Tér és forma, 1932 (5. évfolyam)
V. évfolyam, 9. szám - A Debreceni Köztemető és építményei
vét magyarosan oldotta meg: a tervezőt az erdélyi népművészet egyénien jellegzetes motívumai inspirálták. Ezeket a népművészeti elemeket a tervezőnek sikerült nyugodt, harmonikus építészeti egységbe foglalnia. És nemcsak az épület építészeti formakiképzésében, de színezésében is egyéni és jellegzetesen magyar művet alkotott. Az épületnek alaptónusát a klinker-téglának sötétbarna tónusa s az andesil kő lábazatnak feketés színe adja meg, de az épület mégis színes . . . Színes s kékeslila hatású zománcos cserépfedés, amelynek két sora kékes, egy sora pedig vörös selymesfényű anyagból készült, mely két ellentétes kontraszthatást szín a távolból igen jó hatást kelt. A klinker tégla is színes, mert itt-ott zöldes-sárgás, sőt vöröses színű lég-fák is vannak a komor, mély tónusú klinkertéglába vegyítve, amelyeket pedig a főbejáratoknál valódi, tiszta aranyzománcozású klinker-téglák tesznek még változatosabbá. A ravatalozó és krematórium épületét annak építőanyaga teszi jellegzetessé. Ez a kiváló építőanyag lett a magyar alföld építőköve, mely emberkéz munkájával készült és tűzben nemesedett meg! Az összes felhasznált anyagokat az alaptól egészen a tetőig, Debrecen város téglagyára gyártotta és szállította, így tehát teljes elismeréssel kell itt is megemlékeznünk a gyárnak immár országos hírű készítményeiről, melyekre Debrecen városa nagy büszkeséggel tekinthet. Az épület architektonikus megoldását a klinker-téglának építőanyaga adta meg, amelynek a tervező változatos formaképzést tudott adni. A tetőzet ácsmunkáján, az épület asztalosmunkáján, valamint a műkovács-, vörösréz- és bádogosmunkákon pedig székely népies formaképzések szerencsés megoldásait láthatjuk. A tervező-építésszel karöltve, festőművészeknek és iparművészeknek , részben Debrecen szülötteinek is alkalmuk nyílott, hogy alkotásaikkal az épület építészeti megoldását méltó módon kiegészíthessék. Debrecen város műértő, lelkes polgármesterét és a városi tanácsot illeti az érdem, hogy az épület így belsejében is előkelő és teljesen befejezett művészi összhatást ad: monumentális freskók, színes üvegablakok egészítik ki. Az épület felszerelési tárgyainál pedig az iparművészet is szóhoz jutott. Így a középső ravatalozó-helyiség freskóját ifj. Kovács János festőművész készítette, a jobboldalit pedig Haranghy Jenő festőművész-tanár a baloldali Holló László műve. A legkisebb szertartási teremnek két nagyszabású és három kisebb üvegmozaik-ablakja pedig dr. Baloghné Kokass Klára művészetét dicséri. Az épület külső részén pedig Toroczkai Oszwald festőművésznek jutott tér az alkotásra. A ravatalozóépületben elhelyezett freskók közül igazán ma- A kremiitórium-épületrész kapuja A hátsó homlokzat részlete Foto Seidner