Tanító, 1997 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1997-01-01 / 1. szám

„...Született a szabadság istenének jókedvéből...” „...így látlak én még mostan is. Hatalmas, kiben az élet vére tüzesen vert, ifjú, kiben a magyar ég tetőzött, és meghaltál és nem láttad a tengert, elnémulok, csak hírmondód idézem, a nagyapám árnyát e törpe, kalmár, sötét időben, aki még szabad volt s dacolni is mert, régi forradalmár...” Kosztolányi Dezső „Azon időben, mikor a lelkeket vették és jó drá­gán fizették, mikor egy alázatos görnyedés megalapított jövendő volt, én messze kerültem a vásárt és senki előtt még csak fejemet sem bil­lentettem meg, hanem álltam egyenes fővel s fáztam és éheztem. Lehetnek ékesebb, nagyobb­­szerű lantok és tollak mint az enyém, de szeplő­telenebbek nincsenek, mert soha lantomnak egy hangját, tollamnak egy vonását sem adtam bérbe senkinek; énekeltem és írtam azt, amire lelkem istene ösztönzött, lelkem istene pedig a szabadság." Petőfi Sándor Naplója 1848. április 19. „Petőfi kitűnőleg magyar, legkisebb műve (is) a nemzetiség bélyegét hordja magán,­­ s ez az ok, miért nemcsak mint sok költőinknél, szavai, de az érzés is minden magyar által megértetik, melyet dalaiban kifejez (...) Ki huszonnégy éves korában ennyi jelest alkotott, mint Petőfi, min­denkit kielégít, de magát bizonyosan nem, a tö­rekvéseit arra fogja fordítani, hogy még jele­sebbeket teremtsen..." Pesti Hírlap 1847. május 14. Eötvös József „ ...Petőfi a János vitézt nagyon fiatalon, hu­szonegy éves korában írta, nagyon rövid idő, alig egy hét alatt, hat nap és hat éjszaka. Egy csodagyermek műve ez, melyen az egész világ csodálkozhat, mert egy népnek sincs és nem is volt ilyen lírai költője, aki huszonegy éves korá­ban ilyen bensőséges humorral, ilyen áldott ke­déllyel szemlélte volna az életet." Kosztolányi Dezső ....dalainak olyan fénye és légköre van, amely könnyen megérteti azt a hatást, amit azok a magyar olvasóra gyakorolnak. Érdemes megjegyezni, hogy bár Petőfiről gyakran be­szélnek úgy, mint a természet vadvilágáról, ahogy láttuk, elég alkalma volt az önképzésre, s a valóságban elég jártas is volt a német, a francia és az angol nyelvben és irodalomban." ...4. első angol lexikon Petőfiről’’ ....S akit aztán megszeretett, attól megkövetel­te, hogy éppen oly egészen átadja magát neki, úgy beleolvadjon a lelkével az ő lelkébe, mint ahogy ő teszi. Zsarnoka volt annak, akit szere­tett. Egyetlen nézetkülönbséget nem bocsátott meg neki. Uralkodott a barátai fölött azáltal, hogy magához ölelte őket, azok pedig bálvá­nyozták őt. Mikor egyszer azt mondta a barátainak: »Mától fogva egy évig mi tízen nem fogunk egyetlen költeményt sem írni a lapok­ba!« ráálltak. Ezzel megalkotta a »Tízek Tár­saságát«. S midőn az év letelte előtt ismét azt mondd, hogy már most dolgozzunk ismét »egy« lapba, mind követték..." Jókai Mór „...Petőfi Sándor esztétikai értékeknél jóval többet adott nemzetének: egy ideált adott - az ifjúság bájában és a lángész fényében tündöklő hős reális alakját..." Herczeg Ferenc „...a kardját is elajándékozta másnak: azt a híres tenyérnyi széles pallost, amit ő maga guillotine-nak nevezett. A döntő ütközetet a csa­tatéren nézte végig Segesvárnál - fegyvertele­nül. Az a bolond kozák, aki Petőfit leszúrta, egy egész templomot ölt meg, tele istenséggel... Jól történt, hogy porait szétszórták a szelek, így minden magyarnak jut belőle egy porszem, s minden porszemében él a hazaszeretet és a szabadság.­­ „...Mintha most is előttem látnám azt a délceg alakot, azzal a lángoló, sugárzó arccal, a da­cos fejjel. Mintha most is hallanám a hangját, azt a szívből jövő, szívig ható hangot, amely hű kifejezője volt lelki indulatainak. Minden igaz volt nála: szerelem, barátság, gyűlölet, harag, rajongás a hazáért és a sza­badságért. Semmi sem volt hamis, semmi sem mérsékelt..." Jókai Mór ....Mért keresitek, hogy hol született? A por­ban, ahol születik minden, ami nagy. Született ismeretlenül és szegényen, született a szabadság istenének jókedvéből, rabláncok háromszázados csörgéséből,... villámok csatáiból, viharok sze­relméből. Születését nem hirdette százegy ágyú­lövés, gyámoltalan karjait nem takarta aranyos pólya, keresztvizet fejére nem csurgatott kardi­nális, csak egy jött-ment szegény embernek kér­ges tenyere simogatta, csak egy együgyű pa­rasztasszonynak örömkönnyűre locsolta. Mit akartok többet? A géniusz születése csak olyan csoda, mint a szivárványé vagy az égboltozat kékségéé...” Móra Ferenc „...Petőfi Sándor emléke méltó a legnagyobb megbecsülésre, melyben a nemzet valamely fiát részesítheti. A magyar kormány nevében a nem­zet nagy fiainak emléke iránt érzett kegyeletből fakadó hazafias örömmel terjesztem Petőfi Sán­dor emlékének törvénybe iktatásáról szóló ja­vaslatot a törvényhozás elé.” Budapest, 1922. évi december hó 22-én. Klebelsberg Kunó gr. s. k., m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter .....Amit adál, abból semmi sincs elveszve: Firól­ fira szállsz te, mint egy közös eszme...” Arany János Források: Petőfi életútja. Összeállította Martinké András, Kossuth Kiadó 1972. Petőfitől­­ Petőfiről. Tankönyvkiadó, Bp. 1973. Jöjjön el a te országod. Szerk.: Margócsy István, Szabad tér Kiadó 1988. Ferenczy Béni Petőfi szobra FILC (NEMEZ) MINDEN SZÍNBEN KAPHATÓ. Kesztyűsbábok, fakanálbábok, ujjbábok megrendelhetőek. Békés, boldog új évet Csaláné Bohli Cecília, Szekszárd, Bródy Sándor u. 72. 7100 Tel.: 06-74/317-217 kívánunk!

Next