Szózat, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-15 / 12. szám
2 teljes erővel támogatjuk őket Minden szó, minden gesztus, amely tekintélyüik gyengítését célozza, a nemzet testén ejt sebet És minden lett, amely tekintélyük lerombolására vezet, a nemzet sírját ássa meg. Mert ha körülnézünk, mit látunk a fórumon? Csak úgy nyüzsögnek a sírások, akik azt hiszik, hogy Bethlen Istvánnak vetnek lába alá gáncsot, s nem veszik észre, hogy a nemzet sírján ásnak. Súlyos tünetek, káros elváltozások ezek a nemzet testén. Orvosi beavatkozást igénylő szelvények, amelyeket föl kell fakasztani. És erre csak egy orvosság, egy arkánrum van: a kölcsönös megértés komoly akarása. Ha a konkolyhintók és gáncsvetők nem akarják a megértést s a békét, ha folytatják, ahol 1917- esen abbahagyták, ám jöjjön a harc, a komoly, elszánt küzdelem. Jöjjön az erős kéz. Másodszor nem fog sikerülni leütni az erős kezet s kicsavarni ökléből a fegyvert. Ha hibázott a nemzet a múltban, ez a múlt súlyosan kötelez s mi nem felejt mik. Poincaré a pártok egységére támaszttáik A «tentiaíon?®y®n«ia nem marad el — fis «lass sajtó a francia miliarismus ellen Poincaré kormányának megatesztázával tansofetban behatóbb tárgyalásokat folytatott a parlamenti pártok vezetőivel. A tanácskozások során fsmétette: hangsúlyozta, hogy nem pártpolitikát akar folytatni, hanem meg akarja teremteni a nemzeti egység kormányát, amelyhez szükséges a párt egysége. Az új miniszterelnök igen nagy súlyt fektet arra, hogy a radikális szocialista csoporttal kapcsolatot teremtsen. Ez a törekvése azonban valószínűleg nem fog sikerülni. A Malerand és Poincaré között történt tegnap esti megbeszélés során megállapodtak abból, hogy Párisoa való átutazásakor meghívják az angol miniszterelnököt.A lapok nagy fontosságot tulajdonítottak ennek a találkozásnak. Azon a nézeten vannak, hogy e megbeszélés lehetővé teszi a helyzet teljes tisztázását abban az irányban, hogy az angol-francia egyezmény és a jóvátétel ügyében a legjobb feltételek merett lehessen folytatni a megbeszéléseket. Valamennyi lap hangoztatja Potr,cárénakAngliával szemben táplált mély szeretőtét és kijelenti, hogy az angol-francia egyezmény kérdésének a külpolitikai tárgyalások során az első helyet kell biztosítani. Az erosz sajtó ma is behatósít foglalkozóst a francia kormányválsággal és annak az aggódáiménak "ki "kifejezést, hogy a genuai értekeztetésatlig teljesen elmarad. A lapok a helyzet fölborulásáért egyértelműleg Franciaország militarista politikáját teszik felelőssé, amely ellentétben van e világ béketörekvéseivel. Megelégedéssé:» állapitsa meg ás olasz mjte Ost st.fifty!« hogy az angol lapok Ugyanúgy vélekednek a vára tiercel kitört francia válságról, mint az olaszországiak, a német sajtó pedig egyenesen végzetesnek tartja a franecia kormány".változást, amely a jóvátételi fizetések ügyében kilátásba helyezett engedményeket semmissé teheti. Az Idea Nationale a válságot a Némtországgal szemben tanúsagolt engedékenység reakciójának tekinti és kijelenti, hogy Olaszországnak nem érdeke a versaillesi szerződés megvalósítása. Az Epoca úgy véli, hogy a francia kormány valószínűleg Jugoszláviára és Lengyelországra fog támaszkodni, Olaszországgal szemben pedig nem sok előzékenységet fog tanúsítani. Heßsatelsing kélesléihenspi Seligselsel isi A német jóvátétel kérdése a jóvátétel! bizottság kortáTozatia 11SvélkestWbm egyr&re elintézetlnek tekinthető. A fizetési haladékkal Németország két is fél hónapra lételzethe jut. Azok az összegek, mint a berlini lapok írják, amelyeket most a szövetségesek köváttelnek, körülbelül megfelelnek azoknak a számításoknak, ír,elveket Rathelma Németország fizetési képességével eltterjesztett. Az angol kormány egyik tagja kijelentette Dannesban, hogy a moratórium dacára teljesen lehetetlen, hogy Németország a jóvátételi bizottság legújabb formulájában megállapított összegeket lefizesse. A birodalmi kormány foglalkozott már a Németországnak nyújtott moratórium kérdésével, de ténylegesen csak Stathenau visszatérése után határoz. Hircius is.»«Scatílkca?! fasz a ■genual értekezlet A genuai idoferenciára ipannak s,z el C'kósav'eték. Az olasz ranáezteroteölt — Air szerint — Cajubeból való hasaéris Macee után rögtön minteteetenácsot bir egybe, hogy.» .geneni konfárcsnoia programját letárgyalja. A. .rmusi értekelet előreláthatóan március 8-án kezdődik,' amelyre a nagyhatalmak «grenként öt főBUKíbizottat, a kisebb hatalmait, Oroszországot és Németországot is ideértve, egyenként három főmorbizottat küldenek. A népszövetség tanácsafelajánlotta a legfőbb tanácsnak, hogy a siker biztosítása végett, tanra, is könneffiűködik a gsinai értekezet «15- Rásailesében. Ertsdkes, Iitgy a washingtoni híresr sserint Hughes államtitkárhoz számos tiltakozást intéztek az ellen, hogy az Keresett Államok a Kernai értekezleten részt vegyenek, mert ee Leninnek én Trdtezhijmk Oiwzorstóg képviseléséfil való eli-:mereeét jelenteté. A leghatározottabb tiltakozik ég Jisn Gomperttől, az amerikai munkásszövető fő vezérétől ered. Uaid Caerpe Parisban Páris, január 14. Lloyd George ma délután Parisba érkezett. A pályadurston Riaud és Hording® londoni angol nagykövet fogadta. A miniszterelnök az utóbbival még a pályaudvaron megbeszélést folytatott A Lloyd George és Poincaré között tervezett metsbeszélés négy órakor rezdődöt meg. Focit Rutrislasz az uj francia hadügymnnstztsz Bsztisi, január 14. (A Szózat tudósítójának fehéreljelentése.) A „Berliner Achfuhrblatt“ jelenése szerint Pósán&r© felszólította Foch marchát a hadügyi tárca átvételére, melyre Foch hajlandónak is nyilatkozott,, azonban véglegesen csak a teljes miniszteri lista összeállítása vitán dönt az új kormányba való belépése felől. Ha Foch mestafiadná a kormányban való részvételt, ekkor elsősorban Baxthou,’ a Briandkormány hadfigymilnisztere fog számításba jönni. gyár hagyományokhoz rendűlétlenül ragaszkodó „öreget“ képviselünk. Ott állunk mindttyajaá a«' sant esnelünk amellett a » zotnowi nienartmciuso mellett nemicsaiti eanbehhanáfi etjésütikkel, hanean a magunk legbenső!.* ügyének is vallva aadkirak a mi magyar cigányainknat a megmentését, akik nekünk megtartják, megmeritik a magyar dalt és a magyar táncot. Ezt a két csudaszép nemzeti „specialitásunkat‘% ,amellyel nem csak sok dicsőséget arattunk már a legműveltebb külföldön is, hanem amely mind a kettő éaypnyira a lelkünkhöz forrott, annyira hozzátartozik magyar mivoltunkhoz, hogy nélkülök elvesznének legjellegzetesebb nemzeti sajátságaink és meglazulna bennünk a saját múltunkkal való legszorosabb kapcsolatunk érzete. Azoknak persze, hiába beszélünk mink, akik nem tudják, nem érzik: „na van azon sírni való, hogy a gulya ott legelget“ ,. de akiben magyar szív dohog, akinek ai lelke megkemeg minden legkisebb magyar veszteség gondolatára is, akit ezer év miniden magyar szenvedése már a születésére örökletesen telii meg, hogy még vigadva is sírjon: ez megért bennünket és hozzánk catlakozik, amikor mink egy másik ..fórumhoz“ kívánjuk megfelettetni a hiivatalos útvesztőkben kitudja hogyan eltévelygő memorandum sorsát. Ese a mi fórumunk: a magyar papír.Jóg: A mi édes fiaink! A mi véreink, akiktől tutalok:»ké£pea ez az egész — merem mondani — nemzeti ügyüszk !Sigg-Magyar fiúk! «magyar kigjányekt magyar vulkánjai a hazaszeretésnek és minden olyan szeretetnek, amely ezt a hazaszeretetét éppen a magyarságával egészíti ki, ti ne sietnétek megmosteni a magyar dalt, a magyar láncot s a magyar cigányt, aki a nótáival a szivetekig? markol és a talpatok aki is úgy muzsikál, ahogy senki más nemzetiségbeli nem ezen a nagyvilágon?! Hisz’ nem az kell, hogy most elkezdjetek. "Az őre-borúra mulatozni, nyuzsa,uralni magatokat, cigánymentős címén! Isten ments ettől, elég volt belőle már ,a nagyapáitoknak is, akik a tenyerükön hordták a cigényt, de— hajh! ideán itták is a levét a virtusaiknak, nem nem ez kell, hanem hogy amikor és aholkelve, ideje, tisztás alkalma van a zenés szórakozások akármi fajtájának, ott s magyar cigányt pártoljátok, neki adjatok ezzel egy darab kenyeret, ővele házassátok akár az édes bea kesergőiket, akár a talp alá való akármit, még a „ shymmit is, ha már „muszáj", hogy az ilyen „divattal“ is ,,haladjatok“. Tud az a cigány mindent, ami muzsika; benne van annak a hegedűjében, vonójában minden hang, minden dallam, minden ütem. Soha semmiféle civil- vagy katonabanda olyan keringőket, boszlánokat nem játszik az e kőtárból, amilyen csodálatos árnyalatokkal tudja széppé tenni a cigány még a nekünk idegen zenéi is. Hogy simultak a hajlongó hangok a táncosaidhoz! hogy lendülitek vertök valami lyódiló, édes lázba, ha cigány treazsikát mistek, magyar’ fiuk! Mi ehhez képest itt a mereven ütemes nagyszerű fegyelmezettség, rámáig a fortők és pianok zongorás változataiban merül ki és nem bír beletenni a köttóba semmit sem abból az ösztönös, utólérhetetenül biztos, száratalanszor szinte elmélkodtató egybeolvadásból, amely hol vadul nyargaltatja az isteni hangokat valami képzeleti pusztán, hol meg a holdas nyári éjszakák fülefülléit csattogtatja meg a szi* vetekben! Valamennyi magyar cigánnyal 'hagyó* ny inyosan vele születik ez az idegenektől is annyit megcsodált, megbecsült, eltiresztelt, péklátlanul egyedülálló tulajdonság. Ha elkezdesz egy nótát, amelyet még sorsa senki sem hallott, nem hallhatott, mert írisz aktban a pillanatban fakad föl megtelt szíved dalforrásából (ez is kivételes magyar tulajdonság): a cigányt ez első hangok után már ott van veled, zokog veled, segít sírni, segít ujjongani, már mindent tud előre, hogy most minek kell következni, csak les rád és fülel, és egy észrevehetetlen parányi késéssel már el » kapji « hangot, már bugre panaszkodik a vonója, már minden régi keserv benne van az új dalban. Nem csinálja ezt a magyar cigány után senikbenn, ezen a kerek nagy világon! Idegen fejedelmek, királyok dédelgették még a bábom előtt is a magyar cigányt, csak itthon érjen 1928 4ANUAK IS VASAXMAP NettMBtarasAgg nsStegyaálta az ajztatási fdksieSefce* Eées, január 3.4. (A Szózat fuáérfcaiának tele* toujelentése.) Berlinből jelentik: A német kcaraAw ma tárgyide a í németországnak átnyújtott" moratórium feltételeit és, azokat, elfogadhatóknak jelentett» H. Ismertette, hogy már biztosítva van 75 milló, milta német birodakoi bank fog a kormány rendelkesitsé"-B tocsáteni, miután törvényben biztosittatott a ba.nk- IMF, hogy a németországi export után 25 «ráenléknyi illetékre síoaeodést »fedhet. A többi követelést ilietőlei, mely tíi felől Németorszéenak 14 napon belül kell nyusztoenia » garanciabinetteász előtt, áll aaz, amit K»tüh«n*a már Cannesban kiicátett a Bemal koxi.iá.ig foliottíifcairól . A VILÁGPOLITIKA MIMÉI R nsrassSÉ kl»cbí3sas!3f? foottfsrissdései Brdsssetben A szépseövegi«cei ecyesiüntek »zövétségének nem•sseti kisebbségi beeotteás» fontos konfetrenciái Mvofce egybe o hó 19-ére Brisshelbe- A konferancia a nem- Beti kisebbségek helyzetável fog foglalkozni. A Jtaroszországról első,a,kitolt területeken élő magyar nemzeti kisebbségek jogi helyzetének tisztázásaira és szanálására, a Magyar Külügyi Társaság részletes javaslatot terjesztett be. A konferencián a Magyaar Külügyi Társaságot Paikert Alajos min. tanácsos és dr. Póka-Pivsiy Béla képviselik, kik ma ipsékurcnak indultak Brüsszelba Hétfőn kezdődik a váci konferencia Az állevél és vizum szablyozása céljáml Grácbos* hétfőn, jammár 16-án nemzetközi konferencia kezdődíse, amelyen namcsai az utódállamok, hanem a nagyhatalmak üdküldöttei is résztvesznek. Ez az értekezkse a portoresch konferenciának, amelyen az útlevél és a vizonyok tárgyalását szakértők hiánya miatt kikapcsolták. A tárgyalás alapjául a Nemzetek Szövetsége közlekedési bizottságának konferenciáján, 1920 októberében hozott egységes típusi útlevél, az utóeresek érvényességének kiterjeszthetése két évre, az egy évig érvényes és tetszés szernti számú utazásra szóló vízumok kérdése, a vízumdíj minimális összesjének tíz aranyfrankban leendő megállapítása. Ezenkívül különböző technikai újítások terveztetnek. A magyar kormány kiküldöttei a konferencián : gömöri Laimi László külügyminiszteri tanácsos, Kun Lajos külügyminiszteri segédtitkár és Stubenvohl Gyula rendőrtanácsos. Az népszövetség együttesen tárgyalja a magyar határkiigazítási kérdéseket Genf, január 14. A jugoszláv-magyar határ megalapító bizottéig a magyar határt Alsólendváig terjektően állapította meg. A bizottság jelentései alapján és a Millerand-féle kísérőlevél értelmében a magyar kormány a népszövetségi tanácshoz fordult éa .jegyzékben kérte közbenjárását. A nagykövetek tanácsa időközben megkapta a határmegállapítózottság jelentését, de azt javasolta a népszövetségnek, hogy csak akkor foglalkozzék a magyar határkérdésekkel, amikor valamennyi határbizottság jelentése a nagykövetekhez beérkezett. A népszövetség tanácsának mai ülésén az ügyet Drammond főtitkár referálta. A tanács elfogadta a nagykövetek indítványát.