TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1987
1987 / 2. szám - Tájékozódás - H. I.: Vitaülés a fiatalok életkörülményeiről, munkahelyi beilleszkedéséről
A vitaülést Gazsó Ferenc, a kutatási főirány vezetője nyitotta meg, az egyes szekcióülések vitáit Andorka Rudolf, Boros László és Harcsa István vezették. Az első napi program Harcsa István összegző jellegű tanulmányával indult, amelynek már a címe is - Fiatalok a gazdaság „árnyékában" - sejtette, hogy a gazdasági folyamatok ifjúságra gyakorolt hatását kívánja középpontba helyezni. (A tanulmányt az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük. -A szerk.) A tanulmány vitája során felmerülő kérdések döntően arra irányultak, hogy a felvázolt tendenciák alapján levonható-e olyan következtetés, hogy mindinkább erősödik a fiatalok helyzetét befolyásoló társadalmi-gazdasági meghatározottság, illetve ezzel párhuzamosan egyre kevésbé marad tere az egyéni teljesítményen alapuló „manőverezésnek". Kérdésként fogalmazódott meg az is, hogy a fiatalok relatíve rosszabbodó anyagi helyzetét jogos-e a korábbi generációkéhoz viszonyítani, miután kérdéses, hogy a korábbi időszak viszonylag kedvező életszínvonalpolitikája a gazdasági teljesítmények oldaláról meg volt-e alapozva. Ugyancsak vitát keltett az a következtetés, hogy a gazdaság szerkezeti mozgásainak a lelassulása következtében beálló mobilitási „apályt" minősíthetjük-e a társadalmi mobilitásnak mint előrejutási csatornának a leértékelődéseként. Élénk vita alakult ki a foglalkoztatottsági viszonyok alakulásáról, Lakatos Judit: Az iparban dolgozó fiatalok létszámösszetétele, bér- és kereseti viszonyai című tanulmánya kapcsán. A kérdések döntően arra irányultak, hogy a várható strukturális változások milyen mértékben rontják a fiatalok munkaerőpiaci pozícióit, a regionális foglalkoztatottsági feszültségekre számolva mekkora a veszélye a fiatalok munkanélkülivé válásának. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott a további vita Szűcs Zoltán: Harmónia és diszharmónia a fiatal diplomások képzettsége és foglalkoztatása között című dolgozata kapcsán. A kérdésfeltevők döntően a hagyományos kongruencia-értelmezés felülvizsgálatát látták szükségesnek, tekintve, hogy szerkezeti változások időszakában nem lehet számon kérni az eredeti képzettség és a foglalkoztatás szigorú megfeleltetését. E kérdéskörök vizsgálatának további kitágítását jól szolgálta Kulcsár Rózsa: Foglalkozások presztízse a fiatalok körében, Török Gábor: Társadalmi mobilitás és értékorientációk a dolgozó fiatalok körében, Szénás Márta: Iskolai végzettség és mobilitás című tanulmánya. E tanulmányok kapcsán a vitát felkavaró kérdések részben a tudás, a magasabb szakképzettség leértékelődésével kapcsolatos tapasztalatokon alapultak, részben az oktatási rendszer képzettségi struktúrát meghatározó szerepét vizsgálva a feszültségforrások keletkezésére irányultak. Bizonyos fokig a foglalkoztatás körülményeihez kapcsolódóan, a munkába járást, és az ezzel összefüggő utazási szokásokat vizsgálta Lakatos Miklós: A fiatalok utazási szokásai című dolgozata. Salamin Pálné: A fiatalok kereseti, jövedelmi helyzete a tények és a szubjektív vélemények alapján című tanulmánya a fiatalok jövedelmi helyzetének további relatív romlásáról adott számot. A vita során nagy hangsúlyt kapott az a tény, hogy a jövedelmek alapján képzett alsó népességtizedben számottevően gyarapszik a fiatalok részaránya. Valamennyi itt felmerült kérdéskört - kiegészítve a sajátos viszonyok jellemzőivel - többé-kevésbé érintette Gábor Kálmán: A középiskolát vég-