Szovjetunió, 1978 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 2. szám

REJTVÉNYES UTAZÁS A SZOVJETUNIÓBA Bizonyára alig van lakyink olvasói között valaki, aki ne látogatna el szívesen a Szov­jetunióivá — akár először utazik oda, akár sokad­szor. Tartsanak hát velünk! Tizenötig számunkban a Szovjetunió tizenegy különböző vidékén teszünk képzeletbeli utazást. E tizenegy számunk mindegyikében három-három pályázati kérdést közlünk. Azok között, akik helyes v­álaszt küldenek be ezekre a kérdésekre, fordulónként 80 db,50 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. Fejtörőnk második része — elsősorban a fiataloknak otthoni elmeélesítőül szolgál. Javarészt szovjet kiadványokban található feladatokat adunk fel, s megfejtésüket a fő rejtvényhez hasonlóan, a megjelenést követő harmadik számban közöljük. BEKÜLDENI CSAK AZ UTAZÁSI FEJTÖRŐ­­ZERŐ EJTÉSÉ­T KELL. Jó szórakozást kívánunk. S­ZIBÉRIA Ez a földrésznyi országrész a ,,leg”-ek hazája. Itt mérték az északi félteke legnagyobb­ hide­gét. Itt áll a bratszki vízerőmű, amely a világ legnagyobb ilyen létesítménye. Itt található — Acsinszk közelében — a világ legnagyobb barnaszén-lelőhelye. Itt folyik a Szovjetunió legbővízűbb folyója, a Jenyiszej. Itt terül el a földkerekség leghatal­masabb síksága, a Szibériai síkság. Itt épül a világ egyik legnagyobb vasútvonala, a BAM. Itt van a világ egyik legkorszerűbb tudományos központja, Akagyemgorodok, me­lyet Szibéria agyának is neveznek. Szibériában élnek a magyarok legközelebbi rokonai, a hantik és manysik, más néven az osztyákok és vogulok. Szibériában harcolt a szovjethatalomért Mün­­nich Ferenc, itt temették el Gyóni Géza költőt, itt volt egy különleges osztag parancsnoka László Aladár, itt harcolt és szerkesztett bolsevik lapot Ligeti Károly. Most következnek kérdéseink! 1. Új iparváros a nagy szibériai vízlépcső egyik „foka” mentén. Fa- és papíripari óriás­kombinátjának építésén az európai KGST- országok, köztük Magyarország fiataljainak bri­gádjai dolgoznak. Ali a neve az épülő kombinát­nak ? 2. Van Szibériában egy „iható tenger”-nek nevezett édesvízű tó, amely a Föld legmélyebb tava. Arról is nevezetes, hogy ez a földkerekség egyetlen édes vize, amelyben fókák élnek. Ali a tó neve? 3. A közelmúltban Élj és emlékezz című re­gényéért Állam­i díjat kapott egy szibériai író. Ki a magyarul is olvasható könyv szerzője? * A három megfejtést levelezőlapon kérjük el­juttatni szerkesztőségünkbe; a levelezőlapra kérjük ráragasztani a rejtvényoldal fejlécében levő ,, Fej­törő” szót. Beküldési határidő: 1078. március 10. Címünk: 1073 Budapest, Lenin körút 9—11. FIATALOKNAK B. Korgyemszkij Matematikai fejtörők című könyvét számos nyelvre lefordították, s egyaránt kedvelt olvasmány sok szocialista és tőkés­­országban. A kötetben található egyik rejtvény címe: KÉSZ AZ ÉJ ERŐMÉ. A komszomolisták kisebb vízerőművet épí­tettek a környező kolhozok energiaellátására. Az avató ünnepségre az úttörők fel akarták díszíteni az épület három falát. Mindössze 12 zászlójuk volt. Először négyet-négyet tűztek egy oldalra — mint azt az ábra mutatja —, de később rájöttek, hogy úgy is elhelyezhetik a zászlókat, hogy mindegyik falra öt, sőt hat jus­tlogyan­ osztották el ötösével a zászlókat, s hogyan tudták volna hatosával elosztani azokat? Az 11­77/11. számunkban közölt beküldendő rejtvények megfejtése: Energiaprobléma: A vizei. Két vendég: I­ Juszif Hejfic. 2. A Műcsarnokban. Klasszikus idézet: .4 Volgán. A megfejtők közül könyvutalványt nyertek: Csernyák Vilmos, Kistarcsa; Vétári István, Budapest XI.; Dunyák József, Fényeslitke; Etl F­erenc, Győrszabadhegy; Görög Sznténé, Szombathely; Harmath Tiborné, Budapest XII.; Hegedűs Béláné, Kisvárda; Hollós Attila, Budapest IX.; Kató Jenő, Budapest XIX.; dr. Kertesi Jenőné, Budapest XIV.; Keszthelyi István, Budapest XIV.; Király Éva, Budapest, XVI.; Kollárik Ferenc, Budapest II.; Kővári Antal, Sárvár; Lukonics Gábor, Ajka; Magyar Elemérné, Tornyospálca; Mátrai Miklósné, Szeged; Mermeze Géza, Szombathely; Molnár István, Budapest II.; Pap Gáborné, Almásfüzitő; Stocker Istvánná, Budapest XVIII.; Szabó Sándor, Miskolc; Szabó Sándorné, Csákánydoroszló; Szénássy Mihály, Debrecen; Tolnai József, Balogunyom; Tompó Katalin, Zalalövő; Vargha Dezső, Pécs; dr. Zemplén Lórántné, Budapest XXII. Artur Dzsalun: A forrasztópáka Elvégeztem az egyetemet. Valami szélvész vitt volna északra, az egyik új építkezésre. Én azonban nem bírom a hideget. Barátom, Szlavka jóvoltából bejutottam kutató­intézetük laboratóriumába, ő ott mérnök, tudományos munkatárs, vagy efféle. Engem laboránsnak sorol­tak be. Az itteni diódáknak, triódáknak, peniódák­­ak az égvilágon semmi közük sincs az én szakmámhoz, tehát igyekeztek felzárkózni — mondta Szlavka. Elő­ször is tanultam meg a forrasztást. — Ez a te asztalod — mondta —, ez meg a te pákád. Neki kitűnően felszerelt asztala volt. Oszcillográ­fot, generátort és számos műszert láttam rajta, s ter­mészetesen, egy forrasztópákát. Bekapcsolta, és meg­jegyezte: — Mihelyt belépsz a laborba, kapcsold be a pálcát, hogy mindig forró legyen. A főnökség így szereti. . . Bekapcsoltam. — Most pedig — folytatta tanítómesterem —, amíg bemelegszenek, elszívunk egy bagót. A folyosón leültünk a kanapéra, és rápipáltunk. — A legfontosabb — oktatott kitűnő barátom —, hogy a kívülállók komoly, okos, folyton serénykedő fiúnak lássanak, aki bármilyen feladat elvégzésére készen áll. — Nem értem — vetettem közbe —, kinek jó, hogy megjátszom magam? — Nézd csak ezt a csinibabát, aki combtőig sliccelt szoknyában megy itt a folyosón. Azt hiszed, éppen műszaki problémákon töri a fejét? Hát ezek? ■— muta­tott Szlavka a folyosó másik végében sűrű füstöt ere­gető, jókat nevetgélő férfiakra.— Talán a tudomány legújabb problémáit vitatják meg?. . . Menj, kapcsold ki a pálcákat, mert leégnek! Megtettem, amit mondott, majd visszamentem a folyosóra. Egy csapat lány és asszony tömött szatyrokkal éppen a bevásárlásból érkezett meg. — Gyere, menjünk a büfébe — szólalt meg Szlavka. — De előbb kapcsold be a pálcákat, nehogy kihűljenek. A büfében néhányan éppen söröztek. Vettünk egy somag cigarettát, egy doboz gyufát, a visszajáró pénzen meg öt üveg sört. — Tudod, mivel foglalkozik az intézet? Tudomá­nyos és műszaki kérdésekkel — világosított fel a bará­tom. — Tizenkét emeletünk van. A miénk feladata a biztosítók tökéletesítése. Többen már doktoráltak is a témából. Legalább tudod, ki találta fel a biztosítót? — Azt hiszem, Edison — mondtam bizonyta­­lanul. — De gyere, nézzük meg a pákákat. Leültünk az asztal mellé. — Odanézz! — szólalt meg hirtelen Szlavka. — Hogy szalad az idő! Mehetünk ebédelni. Kapcsold ki a pákákat! Én odahaza ebédelek. Ha előbb jönnél meg, ne felejtsd el bekapcsolni a pálcákat, hadd füstöl­jenek. Szlavka jó sokára érkezett vissza, elővett egy köny­vet a fiókból. —­ Vannak egyébként könyvtári napjaink is — kö­zölte. — Holnap elviszlek a könyvtárba, jó?. . . Gyakornok! — kiáltott hirtelen.­­ Tizenkét perc múlva lejár a munkaidő. Kapcsold ki a pálcákat, hogy mire elmegyünk, kihűljenek. Ez a munka­­védelmi előírás. — Ide figyelj, Szlavka — jegyeztem meg bátor­talanul —, egy kicsit megijedtem. Mi lesz, ha az intézetben megjelenik valami új Edison? Elkergetnek minket. — Te kis bolond! Ki veszi fel? Edison csak elemi iskolát végzett, hozzánk pedig felsőfokú diploma nélkül nem lehet bekerülni. Rados Péter András fordítása Főszerkesztő: NYIKOLA­I GRIBACSOV — A magyar nyelvű kiadás felelős szerkesztője: BÁNYÁSZ BÉLA — Művészeti szerkesztő: ALEKSZANDR ZSITOM­IRSZKI­— A kiadásért felel: SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat igazgatója Szerkesztőség: Moszkva K. 9., ulica Moszkvina 8. és 1073 Budapest, VIL, Lenin körút 9—11. Tel.: 223-699 — Pravda.Nyomda, Moszkva, ul. Pravdi 24. és Athenaeum Nyomda. Budapest Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítő hivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj V. évre 18, —Ft Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, H—1389 Budapest, Postafiók 149 Utánnyomást a Szovjetunió c. folyóiratra való hivatkozással engedélyezünk HU ISSN 0133—1264

Next