Szövetkezeti Értesítő, 1923 (15. évfolyam, 34-52. szám)
1923-08-25 / 34. szám
182 SZÖVETKEZETI ÉRTESÍTŐ XV. évfolyam hamarosan csalódás éri ugyanis, ha azt hiszik, hogy igét hirdetni és gyakorlatilag alkalmazni az egyet jelent, holott nem úgy áll a dolog; nálunk rendszerint az egymással egymásért való dolgozás evangéliumát hirdetik, de a legrutább önzés evangéliuma szerint cselekszenek és csodálatosképen mindig akkor, amikor a munkásszövetkezetekről van szó. Példa erre a T.......i és az N.......i munkásszövetkezők küzdelme. Mindkét községben már hónapok óta folytatnak a szövetkezni akarók elkeseredett harcot az ottani helyi hatalmasságokkal, akik minden eszközt megragadnak, hogy a szövetkezeti bolt megnyitását megakadályozzák. Az iparengedély iránti kérelmet régi elavult rendeletek alapján utasítják vissza, a helyiséget, dacára, hogy mindkét helyen az üzletek szabaddá vannak téve, N.......on mégis elrekvirálták az ottani alakulandó szövetkezet már kibérelt helyiségét a pénzügyőrök, akiknek — mellesleg mondva — ezen helyiségre már azért sem lehet szükségük, mert igen tágas kaszárnya áll aénzügyőrség rendelkezésére. A boltosok mindét helyen még a képviselőiket is mozgósították, hogy megakadályozzák azt, hogy a munkások és kispolgárok az önsegély útjára lépjenek és lerázzák magukról az áruuzsorások pióca hadát. Sajnos, mindkét helyen a közigazgatási hatóságok asszisztálnak ennél a csúnya játéknál. A hatóságoknak figyelmükbe ajánljuk, hogy a jog egyformán szolgáltatandó ki mindenkinek, legyen az munkás vagy kisbirtokos, államraison szempontjából pedig éppen nekik a hatóságoknak kellene előmozdítani azt, hogy a munkások szövetkezet útján segítsenek magukon. "úgy látszik, imádkoznunk kell a tízparancsolatnak egy parancsolattal való kibővítéséért, ebben az álljon. Ne legyetek oly rövidlátók, mint a vidéki közigazgatási hatóságok! Az üzletkerületi bizottságok együttes ülése. Augusztus 14-én közös értekezletet tartottak az üzletkerületi bizottsági tagok, melyen majdnem valamennyi bizottsági tag megjelent. Az értekezleten Peidl Gyula tagtárs elnökölt. Az igazgatóság jelentését Malasits Géza tartars ismertette a közgyűlés napjánál, helyének és napirendjének bejelentésével. A jelentéshez többen hozzászóltak. Mesterházy Sándor (20. fiók) az üzletrész fölemelését sürgeti, kisebb hibákat említ föl. Müller Dörr János (81. fiók) a 49. számú fiók ügyét teszi szóvá. Berkó Pál (89. fiók) egyes cikkek korlátozását javasolja. Bálint Ödön (30. fiók) hús- és zsiráfut sürget a fiók részére, a boros üvegek dolgát teszi szóvá. Schatz Farkas (1. fiók) a bevásárlási jegyet kérni kell mindenkitől. Bizonyos áruk megszorítását kéri. Szabó Ferenc (61. fiók) szerint egyes lisztfajták nem kaphatók rendszeresen. Az alkalmazottakról tesz egy pár megjegyzést. Bankó Demeter (11. fiók) az áruosztály nem támogatja eléggé a fiókok kérelmét. Petróleumot és fát sürget. Vincze ,János (37. fiók) fix értékű üzletrészeket sürget. Több kisebb jelentőségű felszólalás után Molnár tagtárs az áruosztály részéről, Biró Ignác tagtárs a húsüzem részéről és végül Malasits Géza tagtárs az igazgatóság részéről adta meg a szükséges felvilágosításokat. Az ülést Peidl Gyula elnök tagtársa 28 órakor berekesztette. SZEMLE „A vasúti tarifa emelése nem okozhat nagyobb mérvű drágulást — mondja az illetékes hely —, mert a közszükségleti cikkek szállítási díjtételei oly alacsonyak, hogy annak áthárítása minimális.“ No, — gondoltunk magunkban —, ha ez igaz, és igaznak kell lenni, ha az „illetékes hely“ mondja, akkor a most életbelépő tarifaemelésnél nem lesznek nagy árugrások. De kellemetlen csalódás, 21-én lépett életbe a tarifaemelés és akkor még a tej ára literenként 620 korona volt, míg 22-én a tej ára — „a nagymérvű szállítási költségre való tekintettel 860 koronára emeltetett“. Illő tisztelettel kérdenék meg, mind a két felet, ugya,n melyiknek van igaza. Egy élő kétség vagyunk, melyiknek higyjüink ezután, melyiknek... Jóváhagyott szövetkezeti alapszabály. A budapesti cipőipari munkások termelőszövetkezetének alapszabályait a budapesti királyi törvényszék jóváhagyási záradékkal ellátva és a kereskedelmi társas cégek jegyzékébe bejegyezve, helybenhagyta. Újabb rendelet az uzsorabíróság fölállításairól. A drágaság letörése az probléma, ami ezúttal a minisztertanácsot is foglalkoztatta és az eredmény egy szigorú rendelet kibocsájtása. Hogy a rendelet segítene a drágaságon, abban kételkedünk, mert úgy látjuk, hogy a tavalyi nyomdokokon halad. Megint az irányárak megállapítása az, amit eddig produkált és félünk, hogy a jövőbeni munkálkodása ismét a paprika- és paradicsomdrágítók expressz-büntetésében fog kulminálni. Hogy az igazi árdrágítókkal mi lesz, azt nem tudjuk, de ha tudjuk azt, hogy a termelő nem követhet el árdrágítást a törvény szerint, akkor sajnáljuk azt az energiát, amit így elpocsékolnak. A mi szerény véleményünk szerint, talán jó lenne valahogy a termelőknél kezdeni az árdrágítás vizsgálatát és csak úgy folytatni a kofákon stbmn. Talán .. .. A budapesti és környéki munkásszervezetek szeptember 2-án, vasárnap (kedvezőtlen idő esetén 9-én) délelőtt 8-tól este 8-ig tartó nagy népünnepélyt rendeznek a gyáli-út mentén elterülő Epreserdőben. Lesz dalárda, zenehangverseny, mese, versenyek, játékok és szabadszínpad. Délután 5 órakor pedig művésznők és művészek föllépte. Belépődíj vigalmi adóval együtt 150 korona. Jegyek kaphatók az összes szakszervezetekben és pártszervezetekben, a Népszava könyvkereskedésében és az összes bizalmiaknál, továbbá az Általános Fogyasztási Szövetkezet üzleteiben.