Szövetkezeti Élet, 1987 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
Szükséges az érdekeltségi rendszer korszerűsítése Eleki János a Teszövnél Közvetlen véleménycsere a tsz-elnökkel Kedves vendég, dr. Eleki János, az Elnöki Tanács tagja, a TОТ főtitkára látogatott január 16-án, délelőtt Egerbe, a Heves Megyei Termelőszövetkezet Területi Szövetségéhez. A látogatót a Teszöv székházában Tóth Mihály, a megyei párt-vb tagja, a szövetség elnöke és Sramkó László titkár fogadták, köszöntötték. Ezután a főtitkár társaságukban konzultatív tanácskozáson találkozott megyénk húsz tsz-elnökével is. A találkozó célja a közös információcsere volt, annak érdekében, hogy 1987-es évben a korábbinál jobb eredményeket érjenek el a mezőgazdaságban. Tóth Mihály bevezetője után dr. Eleki János néhány konkrét témát említve, adta meg a tanácskozás alaphangját. Többi között kifejtette, hogy az élelmiszergazdaságot dinamikusabb pályára kell helyezni, méghozzá rövid időn belül, hogy a VII. ötéves tervi feladatokat teljesíteni lehessen. Ennek jegyében várta és ■ kapta meg az észrevételeket a megjelent szövetkezeti vezetőktől. A termelés, a munkafegyelem, a tulajdonosi kötődés voltak a felvetések főbb gondolatai. Mindezeken belül a résztvevők szóvá tették az anyagi érdekeltségi rendszer korszerűsítésének, nyitottabbá, szabadabbá tételének fontosságát, az export s általában a minőség, a részesművelés, az árak, valamint a bérszínvonalgazdálkodás problémáit. Az értékes véleménycsere minden bizonnyal segítséget ad termelőszövetkezeteinknek a tervezés időszakában és természetesen a TOT-nak is abban, hogy megértsd: melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyekkel a tsz-ek érdekképviseleti szerveinek foglalkozniuk kell. Némely témában sajnos lemaradás, bizonytalanság volt. Dr. Eleki János a találkozón megfogalmazta azОТ szándékát. Hangsúlyozta, hogy a szocialista tulajdonviszonyok megtartása mellett azokat a módszereket, amelyek pozitívan hatnak a népgazdaságra vagy a közös gazdaságok eredményességére, nyilvánvalóan alkalmazni kell. Egyetértett abban is, hogy a jelenlegi külgazdasági helyzetben, a mezőgazdasági termelési verseny, olyan szintű szakaszában, mint a mostani, szükséges az érdekeltségi rendszer korszerűsítése. Hiszen ezt igazolják a tapasztalatok is. Bartus János Eszmecsere a Teszöv tanácstermében. (Fotó: Szucsik György) Telepfejlesztés a gyöngyösi építőknél A gyöngyösi Mátravidéki Építő és Szakipari Szövetkezet a város déli ipartelepén, az üzemeivel szomszédos területet két vasvázas színnel együtt megvásárolta a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól. Az Okisz anyagi támogatásával és a KFA kölcsönéből az építményeket csarnokokká alakította, illetve alakítja s újabb, hasonlóan zárt objektumot is emel melléjük, szintén üzemi céllal. Mint értesültünk, az első CSARNOKKAL megoldják a fűtésszerelők raktározási gondjait, a továbbiak pedig műhelyekül szolgálnak majd az iparosoknak. Terveik szerint a telepfejlesztés első ütemével májusra végeznek, míg augusztusra teljesen befejezik a programot. A víz- és központi fűtésszerelők új munkahelyükön készítik a továbbiakban a zártégésű kazánok tartozékait, amelyekre a tőkés piaci értékesítéshez — a FÉG már az idei évre 30 millió forintos megrendelést adott a gyöngyösieknek. A szövetkezet által kivitelezett új csarnokban a város eddig több helyén dolgozó villanyszerelők központi, belsőépítészeti előregyártó üzemét rendezik be az allmédia-exporthoz. . Mindezekkel a gyöngyösi építők lényegesen BŐVÍTIK TERMELÉSÜKET, kivitelüket; összesen nem kevesebb, mint 55 millió forintos árbevétel-növekedésre és hatmilliós többletnyereségre számítanak. Universal - újdonságok A jól ismert szlogent némileg módosítva mondhatjuk úgy is, hogy: az Universal Szerviz Ipari Szövetkezetnél mindig történik valami ... Bizonyára jól emlékszünk még a legutóbbiakra, amikor új szervezeti formák egész sorával keltett meglepetést megyénkben : kisszövetkezeteket bocsátott szárnyaikra kebeléről, jómaga pedig főállású szakcsoportokkal, átalányelszámolásos — gebines — részlegekkel folytatta munkáját. Most meg — amint a napilapi hirdetésben nemrég olvashattuk — éppenséggel leányvállalatot kíván alapítani... Kulcsár Viktor, a nyughatatlan, mindig újra törekvő, rendkívül agilis elnök, s lelkes „csapata” ugyanis ismét a legokosabban próbál igazodni a szüntelenül változó körülményekhez, még inkább pedig a jövőhöz. — A legkevésbé sem nézhetjük tétlenül — mondja az elnök, amikor a legfrissebb törekvéseikről beszélgetünk irodájában —, hogy az idei januártól például lényegesen megemelkedett a szakcsoportok termelői különadója, s a korábbinál jóval magasabb lett a társasági adó is. Ha munkánk, gazdálkodásunk alkalmával mindezeket a terheket érvényesítenénk szolgáltatási díjainkban is, sorra-rendre megemelnénk az árainkat, a megrendelők, akár leghűségesebb partnereink, alighanem elpártolnának tőlünk. Feltétlenül olyan megoldást kellett hát keresnünk, amely mellett megtarthatjuk kialakult üzletkörünket, netalán bővíthetjük kapcsolatainkat. Másrészt a szakcsoporti forma amúgy is változtatást sürgetett. Hiszen, ebben a szervezetben óhatatlanul a személyi jövedelmek gyarapítása került előtérbe, s bizony háttérbe szorult a különben szükséges műszaki fejlesztés. Mindinkább tarthatatlanok lettek a kialakult állapotok, ezért jutottunk végül is arra az álláspontra, hogy négy szakcsoportunkat leányvállalattá szervezzük. Szerencsére mindenki megértette az idők szavát, nem volt szükség különösebb agitációra, meggyőzésre. Valóban önkéntes volt az elhatározás, a megegyezés, amit tavalyi decemberi közgyűlésünkön hivatalosan is határozatba foglaltunk. Április 1-től szeretnénk az említett továbblépést, amihez szinte már minden szükséges hivatalos formaságot elintéztünk. Az érintetteknek meggyőződésük, hogy az egyén és a kollektíva is jól jár. Nem lesz visszaesés a bérben — sőt, növekszik is —, s egyidejűleg megoldódnak mindazok a problémák, amelyek jelenleg nyomasztóan hatnak szövetkezetünkre. A mintegy 100 dolgozót foglalkoztató leányvállalat, öt üzemegységben végzi majd a feladatait itt az egri, központi — Rákóczi úti — telephelyünkön, s a tervek szerint évi 40—43 millió forintos árbevételű lesz. Jobbára a még decemberben átadott új, ezer négyzetméteres, nagyon korszerű csarnokban, illetve régebben meglévő ügyfélszolgálati épületünkben kap otthont. Egyes részlegei — egyelőre még az eddigi szervezetben — már elkezdték a beköltözést a csarnokba —, aminek nemcsak a beruházását „bonyolítottuk” önállóan, hanem bizonyos tekintetben a megvalósításán is ugyanúgy osztoztunk 18 más kivitelező mellett, s így a Tanép négyzetméterenként ajánlott 14 ezer forintja 8,1-re szűkült — rövidesen pedig mindenki elfoglalhatja a helyét. Jó alapról történik a folytatás, egy már addig is sokkat produkált, igen hatékonyan dolgozó szövetkezet keresi most ismét az újat. Jellemző törekvéseinek eredményeire, hogy amíg 1982-ben (amikor a legutóbbi próbálkozások kezdődtek), 628 fős munkajogi létszámmal jutottak az évi 232 millió forintos árbevételhez, és 10 milliós nyereséghez, a tavalyi esztendőt már ISO személlyel is 235 milliós árbevétel s az említetthez hasonló „haszon” mellett zárták. Az Universal — ismertebb munkái, szolgáltatásai mellett — már 1984-ben 4,1 millió forint értékű tőkés exportot is teljesített, az idén pedig már legalább 6 —7 milliósra van kilátása. Ha nem többre! Figyelmet érdemlő a külföldi megrendelések közül a radiátorok bérmunkában végzett elektrosztatikus festése, a kazánfedő alumíniumlemezek, illetve a fabetétes alumínium födémgerendák gyártása. Osztrák kapcsolatból feltétlenül említésre méltó a Rosetta Gmbh-val kialakított s a hazai piacnak is kamatozó kooperációja, amelynek során már a közeljövőben kétféle megoldásban igen esztétikus és praktikus ablakredőnyöket, tetszetős, ötletes térelválasztókat, bőséges szín- és mintaválaszték mellett pedig napfényvédő előtetőket — „teraszboltozatokat” — készít, szerel, a központi üzemházon decembertől látható, kipróbálható kivitelben. Azon kívül, hogy egy további érdekes vállalkozásáról is előrehaladottak a tárgyalásai Ausztriában. Sokat jelent az Universal számára, hogy tagja lett az Okisz által alapított új kereskedőháznak amelyben nemcsak szépen kamatozik ötmillió forintra, hanem egyidejűleg tovább bővült partneri köre, megint lehetősége nyílt valamilyen frissebb vállalkozásra is. S ha már a szövetkezet újdonságairól szólunk, hadd említsük, hogy miközben leányvállalatot alapít s kereskedőházban vállal tagságot — füzesabonyi üzemének átengedésével, bérbe adásával leányvállalat létesítéséhez segíti a Ramovillt is, s saját maga szintén valami kereskedőházféle kialakításán fáradozik. Szóval, ami Egerben történik, arra oda kell figyelni! S persze, nemcsak az ország más részeiből , hanem végre talán Heves megye többi szövetkezetéből is. Mert a példa szűkebb hazánkban is követhető. Gyóni Gyula van e 1 • M •• •• I leli a romok Sok bosszúsága, gondja, baja mellett számos öröme is van a télnek. Ez utóbbiak közé tartozik például a disznóölés is, amelyre az eltelt hetekben hagyományosan sok példa volt Heves megyében. A fotóriporter most Kammer András tszdolgozó portáján örökítette meg az említett esemény két jellegzetes pillanatát. (Fotó: Szabó Sándor)