Szózat, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-17 / 135. szám

[■■«a jestés­­? vasárnap IRODALOM, MŰVÉSZET Az orleánsi szű­z A Magyar Színház felújítóin. Ma, amikor a Nemzeti Színház klasszikus d­rámák sorozatos előadásával telt házakat tud­­vonzani, a Magyar Színház vezetősége is klasz­­szikus történelmi darab fölújításával kísérlete­zik. Ám, ami a Nemzeti Színházban művészi és anyagi sikerrel gazdagítja az évet, az a Magyar Színháziján csak téveteg tapogatózás eredmény­­fenségébe hangzik ki. A Magyar Színházban taincs m­eg a múltja a történelmi dráma játszá­sénak, nincsenek meg a nagy stílus hagyomá­nyai, éppen azért ez az egész mostani vállal­kozása gyökértelen. Hiába a legjobb szándék, ha a kivitel megtörik a lehetőségek korláto­zottságán. Hiábavaló volt a rengeteg költség, de az eredmény nem áll vele arányban. Hasz­talan szerződtették a felújítás modern szín­padra alkalmazására Márkus Lászlót, a művész­­lelkű, gazdag invenciójú rendezőt, a meglevő anyaggal ő sem tudta megcsinálni a lehetetlent. Részvéttel vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy úgyszólván meddő maradt mindaz a rop­pant fáradság, hallatlan erőfeszítés, rettentő energiafogyasztás s az a sok ötlet, amit a ren­dező tehetségéből elpazarolt. Hiába volt min­den fény, pompa és gazdagság, ha az előadás folyamán egy pillanatig sem éreztük Schiller költészetének­ lelkét, a tragédia klasszikus han­gulatát. Jeanne d’Arc nagyszerű tragédiáját a Ma­gyar Színház előadása nem tudta elvenné elénk jeleníteni, noha az egyes színváltozásokat, me­lyeknek artisztikus díszleteit szintén Márkus László tervezte, néhol hatásos képpé fogta ösz­­sze az ügyes rendezői kéz. Azonban a szerep­lők, akiknek helyes beállítása adta volna ideg az előadás plaszticitását, élet­teljességét és táv­lati mélységét, már nem bizonyultak olyan en­gedelmes, a művészi követelmények szerint alakítható anyagnak. A tragédia főbb alakjai­nak megszemélyesítői sem külsejükben, sem stékukban nem tudtak illúziót keltők lenni. Az epizódszereplők, akik még könnyen formál­ható fiatalok voltak, inkább alkalmazkodtak a rendező utasításaihoz és sikeresen illeszkedtek bele a dráma egységes stílusába. A tömeg­jelenetek viszont szegényesek, sivárak, élettele­nek voltak és hiányukat a­ színfalak mögötti zajongás nem igen tudta pótolni. A címszerep alakítója Jeanne d'Arc alakját pafilológiával magyarázott, exaltált nőnek ját­szatta meg, ellenben a kereszény vallási­ fana­tizmus, amely Johanna minden cselekvését fűti és a XV. század korának misztikus ködén át csodával határos tetteit valószerűsíti, lelkétől idegen volt. Csak igen kevés olyan jelenetet kaptunk, amelyben Darvas Lili megközelítette a megfelelő hangot. Pécsi Blanka mint a Seros Ágnes lelkes, odaadó, meleg asszonyiságával hatott- két het­ szerepnem tudással küzdve, kel­lemetlen mellék­játékkal volt kényesen ebből­ hibáját lépezni. Abonyi Tivadart már külseje sem predesztinálta nehéz és jelentős szerepére. A király személyesítőjéről pedig szó se essék. A nagyszámú szereplők közül Pártoson és Stellán kívül a fiatalok: Toronyi Imre, Dávid Mihály, Boray Lajos, Vándor Andor és Hoykó Ferenc teljes tehetségükkel vetették magukat a tragédia klasszikus kialakításának sodrába s hogy az egységes, tökéletes hatást nem sikerült­­ elérniök, az legkevésbé az ő képességükön és ké­szültségükön múlt. Az előadás közönsége nem igen látszott ész- trevenni­ a jószándék meddőségét és az est fo­­­lyamán sokat tapsolt. ff. L. * Minerva. Két évvel ezelőtt alakult meg a magyar szellemi élet történetének művelésére­la Mínerva-Társaság tudományos egyesület,­­mely a kiváló nyelvésznek, Gombocz Zoltánnak­­vezetése alatt a magyar tudományos élet leg­­­­feltűnőbbjeit tömörítette magába. A Minerva- i Társaság rövid fennállása óta valóban fényes­­eredményű és a magyar kultúra történetében­­nyomot hagyó működést fejtett ki. Egyéb irá­­­nyú tevékenysége mellett könyvsorozatot indít­ított meg . Kazinczy és Széchenyi kora tudom­á­­­nyos vállalkozásának mintegy folytatásakép­­­pett, hogy a szellemi és természettudományok­­egész területét népszerűen, de tudományos sza­batossággal és alapossággal összefoglalva, a nagyközönség érdeklődése és ismeretköre szá­mára megközelíthetővé tegye. A könyvsorozat, mely az egyetemi és főiskolai oktatás szükség­leteinek figyelembevétele mellett az egyetemes tudományosság magyar vonatkozásainak fel­dolgozására is súlyt fektet, már eddig három kiváló munkával gazdagította kultúránkat. (Princz Gyula: Európa városai, Cholnoky Jenő: Általános földrajz, Déseány István: Bevezetés a társadalom lélektanába.) Tíz másik ,mű­nek a megjelenése pedig gyors egymásutánban fog megtörténni. „Minerva“ címmel most jelent meg a társaság tudományos folyóirata má­sodik évfolyamának első száma. Tetszem­tős kiállítás és igen becses tartalom jel­lemzi a­­Minerval első számát. Pauler Ákos a szellemtörténet kategóriáiról értekezik mélyrehatóan és egyszersmind könnyen követ­hető világossággal. Hóm­an Bálint a magyar történetírás első­ korszakának érdekes képét rajzolja meg, Thienemann Tivadar a magyar középkori városi életet ismerteti, Zolnai Béla az összehasonlító irodalomtörténet mai állásá­ról, Koszó János a német tudomány egyes kér­déseiről ír. Külön ki kell emelnünk Kornis Gyula rendkívül érdekes cikkét: Arisztokrá­ciánk kulturális feladatai, mely az úgynevezett reformkorszak és a jelenkor arisztokráciája közötti párhuzam megrajzolásával mutatja ki, hogy a jelenkori arisztokrácia natal tagjainak mennyit kellene tanulni és fajsúlyban növe­kedve átalakulni, hogy ama nagy magyar idők méltóan kiváló arisztokráciája nemzeti m­isz­­szióját betöltse. Az értékes közlönyt Thiene­mann Tivadar szerkeszti. Színház és zené­ s Operavizsga. Tegnap az idei évadban utoljára nyíltak meg az Operaház kapui a nyári szünet előtt. A Nemzeti Zenede vonul­tatta fel ,énekes növendékeit, a közönség és a szakértők bírálata alá bocsátva idei munkájuk szemmel és füllel érzékelhető eredményét. Álta­lánosságban és részleteiben is kedvező benyo­másokat szereztünk az előadásról, amely né­hány figyelemre. '' A tehetséget is felszínre vetett. Csánk» L.z^-yd­ igen jó uton halad s a színpadi aloi'ils "­jes belső és külső egysé­gét tükröző Jntacq» Vesdemonája kiforrott drámai éneke®nőne? is becsületére vált volna. Bodó Erzsébet t?,F‘ *■ amentumának és erőtel­jes orgamin: . van színpadi jövője. (Qrtrud, Anrv '­•’ .11, intelligensen állt helyt, énekével Uh.­ - Láng Jolán hajlékony és melegfényű orgánuma, disztonélásra való haj­lamossága dacára igen fejlődésképesnek ígér­kezik. Cselei­ Máriának nehéz szerepek jutottak (C­rud. Annueris). Jól, inteligensen állt helyt. A férfiak közül dr. Szabó László terjedelmes tenorja, győzte legjobban erővel. Ma még orgá­numának timbre-je nem határozott, de anyaga mindenesetre nagy érték. A többiek: Galambos Irma, Fischer Kiérnénk Ut­asy Piroska, Takács Klementin, Adám István és Vörös Géza együt­tes dicséretet érdemelnek. (Sp.) Színházi hírek * A zsivány szombati bemutatója iránt –rendkívüli az érdeklődés. A híres vígjáték külö­nösen alkalmas arra, hogy kellemes, vidám órákat szerezzen a Vígszínház közönségének. Az utóbbi éveknek talán legtöbb helyen és leg­sűrűbben játszott színdarabja ez az újdonság. Ebben nagy része van annak, hogy a rokon­szenves szerelmi történetbe mulatságosan ját­szik bele egy minden országban egyformán aktuális és a lelkeket erősen foglalkoztató elem: a Spiritismus híveinek túlzásai. „A zsi­­vánny“ mindegyik szerepe hálás és hatásos. Góthné Kertész Ella mint hercegnő, valóságos parádés szerepet játszik. Góth Sándor, a víg­játék rendezője, érdekesen megrajzolt spanyol világfit személyesít. Gaál Franciska, akinek minden eddigi fellépte sikert jelentett, ezúttal is művészi egyéniségének megfelelő alakításra talál atkalmat. Gombaszögi Ella egy falusi menyecske kedves humora alakját viszi szín­padra és derűs figura Nina is, akit Füzes Anna ábrázol. Szerémy Zoltán adja a­ mulat­ságos spiritisztát, Lukács­ Pál egészen újszerű alakban lép fel, Berczy Géza egy szerelmes fiatal tanárt játszik, Pártos Gusztáv pedig a falusi papot adja. „A zsivá­ny“ második és har­madik előadását jövő vasárnap és hétfőn tart­ják meg. A szombati bemutatóig a „Négy frakk“-ot, Lakatos László vígjátékát vasár­nap, kedden, szerdán és pénteken ismétlik. Hétfőn hosszabb pihentetés után a „Három nővér“ kerül színre, a John Gabriel Bork­­man“-t­ pedig csütörtökön játsszák. Vasárnap délután vizsgaelőadás. * Grafikai kiállítás. A Szépművészeti Mú­zeum grafikai új szerzeményeinek kiállítása kedden, június 19-én zárul. Vasárnap és hétfőn, június 17-én és 18-a 10-től fél 12 óráig még meg­tekinthető. Június 24-én megnyílik a régi és mai Budapestre vonatkozó ábrázolások kiállí­tása. * A Felsőoktatásügyi Egyesület közgyűlése. A Felső­oktatásügyi Egyesület szombaton tartotta két napra tervezett közgyűlésének bevezető üléseit. Az első napon, szombaton délelőtt az orvosi, a bölcseleti, a műszaki és a jogtudományi szakosztályok tartották­ meg üléseiket. Délután a­ Műegyetem tantcstem­ében az egyesület vá­lasztmányi ülést tartott, melynek egyetlen tár­gya a köz­gyűlés előkészítése volt. Ülés u­tán az egyesület tagjai megtekintették a Műegyetemet, majd a Műegyetem kert­­jében is barátságos vacsorára gyűltek össze. A közgyű­lés vasárnap délelőtt, 11 órakor lesz az 1. számú szemé­szeti klinika tantermében. * A karszemél­yzet jutalom játékául a Fő­városi Operettszínházban jövő vasárnap dél­után a „Marinka, a táncosnő“, Gilbert világ­hírig operettje kerül színre. Ez lesz az újdon­ság jubiláris, századik előadása. A nagy siker főosztályosai, Biller Irén, Halm­ay Tibor, Har­matti Hilda, Ujváry és Vendrey vesznek részt az ünnepi előadásban.­­" A Budai Színkörben ma, vasárnap dél­után Madách remek drámai költeménye, az Ember tragédiája kerül színre mérsékelt hely­­árakkal, este pedig a Jókai—Hevesi Fekete gyémántok, a főszerepben Bajor Gizivel, Pethő Attilával, D'Arrigóval és Derékyvel. Hétfőn a nagy sikerrel felújított Aida operát ismétli meg a társulat a kiváló budai operaegyüttessel * Vizsgaelőadás: Hollósáé de Grobois Nan­­dine művészi tanfolyamának növendékei szom­baton este tartották vizsgaelőadásukat a zene­művészeti főiskola kistermében. A növendékek közül kiemelendő Vadnay Károly és Bakos László, Bánk Bán, illetve Tiborc szerepében na­gyon szépen megálltak he hűi­kei. Nagyszerű volt még Zilahi­ Rózsi és Bella Ilonka a „Nagy­mama“ egy jelenetében. Bankó Margit Gáspár Margittal, Porkoláb Ferike Tasnády Rolandal, valamint Ferenczy Miklós, Wagner Gizi, Lólay Aranka és Várkonyi György különböző pompás jelenetekben. Eseszerfémfréz, Alsó erdősor „A —-----*-»■ 1 Operaház 7 Nemzeti 7 Városi V28 Víg V28 Király V28 Magyar V.8 Bd. szinti. Va8 Belvárosi V28 Blaha Va9 Andrássy V28Budai Szil. V28 Fővárosi V28 Vas. Nyári szünet Nincs előadás Diadalmas asszony Nebáuls virág­­I. u. Négy frakk Szibil d. u. A sárga kabátAz orleánsi szűz Gyerm.­eload.hu Asszonyok bolondja Névtelenek Szépassz­ony kocsisa Pajkos grizettek Cirkusz Hány óra Zsuzsi ? Baj van! Fekete gyémántok Három grácia Hétfő­ Nincs előadás Hoffmann meséi Három nővér A sárga kabát Az orleánsi szűzHölgyek öröme Névtelenek Szépasszon­y kocsisa Pajkos grizet­ Cirkusz Aida Három grácia Kedd— Vízkereszt Álarcosbál Négy frakk A sárga kabát Kovácsné Madarász Sári biró Szépasszony kocsisa Pajkos grizet Cirkusz Fekete gyémántok Három grácia Szerda • Hamlet Szép Galathea A vak katona Bajazzók Négy frakk A sárga kabátAz orleánsi szűz Stuart Mária Névtelenek Szépasszony kocsisa Pajkos grizet Cirkusz Hány óra Zsuzsi? Asszonyok bolondja Három grácia Csat.— A velencei kalmár Bohémélet John Gabriel Borkmann A sárga kai­­ ■Az orleánsi szűz Madarász Névtelenek Szépasszony kocsisa Pajkos grizet Cirkusz Fekete gyémántok Három grácia Pént.— Lear király Trobadoni Négy frakk A sárga kabátAz orleánsi szűz Kék róka Névtelenek Szépasszony kocsisa Pajkos grizet Cirkusz Traviata Három grácia Szenth.­Macbeth Faust A zsivány A sárga kabát Kovácsné A bátor Salamoni Sári biró Szépasszony kocsisa Pajkos grizet Cirkusz Fekete gyémántok Három grácia Vas.­Sok hűhó semmiért Tosca Vizsg.-előad. d.u. A zsivány Szibil! d. u. A sárga kabátAz orleánsi szűzdélután és este A bátor Svamon Névtelenek Szépasszony kocsija Pajkos grizet Cirkusz Hány óra Zsirzsi? Fekete gy. d. u. Asszonyok . , bolondja . Három grácia I­ ­S A Parkmozi megnyitása Buda nyári látványossága a Park Mozi — a Vá­rosmajor kellős közepén — ma, vasárnap nyílik meg. Hetek óta serényen folyik a munka a Park Moziban és hetek óta érdeklődik már az egész környék a Park Mozi megnyitása iránt, de nem Málta várt, mert egész sereg újítással fog találkozik­, így a kép­vetí­tésnél a modern technika legújabb vívmányait vették igénybe, hogy a szabadban való projekció gyönyörű plasztikával hasson. Az ülőhelyek úgy vannak elrendezve, hogy a legolcsóbb helyről is ki­tűnően látható a kép. A műsorra vonatkozóan elég annyit megjegyez­nünk, hogy a Park Mozi legfőbb irányítása Décsi Gyula kezében van letéve. A megnyitó műsor két hatalmas filmművet hoz, az egyik a bravúrokkal te­lített, „Világ, leggazdagabb partija“ című 6 felvoná­­sos regény és a „Milliárdos fenegyerek“ című 5 fel­­vonásos nagyszerű amerikai vígjáték, amely azonban izgalmas jelenetekben is bővelkedik. Egészen aktuális egy szédületes amerikai autóverseny, amely a kép egyik magvát alkotja. Kitűnő amerikai burleszk egészíti ki a pazar műsort. Az előadások fél 8 és fél 10 után kezdődnek. anyira B/i'&f' 'fflSfg'tfl 102., június 17-én, vasárnap Sf/8 n­­rű­Éjféli harangszó Lipót­ körút IC. (Vígszínház mellett) Előadás­­/at, i/a6, VIS, ’felO-kor * A Kertmoziban ma látható utoljára a hét nagyszabású, változatos és érdekfeszítő mű­sora: Acélizom — Ara­ny szí­v. Willia­m S. Hart bravúros és izgalmas fihnalakítása 5 felv„ Kitty karrierje, vidám amerikai regény 5 felv. a bájos Olive Thomas-szú a főszerepben, a Diák amerikai burleszk 2 felv., Angol Híradó. Elő­adások háromnegyed 8 és háromnegyed 10 óra­kor. A kiváló hétfői premier mindvégig ame­rikai újdonság a legjavából. Azok ismertetését a hétfői lapokban közöljük. * Erdő-Mozi. (Hűvösvölgy, végállomás.) Megnyitó előadás m­a, vasárnap: Kismet, Knoblauch gyönyörű keleti meséje két részben. Az Erdő-mozi gyönge nyári újdonságok helyett e nagysikerű filmremeket újítja föl, mely még ti nagy Jókainak is dicséretére válnék. A ki­tűnő előadás, a regényes miliő, a pompás kísérő zene a teljes harmónia nagyszerű érzését váltja ki a közönségből. Tekintve, hogy a bolgárok lényegesen olcsóbbak, mint másutt és az éjjeli járat drágasága is megszűnt, érthető, hogy a közönség tódul e gyönyörű szórakozó helyre. Előadások kezdete: háromnegyed 8 és, három­negyed 10 órakor.

Next