Szovjetunió, 1978 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 2. szám
REJTVÉNYES UTAZÁS A SZOVJETUNIÓBA Bizonyára alig van lakyink olvasói között valaki, aki ne látogatna el szívesen a Szovjetunióivá — akár először utazik oda, akár sokadszor. Tartsanak hát velünk! Tizenötig számunkban a Szovjetunió tizenegy különböző vidékén teszünk képzeletbeli utazást. E tizenegy számunk mindegyikében három-három pályázati kérdést közlünk. Azok között, akik helyes választ küldenek be ezekre a kérdésekre, fordulónként 80 db,50 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. Fejtörőnk második része — elsősorban a fiataloknak otthoni elmeélesítőül szolgál. Javarészt szovjet kiadványokban található feladatokat adunk fel, s megfejtésüket a fő rejtvényhez hasonlóan, a megjelenést követő harmadik számban közöljük. BEKÜLDENI CSAK AZ UTAZÁSI FEJTÖRŐZERŐ EJTÉSÉT KELL. Jó szórakozást kívánunk. SZIBÉRIA Ez a földrésznyi országrész a ,,leg”-ek hazája. Itt mérték az északi félteke legnagyobb hidegét. Itt áll a bratszki vízerőmű, amely a világ legnagyobb ilyen létesítménye. Itt található — Acsinszk közelében — a világ legnagyobb barnaszén-lelőhelye. Itt folyik a Szovjetunió legbővízűbb folyója, a Jenyiszej. Itt terül el a földkerekség leghatalmasabb síksága, a Szibériai síkság. Itt épül a világ egyik legnagyobb vasútvonala, a BAM. Itt van a világ egyik legkorszerűbb tudományos központja, Akagyemgorodok, melyet Szibéria agyának is neveznek. Szibériában élnek a magyarok legközelebbi rokonai, a hantik és manysik, más néven az osztyákok és vogulok. Szibériában harcolt a szovjethatalomért Münnich Ferenc, itt temették el Gyóni Géza költőt, itt volt egy különleges osztag parancsnoka László Aladár, itt harcolt és szerkesztett bolsevik lapot Ligeti Károly. Most következnek kérdéseink! 1. Új iparváros a nagy szibériai vízlépcső egyik „foka” mentén. Fa- és papíripari óriáskombinátjának építésén az európai KGST- országok, köztük Magyarország fiataljainak brigádjai dolgoznak. Ali a neve az épülő kombinátnak ? 2. Van Szibériában egy „iható tenger”-nek nevezett édesvízű tó, amely a Föld legmélyebb tava. Arról is nevezetes, hogy ez a földkerekség egyetlen édes vize, amelyben fókák élnek. Ali a tó neve? 3. A közelmúltban Élj és emlékezz című regényéért Állami díjat kapott egy szibériai író. Ki a magyarul is olvasható könyv szerzője? * A három megfejtést levelezőlapon kérjük eljuttatni szerkesztőségünkbe; a levelezőlapra kérjük ráragasztani a rejtvényoldal fejlécében levő ,, Fejtörő” szót. Beküldési határidő: 1078. március 10. Címünk: 1073 Budapest, Lenin körút 9—11. FIATALOKNAK B. Korgyemszkij Matematikai fejtörők című könyvét számos nyelvre lefordították, s egyaránt kedvelt olvasmány sok szocialista és tőkésországban. A kötetben található egyik rejtvény címe: KÉSZ AZ ÉJ ERŐMÉ. A komszomolisták kisebb vízerőművet építettek a környező kolhozok energiaellátására. Az avató ünnepségre az úttörők fel akarták díszíteni az épület három falát. Mindössze 12 zászlójuk volt. Először négyet-négyet tűztek egy oldalra — mint azt az ábra mutatja —, de később rájöttek, hogy úgy is elhelyezhetik a zászlókat, hogy mindegyik falra öt, sőt hat justlogyan osztották el ötösével a zászlókat, s hogyan tudták volna hatosával elosztani azokat? Az 1177/11. számunkban közölt beküldendő rejtvények megfejtése: Energiaprobléma: A vizei. Két vendég: I Juszif Hejfic. 2. A Műcsarnokban. Klasszikus idézet: .4 Volgán. A megfejtők közül könyvutalványt nyertek: Csernyák Vilmos, Kistarcsa; Vétári István, Budapest XI.; Dunyák József, Fényeslitke; Etl Ferenc, Győrszabadhegy; Görög Sznténé, Szombathely; Harmath Tiborné, Budapest XII.; Hegedűs Béláné, Kisvárda; Hollós Attila, Budapest IX.; Kató Jenő, Budapest XIX.; dr. Kertesi Jenőné, Budapest XIV.; Keszthelyi István, Budapest XIV.; Király Éva, Budapest, XVI.; Kollárik Ferenc, Budapest II.; Kővári Antal, Sárvár; Lukonics Gábor, Ajka; Magyar Elemérné, Tornyospálca; Mátrai Miklósné, Szeged; Mermeze Géza, Szombathely; Molnár István, Budapest II.; Pap Gáborné, Almásfüzitő; Stocker Istvánná, Budapest XVIII.; Szabó Sándor, Miskolc; Szabó Sándorné, Csákánydoroszló; Szénássy Mihály, Debrecen; Tolnai József, Balogunyom; Tompó Katalin, Zalalövő; Vargha Dezső, Pécs; dr. Zemplén Lórántné, Budapest XXII. Artur Dzsalun: A forrasztópáka Elvégeztem az egyetemet. Valami szélvész vitt volna északra, az egyik új építkezésre. Én azonban nem bírom a hideget. Barátom, Szlavka jóvoltából bejutottam kutatóintézetük laboratóriumába, ő ott mérnök, tudományos munkatárs, vagy efféle. Engem laboránsnak soroltak be. Az itteni diódáknak, triódáknak, peniódákak az égvilágon semmi közük sincs az én szakmámhoz, tehát igyekeztek felzárkózni — mondta Szlavka. Először is tanultam meg a forrasztást. — Ez a te asztalod — mondta —, ez meg a te pákád. Neki kitűnően felszerelt asztala volt. Oszcillográfot, generátort és számos műszert láttam rajta, s természetesen, egy forrasztópákát. Bekapcsolta, és megjegyezte: — Mihelyt belépsz a laborba, kapcsold be a pálcát, hogy mindig forró legyen. A főnökség így szereti. . . Bekapcsoltam. — Most pedig — folytatta tanítómesterem —, amíg bemelegszenek, elszívunk egy bagót. A folyosón leültünk a kanapéra, és rápipáltunk. — A legfontosabb — oktatott kitűnő barátom —, hogy a kívülállók komoly, okos, folyton serénykedő fiúnak lássanak, aki bármilyen feladat elvégzésére készen áll. — Nem értem — vetettem közbe —, kinek jó, hogy megjátszom magam? — Nézd csak ezt a csinibabát, aki combtőig sliccelt szoknyában megy itt a folyosón. Azt hiszed, éppen műszaki problémákon töri a fejét? Hát ezek? ■— mutatott Szlavka a folyosó másik végében sűrű füstöt eregető, jókat nevetgélő férfiakra.— Talán a tudomány legújabb problémáit vitatják meg?. . . Menj, kapcsold ki a pálcákat, mert leégnek! Megtettem, amit mondott, majd visszamentem a folyosóra. Egy csapat lány és asszony tömött szatyrokkal éppen a bevásárlásból érkezett meg. — Gyere, menjünk a büfébe — szólalt meg Szlavka. — De előbb kapcsold be a pálcákat, nehogy kihűljenek. A büfében néhányan éppen söröztek. Vettünk egy somag cigarettát, egy doboz gyufát, a visszajáró pénzen meg öt üveg sört. — Tudod, mivel foglalkozik az intézet? Tudományos és műszaki kérdésekkel — világosított fel a barátom. — Tizenkét emeletünk van. A miénk feladata a biztosítók tökéletesítése. Többen már doktoráltak is a témából. Legalább tudod, ki találta fel a biztosítót? — Azt hiszem, Edison — mondtam bizonytalanul. — De gyere, nézzük meg a pákákat. Leültünk az asztal mellé. — Odanézz! — szólalt meg hirtelen Szlavka. — Hogy szalad az idő! Mehetünk ebédelni. Kapcsold ki a pákákat! Én odahaza ebédelek. Ha előbb jönnél meg, ne felejtsd el bekapcsolni a pálcákat, hadd füstöljenek. Szlavka jó sokára érkezett vissza, elővett egy könyvet a fiókból. — Vannak egyébként könyvtári napjaink is — közölte. — Holnap elviszlek a könyvtárba, jó?. . . Gyakornok! — kiáltott hirtelen. Tizenkét perc múlva lejár a munkaidő. Kapcsold ki a pálcákat, hogy mire elmegyünk, kihűljenek. Ez a munkavédelmi előírás. — Ide figyelj, Szlavka — jegyeztem meg bátortalanul —, egy kicsit megijedtem. Mi lesz, ha az intézetben megjelenik valami új Edison? Elkergetnek minket. — Te kis bolond! Ki veszi fel? Edison csak elemi iskolát végzett, hozzánk pedig felsőfokú diploma nélkül nem lehet bekerülni. Rados Péter András fordítása Főszerkesztő: NYIKOLAI GRIBACSOV — A magyar nyelvű kiadás felelős szerkesztője: BÁNYÁSZ BÉLA — Művészeti szerkesztő: ALEKSZANDR ZSITOMIRSZKI— A kiadásért felel: SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat igazgatója Szerkesztőség: Moszkva K. 9., ulica Moszkvina 8. és 1073 Budapest, VIL, Lenin körút 9—11. Tel.: 223-699 — Pravda.Nyomda, Moszkva, ul. Pravdi 24. és Athenaeum Nyomda. Budapest Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítő hivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj V. évre 18, —Ft Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, H—1389 Budapest, Postafiók 149 Utánnyomást a Szovjetunió c. folyóiratra való hivatkozással engedélyezünk HU ISSN 0133—1264