Tanító, 1995 (33. évfolyam, 1-10. szám)
1995-12-01 / 10. szám
be hívták nyaralni. A marokkói származású diáklány az egész magyar csoportot Marokkóba hívta az esküvőjére. A belga hallgatók évente vesznek részt drámapedagógiai tanfolyamon, de az ez évi kaposvári nekik mégis különleges volt. Nem felejtik el sem a kaposvári színházat, sem a főiskolát, sem a gyakorló iskolai dinamikusan pezsgő, sokszínű francia órát, ahol a kilenc-tíz éves tanulók olyan szépen beszéltek franciául, hogy még a belgák is megértették. Hitetlenkedve hallgatták, hogy csak pár kötet francia nyelvkönyv van a Gyakorló Iskola könyvtárában, mert a többi ötletes szemléltetőanyag a tanítónő dr. Kálózné Pápa Ágnes „találmánya”. Hallgatóink az egyhetes francia nyelvi részképzésnek számító tanfolyam után sokkal felszabadultabban és nagyobb kedvvel folytatják francia nyelvi tanulmányaikat. Talán érdemes volt a szervezés sokszor megoldhatatlannak látszó anyagi akadályait is magamra vállalnom (mivel a főiskola csak ebédet tudott biztosítani a vendégeknek). Hallgatóim szemében látom a pozitív választ kételyeimre. Egész élete és lénye lelkiismeretes keresés volt... FALUDI SZILÁRD Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum sorozatában jelent meg Kiss Árpád monográfiája Horváth Márton professzor tollából. Kiss Árpád lényegében tragikus életsorsát csak egyvalaki nem fogta fel tragikusan: ő maga. Haláláig megőrizte humanizmusát, demokratizmusát, élet- és gyermekszeretetét. Töretlenül hitt az emberben, az emberi alkotásban, az élet értelmében. Pedig Rákosiék idején megjárta az internáló tábort, igaztalan vádakkal illették, és élete végéig viselte a „polgári tudós” megbélyegző stigmáját. Mégis, sokat csalódott kartársaitól eltérően, kiállt a szocialista pedagógia értékei, egy új konszenzus megteremtése mellett. Tette ezt üldöztetése után is. Faragó Lászlóval közösen írt „Az új nevelés kérdései” című korszakalkotó könyve elátkozásra és zúzdába került. (Azóta sem találtunk benne semmi kivetnivalót*■ de akkoriban divat volt a „hiperkritika”. Viszont a könyvet ma is olvashatjuk az OPKM reprint kiadványaként.) 1907-ben született, gimnáziumi tanulmányait Brassóban és Balassagyarmaton végezte. A Budapesti Tudomány Egyetemen végzett mint francia- és német nyelv- és irodalom szakos tanár. Ugyanott doktorált filológiából, filozófiából és pszichológiából. A Debreceni Középiskolai Tanárképző Intézetből 1944- ben az Országos Köznevelési Tanácshoz került. Ez utóbbinak ügyvezető igazgatója lett Szent- Györgyi Albert, Sík Sándor és Kemény Gábor társaságában. Útja később az Országos Neveléstudományi Intézetbe, tanítóképzőbe, általános iskolába, majd 1956-tól a Pedagógiai Tudományos Intézetbe vezetett. Itt tanszékvezető főiskolai tanár, s az intézet didaktikai tanszékének vezetője lett nyugdíjba vonulásáig. E rövidre fogott krónika nem mutatja be eléggé Kiss Árpádot, az embert és a tudóst. Mint Horváth Márton írja róla: ..Egész életműve tanúsítja, hogy gondolkodási rendszere, pedagógiai felfogása folyamatos változáson ment keresztül Bergstontól Makarenkóig.” Hozzátehetjük: nem lett Makarenko utánzó, mint ahogyan bergsonista sem maradt. Egész élete és lénye lelkiismeretes keresés volt az örök tanuló kereséséé - miközben akarvaakaratlanul oly sokakat nevelt és tanított nemcsak tanítványai, de kollégái közül is... Mint művelődésfilozófus kezdte a pályát és az egzakt teljesítménymérések alkalmazásának és ösztönzésének a reprezentánsa lett. Életkora előrehaladásától függetlenül nyitott, érdeklődő volt és maradt minden irányban a tesztektől a tehetségmentésen, a szegénysorsúak felemelésének igényén át a programozásig és az audiovizuális technikáig. Könyvei, cikkei, előadásai mellett, szerteágazó - alig áttekinthető - tevékenységei közül érdemes kiemelni: 1948-ig a Köznevelés főszerkesztője; a 60-as években az új életre kelt Magyar Pedagógia szerkesztője, 1959-től társszerkesztőkkel készíti a Tanulmányok a neveléstudomány köréből című kiadványt, részt vesz a Pedagógiai Lexikon szerkesztésében és végül (a teljesség igénye nélkül) az újjáalakult Magyar Pedagógiai Társaság elnöke haláláig... Tisztelet emlékének, emberséges, áldozatos munkájának. Ismét megjelennek az ÁLLATTÁR és az ÉLŐ VILÁG című sorozatok újabb kötetei, melyek csodálatos illusztrációkkal keltik életre a rég letűnt korok, valamint napjaink állat- és növényvilágát, és elkalauzolnak az evolúció következő szakaszába. Olyan tájakat is bemutatnak, amelyeket emberi szem soha nem láthatott. A szerzők célja az, hogy a gyerekek játékosan tanuljanak meg olyan dolgokat, amelyekre mindannyian kíváncsiak vagyunk, de időnk nem engedi, hogy órákon át lexikonokat böngésszünk! Szeretettel ajánljuk tehát az Önök és tanítványaik figyelmébe e két - Amerikában is nagy sikert arató - sorozatot. A kötetek megrendelhetők visszamenőlegesen is a SEMIC Interprint Kiadónál a 270-0555/454 m., 149-8778-as telefonszámokon. MAGYAR PEDAGÓGUSOK KISS ÁRPÁD írta: HORVÁTH MÁRTON Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Budapest, 1990 26