Tanító, 1995 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1995-12-01 / 10. szám

be hívták nyaralni. A marokkói származású diáklány az egész magyar csoportot Marokkóba hívta az esküvőjére. A belga hallgatók évente vesznek részt drámapedagógiai tanfo­lyamon, de az ez évi kaposvári nekik mégis különleges volt. Nem felejtik el sem a kaposvári színházat, sem a főiskolát, sem a gyakorló iskolai dinamikusan pezsgő, sokszínű francia órát, ahol a kilenc-tíz éves tanulók olyan szépen beszéltek franciául, hogy még a belgák is megértették. Hitetlenkedve hallgatták, hogy csak pár kötet francia nyelvkönyv van a Gyakorló Iskola könyvtárában, mert a többi ötletes szemléltetőanyag a tanítónő dr. Kálózné Pápa Ágnes „találmánya”. Hallgatóink az egyhetes francia nyelvi részképzésnek számító tanfolyam után sokkal felszabadultabban és nagyobb kedvvel folytatják francia nyelvi tanulmányaikat. Talán érdemes volt a szervezés sokszor megoldhatatlannak látszó anyagi akadályait is magamra vállalnom (mivel a főiskola csak ebédet tudott biztosí­tani a vendégeknek). Hallgatóim szemében látom a pozitív vá­laszt kételyeimre. Egész élete és lénye lelkiismeretes keresés volt... FALUDI SZILÁRD Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum sorozatá­ban jelent meg Kiss Árpád monográfiája­­ Horváth Márton professzor tollából. Kiss Árpád lényegében tragi­kus életsorsát csak egyvalaki nem fogta fel tragikusan: ő ma­ga. Haláláig megőrizte human­izmusát, demokratizmusát, élet- és gyermekszeretetét. Tö­retlenül hitt az emberben, az emberi alkotásban, az élet értel­mében. Pedig Rákosiék idején megjárta az internáló tábort, igaztalan vádakkal illették, és élete végéig viselte a „polgári tudós” megbélyegző stigmáját. Mégis, sokat csalódott kartár­saitól eltérően, kiállt a szocia­lista pedagógia értékei, egy új konszenzus megteremtése mel­lett. Tette ezt üldöztetése után is. Faragó Lászlóval közösen írt „Az­ új nevelés kérdései” cí­mű korszakalkotó könyve elát­­kozásra és zúzdába került. (Az­óta sem találtunk benne semmi kivetnivalót­­*■ de akkoriban di­vat volt a „hiperkritika”. Vi­szont a könyvet ma is olvas­hatjuk az OPKM reprint kiad­ványaként.) 1907-ben született, gimnázi­umi tanulmányait Brassóban és Balassagyarmaton végezte. A Budapesti Tudomány Egyete­men végzett mint francia- és német nyelv- és irodalom sza­kos tanár. Ugyanott doktorált filológiából, filozófiából és pszichológiából. A Debreceni Középiskolai Tanárképző Intézetből 1944- ben az Országos Köznevelési Tanácshoz került. Ez utóbbinak ügyvezető igazgatója lett Szent- Györgyi Albert, Sík Sándor és Kemény Gábor társaságában. Útja később az Országos Neve­léstudományi Intézetbe, tanító­képzőbe, általános iskolába, majd 1956-tól a Pedagógiai Tudományos Intézetbe vezetett. Itt tanszékvezető főiskolai ta­nár, s az intézet didaktikai tan­székének vezetője lett nyugdíj­ba vonulásáig. E rövidre fogott krónika nem mutatja be eléggé Kiss Árpá­dot, az embert és a tudóst. Mint Horváth Márton írja róla: ..Egész életműve tanúsítja, hogy gondolkodási rendszere, pedagógiai felfogása folyama­tos változáson ment keresztül Bergstontól Makarenkóig.” Hozzátehetjük: nem lett Maka­renko utánzó, mint ahogyan bergsonista sem maradt. Egész élete és lénye lelkiismeretes keresés volt­­ az örök tanuló kereséséé - miközben akarva­­akaratlanul oly sokakat nevelt és tanított nemcsak tanítvá­nyai, de kollégái közül is... Mint művelődésfilozófus kezdte a pályát és az egzakt tel­jesítménymérések alkalmazásá­nak és ösztönzésének a repre­zentánsa lett. Életkora előreha­ladásától függetlenül nyitott, érdeklődő volt és maradt min­den irányban a tesztektől a te­hetségmentésen, a szegénysor­­súak felemelésének igényén át a programozásig és az audio­vizuális technikáig. Könyvei, cikkei, előadásai mellett, szerteágazó - alig átte­kinthető - tevékenységei közül érdemes kiemelni: 1948-ig a Köznevelés főszerkesztője; a 60-as években az új életre kelt Magyar Pedagógia szerkesztő­je, 1959-től társszerkesztőkkel készíti a Tanulmányok a ne­veléstudomány köréből című kiadványt, részt vesz a Pedagó­giai Lexikon szerkesztésében és végül (a teljesség igénye nél­kül) az újjáalakult Magyar Pe­dagógiai Társaság elnöke­­ haláláig... Tisztelet emlékének, ember­séges, áldozatos munkájának. Ismét megjelennek az ÁLLATTÁR és az ÉLŐ VILÁG című sorozatok újabb kötetei, melyek csodála­tos illusztrációkkal keltik életre a rég letűnt korok, valamint napjaink állat- és növényvilágát, és elkalauzolnak az evolúció következő szakaszába. Olyan tájakat is bemutatnak, amelyeket emberi szem soha nem láthatott. A szerzők célja az, hogy a gyerekek játékosan tanuljanak meg olyan dol­gokat, amelyekre mindannyian kíváncsiak vagyunk, de időnk nem engedi, hogy órákon át lexi­konokat böngésszünk! Szeretettel ajánljuk tehát az Önök és tanítványaik figyelmébe e két - Ameri­kában is nagy sikert arató - sorozatot. A kötetek megrendelhetők visszamenőlegesen is a SEMIC Interprint Kiadónál a 270-0555/454 m., 149-8778-as telefonszámokon. MAGYAR PEDAGÓGUSOK KISS ÁRPÁD írta: HORVÁTH MÁRTON Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Budapest, 1990 26

Next