVDSZ elnöksége, dr. Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára vezetésével. Az ülésen, amelyen részt vett Lonti Györgyné, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Nőbizottsága elnöke is, megvitatták a szövetkezeteknél dolgozó nők helyzetét, élet- és munkakörülményeinek alakulását a párt- és szakszervezetek erre vonatkozó határozatai alapján. A jelentés megemlíti, hogy az ÁFÉSZ-eknél kb 60 százalékban, a takarékszövetkezeteknél pedig mintegy 75 százalékos a nők aránya a dolgozó nők között, és a tagság között sem kevesebb a 40 százaléknál. Erre való tekintettel volt fontos a nőbizottságok életrehívása és a SZÖVOSZ elnökségének 1971-es felhívása a nőpolitikával kapcsolatos intézkedések megtételére, illetve arra, hogy az igazgatósági üléseken évente legalább egyszer tűzzék ezt a témát napirendre. A mintegy 60 szövetkezettől begyűjtött adatok, valamint a KPVDSZ megyebizottságok tagjai által végzett felmérések és a személyes tapasztalatok nagy segítséget adtak e fontos kérdésben a jelentés elkészítéséhez. Megállapították, hogy a nőpolitikai határozatok nyomán kialakult légkör kedvező hatással volt a nők vezető állásba kerülésére, de csak középvezetői szintig, és a választók vezetői testületébe való nagyobb részvétel arányában. Így például a szövetkezetek igazgatóságában 15,6 százalékról 21,7 százalékra nőtt a részvételi számuk, a felügyelőbizottságokban pedig 21,4 százalékról 23,8 százalékra nőtt a nők aránya. Ugyanakkor az elnökök közül mindössze 3 százalék a nők száma, persze ennél lényegesen jobb és kedvezőbb a helyzet a takarékszövetkezeteknél, ahol országos szinten meghaladja a 30 százalékot. Ennél a kérdéscsoportnál azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szövetkezetek magasabb vezetői állásainak betöltése sokirányú elfoglaltságot és nagy időbeni leterheltséget jelent, gondoljunk csak a különböző társadalmi és mozgalmi feladatokra. Eredményként könyveli el a megtárgyalt jelentés, hogy egyes helyeken a kollektív szerződésben figyelembe veszik a nők, a dolgozó anyák sajátos helyzetét úgy a munkakörülmények megállapításánál, mint az üdülési lehetőségek biztosításánál, valamint a szociális juttatások rendszerének kidolgozásánál. Másutt a gyermekgondozási segélyből visszatérő anyák emelt bérezésben részesülnek, nem maradnak le tehát dolgozó kolleganőiktől, munkatársaiktól. Egyre többet hallani, hogy a szövetkezetek anyagilag is hozzájárulnak a helyi bölcsődék és óvodák fenntartásához, valamint újabbak létesítéséhez, amiért cserében férőhelyet kapnak a tanácstól. Itt azonban problémaként jelentkezik, hogy a szövetkezetek vezetői nem minden esetben állapodnak meg előzetesen a tanáccsal a biztosított férőhelyek számában és, hogy a gyermekintézmények nyitvatartása általában nincs összhangban a szakma nődolgozóinak munkaidejével. Követésre méltó, hogy sok szövetkezet igyekszik dolgozó nőinek második műszakján könnyíteni, kis gépek kölcsönzésével, burgonya, hagyma és gyümölcs beszerzésével, különböző házhozszállítási akciók szervezésével is. Vannak azonban megoldatlan kérdések is, mindenek előtt a munkaidő-csökkentés, illetve az ésszerűbb munkaidő-beosztás terén, néhány tanács még a jelenlegi nyitva tartási idő meghosszabbítását is követeli. Sok asszonynak jelent gondot a munkaidőn túl érkező túrajáratok miatt rendszeressé váló túlórázás. Nem sikerült eredményt elérni az iparnál olyan csomagolási rendszer kidolgozására, illetve bevezetésére, ami megszüntetné a női dolgozók előírt súlyhatáron felüli árumozgatását. Hátrányban vannak az egy- és kétszemélyes kisboltokban dolgozók az évi rendes szabadságuk kivételénél is, hiszen sok esetben azt csak pénzben tudják megváltani. Több ÁFÉSZ-nél súlyos gondként jelentkezik a szűkös irodai elhelyezés és az ügyvitel gépesítés alacsony foka. Általában helyes irányban és eredményesen fejlődik a nőpolitikai határozatok megvalósítása a szövetkezeti rendszerben, de ajánlatos, hogy évente legalább egyszer a szakszervezet és a szövetkezet vezetősége közös munkaülésen vitassa meg az e feladatkörbe tartozó témák sokaságát, regisztrálja az elért eredményeket és megtegye a továbbhaladáshoz szükséges intézkedéseket. Nem szabad visszariadni a kollektív szerződések esetleges módosításától sem, ha ezzel eredményt lehet e témakörben elérni. A hozzászólások végén dr. Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára elmondotta, hogy a szakszervezet mindent meg fog tenni karöltve más szervekkel, a nőpolitikai határozatokban foglaltak megvalósítására. Sobostynski Róbert Ülésezik az elnökség.Középen dr. Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára. Fotó: Pócsik Mária \ Szövetkezeti sütőüzem Szihalmon Ünnepi összevont vezetőségi ülés keretében avatták fel Heves megyei harmadik szövetkezeti péküzemét. A sütöde három község több mint 6200 lakosának ellátását szolgálja. Az ÁFÉSZ két régi, használaton kívüli kemencét újított fel, több mint egymillió forintos költséggel, melyhez 500 ezer forintot kaptak a kölcsönös támogatási alapból. Naponta 18 mázsa jó minőségű kenyeret, kiflit, zsemlét és más finompékárut szállítanak az üzemből a szövetkezeti boltokba. A gyors szállításhoz gépkocsit vásároltak, amely mindig időben, friss áruval látja el a körzet lakosságát és mintegy 2200 szövetkezeti tagot. A sütőüzemet dr. Havellant Ferenc MÉSZÖV-elnök adta át a termelésnek. Évvégi visszatekintés A MESZÖV-elnökség javaslatára az ecsédi ÁFÉSZ decemberben tartotta meg „számadó” igazgatósági ülését, amelyen Király István, az ÁFÉSZ elnöke adott tájékoztatást a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa határozatai, a megyei pártbizottság irányelvei szellemében végett munkáról, az elért eredményekről. A beszámoló megállapította, hogy az életviszonyok korszerűsödése sokirányú igényt támasztott a szövetkezettel szemben is, elsősorban a társadalmi bázis erősítése, az ellátási, kereskedelmi, vendéglátóipari, értékesítési és szolgáltató tevékenység tervszerű és a lehetőségekhez mérten maximális kielégítése érdekében, az ecsédi lakosság és tagság életszínvonalának emelésében, kulturált háztartási és lakásviszonyainak kialakításában. Ha a végzett munkát e célkitűzések szellemében vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a bolti kiskereskedelmi forgalmat 101,5, a vendéglátóipari tervet pedig szintén 108 százalékra téliesítették. Ingadozó tervteljesítés volt a felvásárlás és az ipar területén, szolgáltaásban és szállításban magasan túlteljesítették előirányzatukat. Az eredmények élénken bizonyítják, a kongresszus határozatainak ecsédi végrehajtása szép eredményekhez vezetett. Minderről sokat lehetne még írni, de én kiemelkedőnek a tevékenységi körből azokat tartom, amelyek újszerűségükkel részben a legjobban példázzák a megyei pártbizottság irányelveinek végrehajtását, másrészt megyénk szövetkezetei előtt is példának állíthatók, így elsőnek említeném meg a szövetkezetnek a tagokhoz fűződő kapcsolatát, annál is inkább, mivel a társadalmi bázis növelésében jó eredményeket értek el. Az élelmiszer, háztartási bolt építése éppen ezért kiemelkedő, mivel az építkezés időszakában volt olyan nap, amikor 57 társadalmi munkás dolgozott, mely a tagság nyilvánvaló segítőkészségéről adott számot. A tagok hasznos támogattását mutatta, hogy 175 ezer forintba került az építkezés. Ezen az építkezésen a tagság segítségével 225 000 forint volt a megtakarítás. Ezért a pénzért sok paprikát és sót, cukorkát kellett volna eladni a szövetkezet dolgozóinak. A szolgáltatásban is előrelépés történt, háztartási kisgépjavító, tv-rádió szervizszolgálatot hoztak létre és létesítettek egy gépkocsimosót a községben levő 70 személygépkocsi-tulajdonos részére. A Mátra hegyvonulatai között meghúzódó kis falu élete napról napra változik. Ebben a változásban része van a fogyasztási szövetkezetnek is, amely igazodik a növekvő életigényekhez és dolgozik a még meglevő problémák megszüntetésein. Ebben a faluban is a fejlődés azon elemeivel találkozhat a külső szemlélő, amely az egész megyét jellemzi. Ecséden is lesz miről számot adni a szövetkezeti tagok legközelebbi tanácskozásán. Varga László Kávébarátok klubja így hívják Gyöngyösön egymás között a kávészeretők a Fő téren levő szövetkezeti Columbia kávészalont. Az ízlésesen berendezett helyiségben többféle kávé kapható, de friss sütemények és külföldi italok bő választéka is segíti népszerűségét. A helyiségben állandóan szól — de nem üvölt — a zenegép a falon. Körben elhelyezett, magasított asztaloknál bárszékeken foglalnak helyet a vendégek. Az ízléses megoldású berendezés, a jó kávék és a kulturált szórakozás egyaránt vonzza a fiatalokat és idősebbeket. Már törzsvendégei is vannak, akik szeretik a különleges kávékat vagy rövid italokat, gyakran bejönnek néhány percre a napi tizenkét órát nyitva tartó *kávéházba." Amint megtudtuk, napi 180—200, de néha még több különleges kávé is elfogy. Az utóbbi időben ez lett Gyöngyös legkedveltebb szórakozóhelye, ahol brazil, mexikói és más különleges kávét szolgálnak fel.