Tér és forma, 1932 (5. évfolyam)

V. évfolyam, 9. szám - A Debreceni Köztemető és építményei

vét magyarosan oldotta meg: a tervezőt az er­délyi népművészet egyénien jellegzetes motívu­mai inspirálták. Ezeket a népművészeti eleme­ket a tervezőnek sikerült nyugodt, harmonikus építészeti egységbe foglalnia. És nemcsak az épü­let építészeti formakiképzésében, de színezésé­ben is egyéni és jellegzetesen magyar művet al­kotott. Az épületnek alaptónusát a klinker-téglának sötétbarna tónusa s az andesil kő­ lábazatnak fe­ketés színe adja meg, de az épület mégis szí­nes . . . Színes s kékeslila hatású zománcos cse­répfedés, amelynek két sora kékes, egy sora pedig vörös selymesfényű anyagból készült, mely két ellentétes kontraszthatást­ szín a távol­ból igen jó hatást kelt. A klinker tégla is színes, mert itt-ott zöldes-sárgás, sőt vöröses­ színű lég-fák is vannak a komor, mély tónusú klinkertég­lába vegyítve, amelyeket pedig a főbejáratoknál valódi, tiszta aranyzománcozású klinker-téglák tesznek még változatosabbá. A ravatalozó és krematórium épületét annak építőanyaga teszi jellegzetessé. Ez a kiváló építőanyag lett a magyar alföld építőköve, mely emberkéz munkájával készült és tűzben neme­sedett meg! Az összes felhasznált anyagokat az alaptól egészen a tetőig, Debrecen város tégla­gyára gyártotta és szállította, így tehát teljes el­ismeréssel kell itt is megemlékeznünk a gyár­nak immár országos hírű készítményeiről, me­lyekre Debrecen városa nagy büszkeséggel te­kinthet. Az épület architektonikus megoldását a klin­ker-téglának építőanyaga adta meg, amelynek a tervező változatos formaképzést tudott adni. A tetőzet ácsmunkáján, az épület asztalosmun­káján, valamint a műkovács-, vörösréz- és bá­dogosmunkákon pedig székely népies forma­képzések szerencsés megoldásait láthatjuk. A tervező-építésszel karöltve, festőművészek­nek és iparművészeknek , részben Debrecen szülötteinek is alkalmuk nyílott, hogy alkotá­saikkal az épület építészeti megoldását méltó módon kiegészíthessék. Debrecen város műértő, lelkes polgármesterét és a városi tanácsot illeti az érdem, hogy az épület így belsejében is elő­kelő és teljesen befejezett művészi összhatást ad: monumentális freskók, színes üvegablakok egészítik ki. Az épület felszerelési tárgyainál pe­dig az iparművészet is szóhoz jutott. Így a középső ravatalozó-helyiség freskóját ifj. Kovács János festőművész készítette, a jobb­oldalit pedig Haranghy Jenő festőművész-ta­nár a baloldali Holló László műve. A leg­kisebb szertartási teremnek két nagyszabású és három kisebb üvegmozaik-ablakja pedig dr. Ba­loghné Kokass Klára művészetét dicséri. Az épü­let külső részén pedig Toroczkai Oszwald festő­művésznek jutott tér az alkotásra. A ravatalozó­épületben elhelyezett freskók közül igazán m­a- A krem­iitórium-épületrész kapuja A hátsó homlokzat részlete Foto Seidner

Next