Tájékoztató, 1979

1979 / 4. szám

sára helyezték. A fasizmusról és a hitlerizmusról tartott előadások mellett a gazdasági élettel és a Szovjetunióval kapcsolatban is vitát rendeztek. Az előadá­sok nagy sikert értek el a hallgatók körében s a kezdeti 30-40 főről rövidesen 130-ra emelkedett az előadások látogatóinak száma. 33 A Turul tevékenységének kezdeti átértékelésére, a változás tányéra utal az a jelentéktelennek tűnő esemény is, hogy a Csaba BE-ben az egyesület meg­alapításakor létrehozott "Veterán" és a "Gróf Tisza István" törzseket egyesí­tették s az új törzset egy neves magyar sebészről, dr. Balassa Jánosról nevez­ték el.39 Az a nemzedék, amelyik a 20-as évek végén, a 30-as évek elején lett egyetemi hallgató, érzékelte a "Turul-gondolat" válságát. Az új programmal saját törekvéseiket kívánták kifejezésre juttatni, s a rezsim ideológiai-politikai rendszere válságának megszüntetéséhez a hallgatók eszmei-politikai meggyőző­désük egységesítésével, jobboldali világnézetük megszilárdításával kívántak hozzájárulni. A Werbőczi BE programja tehát nem jelentett eltávolodást a Tu­rul célkitűzéseitől, tevékenységüket a Szövetség érdekében, a kialakult szerve­zeti keretek között akarták megvalósítani. A Turul militáris szemléletével, a Szövetség "hagyományaival" való szakítás azonban kiváltotta a régi irányvo­nal képviselőinek és a kerületi vezérségnek a támadását, mert a kísérletet a Turul szellemétől való eltávolodásnak tartották. Ez érthető is volt, mivel a Werbőczi BE társadalmi és szociális kérdé­sekkel, azaz a magyarság "vitális" problémáival való foglalkozása, valamint a bölcsészeknek az Árpád BE-ben általánosabbá váló irodalmi és kulturális munkája - a Turul vezetők szándékaitól függetlenül - egy újfajta, a belpolitikai problémákhoz közvetlenebbül kapcsolódó irányzat megjelenését tette lehetővé, amely már csírájában is túlmutatott a Szövetség tevékenységén. A Turul fel­sőbb szerveinek támadása következtében azonban a debreceni egyetemen átme­netileg visszaesett a társadalmi és szociális kérdésekkel való foglalkozás, de a folyamatot megállítani nem lehetett. A közalkalmazottak fizetésének és nyugdíjának csökkentéséről 1931. szep­tember elsején hozott kormányrendelet, illetve a várható hasonló intézkedések az egyetemi hallgatók tüntetését váltották ki Debrecenben. 1931. december 14-én a Református Kollégiumban tartott gyűlésen az egyetemi ifjúság állást foglalt azokkal az intézkedésekkel szemben, amelyek közvetve vagy közvetlenül az egyetemi hallgatókat is sújtották. A gyűlés részt­vevői a Kollégiumból a városházára vonultak, ahol memorandumba foglalt köve­telésüket Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselőnek és Vásáry István pol­gármesternek adták át.30 Az egyetemi hallgatók tiltakoztak a nyugdíjak leszál­lítása, a köztisztviselők fizetésének csökkentése, valamint a tandíjak és beirat­kozási díjak felemelése ellen. Követelték az álláshalmozások és panamák meg­szüntetését, valamint a nagy fizetések leszállítását. Az egyetemi ifjúság tandíj­­emeléssel kapcsolatos elutasító véleményét pedig a városi közgyűlés elé ter­jesztették állásfoglalás végett. A feszültségek levezetése érdekében a Turul kerületi vezérsége kiáltvány­ban fordult a 3—4 állást betöltőkhöz, hogy 1—1 munkahelyről az állástalan dip­

Next