Tanácsok Lapja, 1962 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1962-06-14 / 11. szám
ХШ. ÉVFOLYAM Ára 1,20 Ft 1962. JÚNIUS 14. — Aranyhomok? Nem, ilyen neonfeliratot mi nem készítünk — tiltakozott az igazgató. Bár nem szokás bírálni a megrendelő ízlését, elgondolását, de hát ebben az esetben úgy érezte, közbe kell szólnia. Nem tetszett a tervezőnek sem, vitázott a Képzőművészeti Alap is, hogy ilyen témáról nem születhet műalkotás. Már a nevet, az új kecskeméti szálloda nevét is túlzottnak, giccsesnek érezték. — Jöjjenek le hozzánk, nézzenek körit, s megértik, miért ragaszkodunk ehhez a névhez, s miért látunk ebben művészi témát — válaszoltak a tiltakozó szavakra a kecskemétiek. A tervező elfogadta a meghívást, járta a homokborította határt, s megértette ... Mert nem lehet nem érteni és nem lelkesedni érte, ha homokba süppedve, a törpefák ötven-százholdnyi sorait látja; ha a 250 holdas fiatal szőlő végtelenbe futó párhuzamos vonalain fut végig a tekintete, ha megnézi a szőlőiskolát, mely a síró homok egyetlen holdjából százezer forint jövedelmet csikar ki. Egyetlen megyében öt esztendő alatt 75 000 katasztrális hold új telepítésű nagyüzemi szőlő és gyümölcsös... A szemlélő számára kézzelfogható közelségbe kerülnek, megelevenednek, élni kezdenek, tartalommal telnek még a száraz számok. Újsághírekből nehezen lehet megérteni, hogy mi folyik távol a forgalmas országúttól, a tanyák között a homoktengerben. S nem csodálkozhatunk azon, ha a városi emberek nem értik és nem érzékelik, mert sokszor bizony értetlenségről tesznek tanúságot azok is, akiknek hivatalból érteniük kellene: az országos főhatóságok munkatársai. Három hétig tétlenségre kárhoztatva álltak az SZ 100- asok, mert a bank nem adta ki a fedezet igazolását, arra hivatkozva, hogy Pestről késik az engedély. Forgatás nélkül pedig nincs telepítés. Az Agroker hiányos öntözőberendezést szállít, csak annyi vezetéket és szórófejet, amennyi egyszeri vagy helybeni üzemeléshez szükséges, pedig a komplett, előírás szerinti felszerelés ennél 50 százalékkal több, hogy üzem közben is szerelhessenek. A hiányos felszerelés megbontja a munka folyamatosságát, átszereléskor lökésszerűen sok munkaerőt igényel és megnöveli az állásidőt. Az FM-ben két bogaras szakember — bocsánat a kifejezésért, de a kárvallottak így titulálják őket — már fél év óta vitázik azon, hogy a kecskeméti palántanevelő telepen hollandi ágyakat, vagy blokkházakat építsenek-e. S minthogy kettőjük aláírása szükséges a hitel megnyitásához, míg ők Budapesten vitáznak , Kecskeméten nem foghatnak hozzá az ez évre előirányzott 7 millió forintos beruházás megvalósításához. Az OVF 200 forintra bünteti a kunfehértói gazdaság vízfakasztó igazgatóját egy elavult vízügyi jogszabály megsértése miatt... Sajnos, sorolhatnánk még az értetlenség példáit, de talán ennyi is kellően bizonyítja, milyen fontos megérteni, mi történik most a Bács megyei tanyák közt, hogyan formálódik a vigasztalan homoktenger aranyhomokká. Hogy lássák és értsék — elsősorban ezért szervezte a Bács megyei Pártbizottság és Tanács azt a háromnapos határjárást, melyről már a sajtó és a rádió is hírt adott Lássák és értsék a járások pártbizottsági titkárai, tanácselnökei, a megyei bankigazgató, a MESZÖV elnöke, a mezőgazdasági technikumok igazgatói lássák ne csak a maguk területét és értsék ne csak a maguk feladatát, hanem az egész megyéjét is. „Feloldani az egyes szervek és szakosztályok elszigeteltségét, megvalósítani az egységes látásmódot — ez a ránk váró feladatok megoldásának egyik legfőbb feltétele” — vallja a megyei pártbizottság titkára. A nagyarányú telepítés sok szerv, hatóság és jó néhány szakma együttműködését igényli: legyen elegendő tároló tér, kellő számú szállítóeszköz, szilárd burkolatú utak hatoljanak a homoktenger belsejébe, új transit-telepek, hűtő- és feldolgozó üzemek továbbítsák, tartósítsák, dolgozzák fel a termést. Az átszervezés csak a feltételét teremtette meg a nagyüzemi termelésnek, sok helyütt és sok vonatkozásban az még kisüzemi maradt. A 250— 300 férőhelyes hizlalda — ha többszöröse is annak, amit a legtehetősebb parasztgazdák működtethettek — a világszínvonalhoz képest kisüzemi. Gazdaságtalan, korszerűtlen a 25—30 holdas kertészet is. Öszszefogni az erőket, közös vállalkozásokban, társulásokban megvalósítani a nagyüzemi termelést — ezt tűzte célul a Bács megyei Tanács. Mi a közös vállalkozások, társulások előnye? Ismert és gyakorlott szakembereket állíthatnak ezek élére, például a kecskeméti palántanevelőt Vér Róbertre, a baromfitelepet Paksi Józsefre bízhatják. A legmodernebb technikával szerelhetik fel az új létesítményeket: Jánosházán például az 5000-es hizlaldában pneumatikus etetőt alkalmaznak, melynek segítségével csőrendszeren át, két és fél atmoszféra nyomással egyetlen ember ezer sertéshez juttathatja el 8 —10 perc alatt a nedves darát. Továbbá sok esetben a kis és a nagy telep járulékos beruházása (út, kút, villany, melléképületek) csaknem ugyanaz. Aztán meg, ha például a kecskeméti baromfitelepen többszörösére növelik a csirkék és a kacsák számát, az irányítás és a bonyolítás költségei nem növekednek. Természetesen a közös vállalkozásnak is vannak határai. Valaki javasolta, hogy a tenyészanyagot is Jánosházán neveljék és képezzen ez egyetlen üzemet a hizlaldával, mert így egyöntetűbb lenne az alapanyag, nem kellene annyi keményítőértéket vesztegetni a csökött jószágokra. De mit csinálnának akkor a társulásban részt vevő környező községek? Őket kirekesztenék az alapanyag előállításából? Nem szabad elsietni, eltúlozni ezt sem. A határjárás résztvevői nemegyszer érdeklődtek, mennyivel terheli a beruházás az évi jövedelmet, az egyes tagokat? Mert olyan terhet, amelyet nehezen viselnének, semmiképpen sem szabad rájuk róni. Azután jól meg kell fontolni, hogy ahová telepítik a létesítményt, megfelelőek-e ott a közgazdasági viszonyok. (Folytatás a 2. oldalon Tavaly még csak 21 000 pecsenyekacsát és 10 000 pecsenyecsirkét szállított a kecskeméti Petőfi Tsz baromfitelepe, az idén már ennek a többszörösét adja: a terv 40 000 pecsenyekacsa és 50 000 pecsenyecsirke. És mi tette lehetővé a nagyarányú fejlesztést? Az Alkotmány és a Vörös Csillag Tsz társulása a Petőfi Tsz telepeihez: 21 vagon takarmánnyal járul hozzá a megnövekedett, és mostmár közös állomány felneveléséhez. Néhány szám az idei tervből: 1 kg pecsenyekacsa előállítására 3,8 kg, 1 kg pecsenyecsirke előállítására 4,5 kg takarmányt terveztek, a kacsából 5, a csirkéből 20 százalékos elhullásra számítanak. A tervezett tiszta nyereség: 271 ezer forint. A telepen a tez-tagok családtagjait foglalkoztatják. — És mit kapnak az itt dolgozók? — kérdezzük a telepvezetőt. — A kacsanevelők kilónként 1 forintot, 2 kg 20 dkg-on felül 1,20-at, a csirkenevelők kilónként 1,80-at, 1 kiló felett pedig 2 forintot. Ha a tervezettnél kevesebb hullik el, a megtakarítás 25 százalékát kapják prémiumként, az elhullásnak a csirkenevelőknél 12 százalék alatt kell lenni. Ezenkívül a megtakarított takarmány értékének 10 százaléka a dolgozóké. A törzskacsagondozók 100 tojás után 0,5 munkaegységet kapnak, valamint a terv feletti termelés 10 százalékát. Jövőre már 80 000 kacsát és 80 000 csirkét nevelnek, s egy 5000 törzskacsás tojóüzemet szeretnének létesíteni; ez a tojóüzem évente 800—900 000 tojást adhatna a megye keltető üzemeinek. Kcskeméten, az Árpádvárosban 32 holdnyi területen épül a Béke Tsz palántanevelő üzeme, 13 és fél millió forintos beruházással. Fő terméke a korai szántóföldi zöldségtermesztés céljára előállított paradicsompalánta lesz: 1 950 000 tűzdelt, 1 700 000 tűzdelés nélküli, sok százezer tartalék és „félkész áru”. Termel még saláta-, karalábépaprika- és zellerpalántát is. Termékeivel 358 kh-ot lát el, azaz a kecskeméti tsz-ek ilyen nagy területű szántóföldi kertészetet alapozhatnak e nagyüzem palántáira. Melléktermékeit: a hajtatott karalábét, salátát, paprikát, gombát, sóskát, petrezselymet és burgonyát a város ellátására szánja, s csupán e melléktermékekből másfél millió forintnyi jövedelemre számítanak. A telep üvegházait és hollandi ágyait ipari hulladékhővel, az erőműtől induló és a szomszédos konzervgyárban végződő gőztávvezetékről fűtik. T K » Végre, valóban megnyílt! Eredetileg tavaly május elsejére kellett volna elkészülnie... De most már működik, egy műszakban 10 000 üveg üdítőitalt termel a Kaposvári Szikvíz és Szeszfőzde Vállalat fonyódi telepe. Korszerű kis üzem ez, s ha megjön a várva várt jóidő, citrom-, málna-, és narancsízű italaival sok ezer üdülő és kiránduló szomját oltja majd. Szezonban, amint szükség lesz rá, megszervezik a második műszakot, s ha a kereskedelem igényli, bővítik az ízbéli választékot is.