Társalkodó, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1832-03-21 / 23. szám

23. szám 1832 TÁRSALKODÓ. Pest, Martius’ 21k.?a GUADELUPE VICTORIA. Azon hadvezérek közt, kik a’ mexicói első congressus’ eloszlása után (Dec. 22dikén 1815) a’ Guerillas - háborút viseltek, nincs talán egy is , ki állhatatos ’s vakmerő lelke és en­­gesztelhetlen gyűlölsé­ge miatt a’ spanyolok iránt, olly nevezetessé vált volna mint Gua­­delupe Victoria, a’ respublikának ké­­sőbb praesidense. Morelos, a republica­­nusok’ fővezére , elküldvén őt a’ mexicói ten­gerpart’ keleti részének kormányzására, ám­bár csak két ezer em­bernyi seregecske bíza­tott vezérletére, harczait olly szerencsével vi­selte, hogy a’ spanyoloktól a’ fő város és Ve­racruz közötti öszveköttetést egészen elzár­ván , hatalmába vette azon egyetlenegy révet, melly által akkor Európával a’ közösülés fenn­tartatott. A’ hegyes környéknek, melly kes­keny völgy- torkolatoktól van átszegdelve , tö­kéletes ismerése, katonáinak határtalan biro­dalma, kipótlák seregei’ számát ’s nem soká­ra a’ spanyolok előtt remitővé lön. Maga körűl rendszerint kevés katonát tar­tott ’s csak rendkívüli esetekben vonta­ egy­­be egész erejét. A’ hadakozásnak illy neme leginkább egyezett azon vad nép’ természeté­vel, mellyből serege állott vala, egyszersmind lehetetlenné tette, hogy ütközetek elveszté­vel az ellenség őt ’s katonáit üldözhesse. Va­lahányszor valamelly nagy csínyt ( Streich) vitt végbe, mindannyiszor azonnal eloszlatá seregét. Az öszvejövetel’ helye már előre el vala mindig határozva , ’s illy módon kipót­­lotta nem egyszer veszteségét, mielőtt még a’ fővárosba eljuthatna híre , hogy meggyő­­zetett legyen. De nem csak illy apró cselviadalmakból állottak Victoria’ tettei. 181­2ben Aquila e­­zeredest, ki Veracruzba bOOO öszvért szán­dékozott szállítani, 2000ből álló sereggel a’ Puenta del Piey hegyek között hat egész hónapig tartóztatta­­ fel. Ugyan ezen eszten­dőben Calleja alkirály (vicerex) , hogy a’ Vic­toria által elzárt egybeköttetést helyre állíta­ná , Don Fern­ando Miyarest, egy je­les tehetségű hadi tisztet, ki nem régiben ér­kezett vala Spanyolországból, polgári és hadi hatalommal felruházva a’ veracruzi tartomány­ba kü­ldé azon paranccsal , hogy a’ tartományt hosszában , a’ mexicói halmoktól kezdve egész a’ tengerpartig őrseregekkel rakja­ meg, kik e­­léggé erősek legyenek Victoria’ mozgásait fé­ken tartani. Ezen terv (planum) sikerűlt, sok csaták után , mellyekben Migares Victo­­riát lassanként egyik helyről a’ másikra tol­ta. De bár Victoria mindig fogyó csoportja az ellenségnek mindig nevekedő seregein egy csatában sem nyert is győzedelmet, a’ har­­czokat még is két egész esztendeig kiállotta. 1816 év’ folytában hullottak­ el többnyire ré­gi bajnoktársai, kiknek sem lelkesülésöket, sem bizodalmokat Victoria’ személyében a’ helyökbe következett új katonák ki nem pótol­ták. A’ buzgalom, mellyet a’ föld’ népe ele­­inten a’ függetlenség’ ügye iránt bizonyított , kialudt vala ; minden újabb baleset csökkenté bátorságokat ’s végtére az ország’ belsejé­ből szárnyaló hírek elcsüggesztvén őket a’ há­ború’ szerencsés végzetének reménye iránt, egyik falu a’ másik után tagadá­ meg Victoria­­tól további segedelmeit. Hátra maradt hívei is végtére egyenként elhagyogaták vezéröket, ’s ő csaknem egyedül hagyva látta magát. De

Next