Tarsadalmi Szemle – 1988.
6. szám - Az MSZMP országos értekezlete - Felszólalások: - Pozsgay Imre: Az egész néppel folytassunk párbeszédet
pozsgay Imre 39 látja, és a kockáztatni is képes kezdeményező szellem helyett hatalomféltő reflexei lépnek működésbe. Azt remélem, hogy a pártértekezlet után alaptalannak bizonyul ez a félelem. Mi az, amit Magyarországon párttagok és pártonkívüliek egyaránt tudnak? Tudják, hogy a 20. században a katasztrófák kezelésére szolgáló összes tartalékunkat kimerítettük. Nincs több tartalékunk katasztrófára, nekünk élni kell és előbb-utóbb ismét jól élni! Ennek a célnak az eléréséhez új közmegegyezésre van szükség. A népfrontmozgalom történelmi feladata, egyben saját megújulásának is nagy esélye, részt venni ennek az új közmegegyezésnek a létrehozásában. Ehhez néhány fontos területen a szemléletmódban is fordulatra van szükség. Mindenekelőtt felismerni és elismerni, hogy az állampolgárok - pártállásra való tekintet nélkül - hozzáláttak egy alulról építkező szocialista társadalom megteremtéséhez. Az a politika lesz a győztes, amelyik - Kossuth szavaival szólván - nem ellenáll az elkerülhetetlennek, hanem elébe megy annak. Ez azt is jelenti, hogy a megegyezést a mai világban nem lehet elérni néhány, a népet helyettesítő kiváló és szuverén személyiséggel megkötött kiegyezéssel. Az egész néppel folytatott, ködösítés nélküli párbeszédre van szükség, amelyet autonóm szervezetekbe tagolt társadalom folytat a hatalommal. Ehhez tisztázni kell a megegyezés szociális tartalmát, egy olyan időszakban, amikor nem a nemzeti jövedelem folyamatos növekedéséből keletkezett többletjövedelem elosztása körül folyik a harc, hanem a veszteségek és az áldozatvállalás szétosztása körül. Nyíltan kell beszélni arról, hogy az osztozásban kik miért lesznek a nyertesek, s kik miért lesznek a vesztesek, és a veszteseket mivel kárpótolja a társadalom vagy a kormány. Annyian fognak részt venni az új közmegegyezésben, ahányan felismerik programunkban saját gondjuk megoldásának közelebbi vagy távolabbi lehetőségét. Ebből következik, hogy a közmegegyezéshez olyan program kell, amely nem téveszti össze a vágyakat a valósággal, a tényeket akkor is tényeknek ismeri el, ha azok ellentmondanak reményeinknek, óhajainknak. Hiszen bajaink oka nemegyszer éppen az volt, hogy a valóság folyamának egyik partján közlekedtek a szavak, a másikon pedig a tények, és ezek nem találkoztak. Az új közmegegyezés előkészítésében a népfront - hivatásának is megfelelően -támogathatná a közjogi viszonyok megújítását, az Alkotmány, a választási törvény reformját, a népszavazásról, valamint az egyesületekről szóló törvény megalkotását, az Alkotmánybíróság és Közigazgatási Bíróság felállítását. Mindezek együtt biztosítanák a hatalom megosztását és ellenőrzését, hogy ezáltal szervezetileg és jogilag megszűnjön minden szinten az önkény és a hatalommal való viszszaélés lehetősége. A közjogi viszonyok fejlesztésével együtt kell haladnia az állampolgári jogok kiteljesítésének, amelynek feltétele a szuverén törvényhozás, az önállóan politizáló kormány, az erős tanácsi önkormányzat és az önrendelkezésre képes, az ország felelős birtokosaként viselkedő érett állampolgár. Ezek között az alkotmányos keretek között nem csökkenő, hanem növekvő szerepe lesz a pártnak s a vele autonóm módon partnerként együttműködő társadalmi szervezeteknek, mozgalmaknak és az egyesületi törvény alapján alkotmányosan működő állampolgári közösségeknek, érdekképviseleteknek. Vagyis - Mihail Gorbacsov szavait is idézve, hiszen azok nagy örömünkre egybecsengenek a mi törekvéseinkkel - a „szocialista jogállam" és a „szocialista pluralizmus" együtthatásával megteremthetjük az emberek közötti szolidaritásra, demokráciára és vállalkozó kedvre alapozó hatékony, vonzó szocializmust, amely ugyan nem lépett ki még a szükségszerűség birodalmából, de lépteit a szabadság birodalma felé irányítja. Közjogi viszonyainknak a nemzeti hagyományokat is méltányoló megújítása, az állampolgári jogok kiteljesítése és szavatolása, a közszolgálat törvényes kereteinek megszigorítása nélkül nem lesznek biztonságos feltételei a kockázatvállalásnak, mindennemű vállalkozásnak a gazdaságtól a politikáig és a kultúráig. A szocialista jogállamiság, és