Szövetkezeti Élet, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

A fogyasztási szövetkezeti társulások helyzete Heves megyében Az 1971. évi III. tvr. 41. §-a szerint a szövetkezetek egy­mással és más gazdálkodó szervekkel — az ide vonat­kozó jogszabályi rendelkezé­sek szerint — társulásokat hozhatnak létre gazdasági vonatkozásban. A Politikai Bizottság 1971. márciusában kiadott állás­­foglalását követően megyénk­ben a szövetkezeti társulá­sok létrehozása fellendülő­ben van. A megyei általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek kezdeményezése révén több társulás jött lét­re. A társulások jelentősége nagy. Hatásuk döntően po­zitív, a meglevő kezdeti hi­ányosságok ellenére is. A lakosság jobb ellátása érdekében fontos célunk, hogy újabb társulások létre­hozásával a szövetkezetek növeljék tevékenységüket. Nagy előrelépést tudnánk tenni, ha a viszonylag fiatal­­ társulások belső rendjének kialakítása, megszilárdítása, a belső szabályzatok kimunká­lása, azok következetes meg­tartása minél gyorsabban megtörténne. A megyei ÁFÉSZ-társulá­­sok közös beruházás megva­lósítására, közös bolti üze­meltetésre jöttek létre. A pénzforrások szövetkeze­ti összpontosításának ered­ménye a recski ABC-áruház, mely a parádi, verpeléti és tarnaleleszi szövetkezetek kö­zös összefogása révén igen kulturált módon, szakszerűen valósult meg, és a helyi la­kosság alapvető élelmiszer és vegyes iparcikk igényei­nek jó kielégítésére szolgál. Elismerően lehet szólni az egri Katona István téri ve­gyes áruház létrehozásáról, melynek kivitelezési munká­latai jelenleg még folynak, de tervek szerint a lakossági áruellátást és a megvalósítás után a lakossági szolgáltatási igény kielégítését is elősegíti. Ebben a közös vállalkozás­ban 5 szövetkezet vagyon­­egyesítése szolgálja az ala­pot a beruházáshoz és a mű­ködtetéshez.­A Heves megyei szövetke­­­zetek szövetsége helyes kez­­­deményezése és szervezői munkája révén további tár­sulások előkészítése van fo­lyamatban, amely szerint ABC-áruház, nagy alapterü­letű önkiszolgáló étterem és az idegenforgalom céljait szolgáló mátrafüredi szállo­da létrehozása van tervezve. E társulásokban a Belkeres­kedelmi Minisztérium, a SZÖ­VOSZ támogatása döntő jelentőségű. A közös bolti üzemeltetés keretében nagykereskedelmi vállalatok és fogyasztási szö­vetkezetek egyszerű vagyon­­egyesítéséről van szó, mely­ben a kiskereskedelmi eladó­helyek állóeszközeit a szö­vetkezetek, árukészleteit a nagykereskedelmi vállalatok finanszírozzák. A társulások alapján elért nyereségből megállapodás szerint a ke­reskedelmi árrés megosztásá­val részesednek. Ilyen közös üzemeltetésben működik a gyöngyösi szövetkezeti áru­ház két osztálya és a kápol­nai bútorbolt, valamint az ÁBC-áruház. ÁFÉSZ-ek kez­deményezésére alakult közös vállalat 1971-ben, adatfeldol­gozás lebonyolítására, rész­ben megyei, részben országos ÁFA felhasználásával és a szövetkezetek befizetésével. A helyi tanácsok is ösztön­zik a szövetkezeti társulások létrehozását, ÁFÉSZ-ek ilyen irányú kezdeményezé­sét és lehetőségeik keretében segítik is. A közös vállalko­zások, társulások reális igényt elégítenek ki. Az eddigi fel­mérések azt mutatják, hogy a társulások tevékenységük kezdeti időszakát élik. Üze­meltetésük teljes kibontako­zására Heves megyei vi­szonylatban 1973. évben szá­míthatunk, így megfelelő kö­vetkeztetéseket csak műkö­désük meghatározott idősza­ka után lehet levonni. A működés eddigi tapasz­talataiból következtetve a tagszövetkezetekkel szemben követelmény a társulások jobb megismerése és ezek keretében a termelés, feldol­gozás, értékesítés, forgalma­zás szabályainak elsajátítá­sa. Ki kell alakítani az irá­nyítás és anyagi érdekeltség rendszerét. Egyidőben a bel­ső és külső kapcsolatok he­lyes szervezése is megoldan­dó. Mindezekhez a megyei szö­vetség, az ágazati irányítást végző tanácsi szervek továb­bi segítségnyújtására és az ágazati főhatóság további jo­gi útmutatására van szükség. A társulások eddigi tevé­kenysége alapján már most is látható, hogy a teljesebb körű működés után nagy­mértékben segítik a szövet­kezetek fejlődését és a la­kosság magasabb szintű el­látását. Dr. Varga József Heves m. Tanács vb-elnök­­helyettese íí Nőkérdés a KFVDSZ-elnökség ülésén Érdekes és sokakat érintő kérdést tárgyalt meg a KPVDSZ elnöksége, dr. Lige­ti László, a KPVDSZ főtitká­ra vezetésével. Az ülésen, amelyen részt vett Lonti Györgyné, a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa Nőbizottsága elnöke is, meg­vitatták a szövetkezeteknél dolgozó nők helyzetét, élet- és munkakörülményeinek alakulását a­ párt- és szak­­szervezetek erre vonatkozó határozatai alapján. A jelentés megemlíti, hogy az ÁFÉSZ-eknél kb 60 szá­zalékban, a takarékszövetke­zeteknél pedig mintegy 75 százalékos a nők aránya a dolgozó nők között, és a tag­ság között sem kevesebb a 40 százaléknál. Erre való tekin­tettel volt fontos a nőbizott­ságok életrehívása és a SZÖ­­VOSZ elnökségének 1971-es felhívása a nőpolitikával kap­csolatos intézkedések megté­telére, illetve arra, hogy az igazgatósági üléseken évente legalább egyszer tűzzék ezt a témát napirendre. A mintegy 60 szövetkezet­től begyűjtött adatok, vala­mint a KPVDSZ megyebi­zottságok tagjai által végzett felmérések és a személyes ta­pasztalatok nagy segítséget adtak e fontos kérdésben a­­ jelentés elkészítéséhez. Meg­állapították, hogy a nőpoliti­kai határozatok nyomán ki­alakult légkör kedvező hatás­sal volt a nők vezető állásba kerülésére,­­ de csak közép­vezetői szintig, és a válasz­tók vezetői testületébe való nagyobb részvétel arányában. Így például a szövetkezetek igazgatóságában 15,6 száza­lékról 21,7 százalékra nőtt a részvételi számuk, a felügye­lőbizottságokban pedig 21,4 százalékról 23,8 százalékra nőtt a nők aránya. Ugyanak­kor az elnökök közül mind­össze 3 százalék a nők szá­ma, persze ennél lényegesen jobb és kedvezőbb a helyzet a takarékszövetkezeteknél, ahol országos szinten meg­haladja a 30 százalékot. Ennél a kérdéscsoportnál azonban nem szabad elfelej­teni, hogy a szövetkezetek magasabb vezetői állásainak betöltése sokirányú elfoglalt­ságot és nagy időbeni­ leter­heltséget jelent, gondoljunk csak a különböző társadalmi és mozgalmi feladatokra. Eredményként könyveli el a megtárgyalt jelentés, hogy egyes helyeken a kollektív szerződésben figyelembe ve­szik a nők, a dolgozó anyák sajátos helyzetét úgy a mun­kakörülmények megállapítá­sánál, mint az üdülési lehető­ségek biztosításánál, valamint a szociális juttatások rend­szerének kidolgozásánál. Má­sutt a gyermekgondozási se­gélyből visszatérő anyák emelt bérezésben részesülnek, nem maradnak le tehát dol­gozó kolleganőiktől, munka­társaiktól. Egyre többet hal­lani, hogy a szövetkezetek anyagilag is hozzájárulnak a helyi bölcsődék és óvodák fenntartásához, valamint újabbak létesítéséhez, amiért cserében férőhelyet kapnak a tanácstól. Itt azonban prob­lémaként jelentkezik, hogy a szövetkezetek vezetői nem minden esetben állapodnak meg előzetesen a tanáccsal a biztosított férőhelyek számá­ban és, hogy a gyermekintéz­mények nyitvatartása általá­ban nincs összhangban a szakma nődolgozóinak mun­kaidejével. Követésre méltó, hogy sok szövetkezet igyek­szik dolgozó nőinek második műszakján könnyíteni, kis gépek kölcsönzésével, burgo­nya, hagyma és gyümölcs be­szerzésével, különböző ház­hozszállítási akciók szervezé­sével is. Vannak azonban megoldat­lan kérdések is, mindenek előtt a munkaidő-csökkentés, illetve az ésszerűbb munka­idő-beosztás terén, néhány tanács még a jelenlegi nyit­va tartási idő meghosszabbí­tását is követeli. Sok asszony­nak jelent gondot a munka­időn túl érkező túrajáratok miatt rendszeressé váló túl­órázás. Nem sikerült ered­ményt elérni az iparnál olyan csomagolási rendszer kidol­gozására, illetve bevezetésé­re, ami megszüntetné a női dolgozók előírt súlyhatáron felüli árumozgatását. Hát­rányban vannak az egy- és kétszemélyes kisboltokban dolgozók az évi rendes sza­badságuk kivételénél is, hi­szen sok esetben azt csak pénzben tudják megváltani. Több ÁFÉSZ-nél súlyos gond­ként jelentkezik a szűkös iro­dai elhelyezés és az ügyvitel gépesítés alacsony foka. Általában helyes irányban és eredményesen fejlődik a nőpolitikai határozatok meg­valósítása a szövetkezeti rendszerben, de ajánlatos, hogy évente legalább egyszer a szakszervezet és a szövet­kezet vezetősége közös mun­kaülésen vitassa meg az e fel­adatkörbe tartozó témák so­kaságát, regisztrálja az elért eredményeket és megtegye a továbbhaladáshoz szükséges intézkedéseket. Nem szabad visszariadni a kollektív szer­ződések esetleges módosítá­sától sem, ha ezzel ered­ményt lehet e témakörben el­érni. A hozzászólások végén dr. Ligeti László, a KPVDSZ fő­titkára elmondotta, hogy a szakszervezet mindent meg fog tenni karöltve más szer­vekkel, a nőpolitikai határo­zatokban foglaltak megvaló­sítására. Sobostynski Róbert Ülésezik az elnökség.Középen dr. Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára. Fotó: Pócsik Mária \ Szövetkezeti sütőüzem Szihalmon Ünnepi összevont vezetőségi ülés keretében avatták fel Heves megyei harmadik szövetkezeti péküzemét. A sütöde három község több mint 6200 lakosának ellátását szol­gálja. Az ÁFÉSZ két régi, használaton kívüli kemencét újított fel, több mint egymillió forintos költséggel, melyhez 500 ezer forintot kaptak a kölcsönös támogatási alapból. Naponta 18 mázsa jó minőségű kenyeret, kiflit, zsemlét és más finompékárut szál­lítanak az üzemből a szövetke­zeti boltokba. A gyors szállításhoz gépkocsit vásároltak, amely mindig időben, friss áruval látja el a körzet lakosságát és mintegy 2200 szövet­kezeti tagot. A sütőüzemet dr. Havellant Ferenc MÉSZÖV-elnök adta át a termelésnek. Évvégi visszatekintés A MESZÖV-elnökség ja­vaslatára az ecsédi ÁFÉSZ decemberben tartotta meg „számadó” igazgatósági ülé­sét, amelyen Király­­ István, az ÁFÉSZ elnöke adott tájé­koztatást a fogyasztási szö­vetkezetek VII. kongresszusa határozatai, a megyei párt­­bizottság irányelvei szelle­mében végett munkáról, az elért eredményekről. A beszámoló megállapítot­ta, hogy az életviszonyok korszerűsödése sokirányú igényt támasztott a szövetke­zettel szemben is, elsősorban a társadalmi bázis erősítése, az ellátási, kereskedelmi, vendéglátóipari, értékesítési és szolgáltató tevékenység tervszerű és a lehetőségek­hez mérten maximális kielé­gítése érdekében, az ecsédi lakosság és tagság életszín­vonalának emelésében, kul­turált háztartási és lakásvi­­szonyainak kialakításában. Ha a végzett munkát e cél­kitűzések szellemében vizs­gáljuk, akkor azt látjuk, hogy a bolti kiskereskedelmi forgalmat 101,5, a vendéglá­­tóipari tervet pedig szintén 108 százalékra téliesítették. Ingadozó tervteljesítés volt a felvásárlás és az ipar terü­letén, szolgáltaásban és szál­lításban magasan túlteljesí­tették előirányzatukat. Az eredmények élénken bi­zonyítják, a kongresszus ha­tározatainak ecsédi végre­hajtása szép eredményekhez vezetett. Minderről sokat lehetne még írni, de én kiemelkedő­nek a tevékenységi körből azokat tartom, amelyek új­szerűségükkel részben a leg­jobban példázzák a megyei pártbizottság irányelveinek végrehajtását, másrészt me­gyénk szövetkezetei előtt is példának állíthatók, így elsőnek említeném meg a szövetkezetnek a tagokhoz fűződő kapcsolatát, annál is inkább, mivel a társadalmi bázis növelésében jó ered­ményeket értek el. Az élelmiszer, háztartási bolt építése éppen ezért ki­emelkedő, mivel az építke­zés időszakában volt olyan nap, amikor 57 társadalmi munkás dolgozott, mely a tagság nyilvánvaló segítő­készségéről adott számot. A tagok hasznos támogat­­tását mutatta, hogy 175 ezer forintba került­ az építkezés. Ezen az építkezésen a tagság segítségével 225 000 forint volt a megtakarítás. Ezért a pénzért sok paprikát és sót, cukorkát kellett volna eladni a szövetkezet dolgozóinak. A szolgáltatásban is előre­lépés történt, háztartási kis­gépjavító, tv-rádió szerviz­­szolgálatot hoztak létre és lé­tesítettek egy gépkocsimosót a községben levő 70 sze­mélygépkocsi-tulajdonos ré­szére. A Mátra hegyvonulatai kö­zött meghúzódó kis falu élete napról napra változik. Ebben a változásban része van a fo­gyasztási szövetkezetnek is, amely igazodik a növekvő életigényekhez és dolgozik a még meglevő problémák megszüntetésein. Ebben a faluban is a fejlődés azon elemeivel találkozhat a kül­ső szemlélő, amely az egész megyét jellemzi. Ecséden is lesz miről számot adni a szövetkezeti tagok legköze­lebbi tanácskozásán. Varga László Kávébarátok klubja így hívják Gyöngyösön egymás között a kávészere­tők a Fő téren levő szövet­kezeti Columbia kávésza­lont. Az ízlésesen berendezett helyiségben többféle kávé kapható, de friss sütemények és külföldi italok bő válasz­téka is segíti népszerűségét. A helyiségben állandóan szól — de nem üvölt — a zenegép a falon. Körben el­helyezett, magasított aszta­loknál bárszékeken foglalnak helyet a vendégek. Az ízlé­ses megoldású berendezés, a jó kávék és a kulturált szó­rakozás egyaránt vonzza a fiatalokat és idősebbeket. Már törzsvendégei is van­nak, akik szeretik a különle­ges kávékat vagy rövid ita­lokat, gyakran bejönnek né­hány percre a napi tizenkét órát nyitva tartó *kávéház­­ba." Amint megtudtuk, na­pi 180—200, de néha még több különleges kávé is el­fogy. Az utóbbi időben ez lett Gyöngyös legkedveltebb szórakozóhelye, ahol brazil, mexikói és más különleges kávét szolgálnak fel.

Next