Társalkodó, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1832-09-26 / 77. szám

kéztörlőt nyujtnak oda. Ekkor a’ ház* ura ’s az udvarmester kéri a’ vendégeket, adnának az asz­talnak fényt és szerencsét; ’s kinek kinek mél­tóságához ’s világi tisztéhez képest kimutatják helyét. Ebéd alatt a’ vendégeknek különös asz­­talnokok udvarolnak, kik közül három van mind­egyik asztalnál; ezek a’ vendégeket az asztalon lévő ’s lengyel ízlés szerint készült étkekkel megkínálják. A’ hús nagy szeletekre osztatik, hogy a’ vendég étvágyához képest vehessen abból 's a’ mártást vagy levest reá tölthesse ; ezen u­­tóbbinak négy neme van, úgymint sáfrányból sár­ga , cseresnye’ nedvéből veres, szilvából fekete, ’s főtt fokhagymából barna, melly át van ereszt­ve ’s ,,chonscitschának neveztetik. A’ Lengye­lek a' levesnek nem baráti, ’s azért igen sok­szor asztalra sem jő. A’föntebbi étek-sor alatt hús­­pástétomok tétetnek fel; ezenkívül marha- ürű­­borjú­ ’s füstölt hús, mártalék nélkül, de rend­kívül megsózva ’s borsozva. A’ mint ezen tálok ürülnek, ismét mások hordatnak körül; p. o. sörtés-szalonna savanyú kapusztával (közön­séges étek Lengyelországban) , vagy köleskásá­­val ‘s főtt búzával. A’ Lengyelek ezt kedves csemege gyanánt eszik, szintúgy egy különös gyökérből (lengyelül cirzan) készített mártást is, melly szitán átnyomatik, ’s eczettel jő asz­talra. A’ torma hasonlít a’ mustárhoz (Lens), ’s a marhahús és mindenféle hal mellett igen kel­­lemes ízű. Minekutána ezen első étek-sort vé­gig hordák az inasok, — kik, mint alább meg fogják írni, a’ hús’ legnagyobb részét megemész­tek , — a’ felső abroszt leveszik , ’s szint an­nyi tálakkal a’ második éteksort rakják fel. Ez meleg étkekből áll, úgymint borjú- ürü- marha­­kappan- tyuk- lúd- kacsa- nyúl- őz- ’s fekete vad­húsból , fogoly, pacsirta, für ’s egyéb apró ma­darakból , mellyek Lengyelországban nagy szám­mal találkoznak; ellenben galamb, snef ’s csá­szármadár itt nagy ritkaság. Ezen meleg étke­ket minden rend nélkül össze vissza hordják, többféle salátával. A’ második étek-sorhoz tar­tozik a különféle tricassée, ’s egy nagy darab si­rtés-szalonna borsólévvel; minden vendég tet­szése szerint vesz abból egy darabkát, apró fa­latokra vagdalja ’s kevés borsólévvel — fogait sem használván — lenyeli. Ez a’ Lengyelek’ legkedvesb étke, ’s rész vendégségnek tartják, hol e’ nyalánk falat elmarad; illyen csemege még a’ kölesből ’s árpalisztből készített polenta is o­­lajjal , pástétom sajttöltelékkel ’s apró fánk tö­­rökbuzából, ’s liszt mák-olajjal. Mindezt véle­ményem szerint csak azért eszik, hogy kendő­­jöket eléggé megtöltsék ’s rá elalhassanak. — A’ második éteksor után a’ középső abrosz levé­tetik, ’s most következik a’ dessert, mellyet a’ körülmények ’s év’ részei határoznak; minő p. o. a’ savanyú tejfel, sajt, lágy túró ’s több e­­féle étek, mellyekről már nem vagyok képes em­lékezni. Mindezen nyalánkságok sokkal silányab­bak , mint hazámban egy közönséges ragont, s egy tál illy étekkel kedves, nekem tiz tál len­gyel éteknél. Átalában véve, a’Lengyelek’kony­hája csak árnyék sem a’ miénkhez; egyben mind­­azáltal fölülmúlnak minden más nemzetet, itt ér­tem a’ halak’ ízes készítésmódját; ’s ezt a’ fran­­cziák ’s más idegenek is eltanulták már, kik Lengyelországban tartózkodnak. A’ mellett, hogy e’ föld igen sok jeles fajú hallal bővelkedik, a’ Lengyelek egyszersmind olly ízesen készítik azo­kat , hogy a’ torkig lakottban is nemakarva ét­vágy gerjed. De ezt nem lehet csodálni, mert a’ Lengyelek nem kimérnek sem bort sem olajt, sem fűszert, ezzel pedig egy középszerű szakács is ízesen megkészíthet egy tál halat. A’ vendég­ség’ folytában az urak, hogy étvágyuk el ne vesz­­szen, csak igen keveset isznak, ’s ekkor is csak bizonyos sert magas cylinder kelyhekből, a’ ser­be kenyeret mártogatnak, melly olajjal van pi­rítva. Már félebb megjegyzénk, hogy az első ’s második tálsor csak nem üresen vitetik el az asztalról, ha mindjárt a’ vendégek azon étkekből keveset esznek is. Ez tökéletesen igaz ; minde­gyik vendég’ háta mögött két inas is áll; ha az úr váltás végett tányérját nekik odaadja, meg­tölti előbb azt étkekkel; az udvarlók erre egy szögbe vonulnak , ’s esznek, vagy is , hogy iga­zabban szóljak , mohón faldossák , a’ mit kiki tányéron talál; e’ mellett patvarkodnak, lármáz­nak ’s ezer vásottságot űznek, az urak azon-

Next