Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-12-07 / 98. szám
98 Nzúm. Pest, december' S’. 1836» TÁBSALKOPé. Jaj istenem ! hová legyek , Ki [micsodás leányt vegyek ? Itt is , ott is megállok , De ollyant nem találok , Ki megtetszetné magát —■ Szemem itt ’s ott hibát lát. Lízi szivét kinálgatja, Trézsi magát czifrázgatja, Ilka levelet is írt, Borcsa értem sokat sírt; Kati üzent: szeressem , Fanni, hogy meg ne vessem. Nina minap szemmel intett — Miiicsi rám búsan tekintett, Mari anyját küldötte, Hogy járdaljak körötte ; Valamennyi leány van , Mind szemmel tart falunkban. Szegénykék ti ! közületek Es csupán egyet vehetek! Mellyitek’? még nem tudom, Először gondolkodom , ’S a’ mellyitek jó és szép, Az velem oltárhoz lép. Lízi szép sudár-termetű Piros-arczú , kökény-szemfi, Csak hogy igen szereti, Ha legény kerülgeti — Szíve is könnyen hajló , hát nekem nem való! NÓ-VÁLASZTÓ. Trézsi sem ritt lány magába’ Ha öltözik szép ruhába; Csak hogy ruha kell neki, Máskép kellemét veszti; ’S mivel arra sok pénz kell, Legjobb , hogy maradjon el. Ilka okos egy teremtés , Mulattató , beszédes , és Jó dolgos — csak hogy siket, ’S jobb lábára nem léphet; Ha küldném valahova Nem menne , ’s nem hallana. Korcsa gyönge szívvel bíró Minden kicsiny bajért síró ! Ha találnám megszidni, Szüntelen fogna sírni, ’S gyermekim , ha ezt látnák , Ők is anyjok’ siratnák. Kati vak egyik szemére ’S görbe a’ bal csípejére; Én pedig nem szeretném , Látván, ferdén néz felém; Azért otthon hagyom őt, És keresek más szebb nőt. Fanni ellen kivételem Nincs , s megegyeznék velem , Mert jámbor, jó erényfí — Nem szilaj —’s nem önkényfi ; Csak hogy sovány ’s arcza fut ’S nyomorítja a’ hurut. Nina , mint a’ hivó madár, Éjjel , nappal ablakán vár, ’S néz az általmenőkre, Az őt süvegelőkre — Nina nem kell: ő elég Fiatal, — lány lehet még! Milcsit venném el a’ jámbort, Ha nem szeretné úgy a’ bort! De mit tennék ővele Ha pinezémbe jutna-te? Gazdasszonynak józan kell, Milcsit hát nem veszem el! Mari , Mari szegény lélek, Nőmnek téged szeretnélek ! Hogyha lepke nem volnál , Sok szívnek nem bókolnál! Te sem lehetsz nem tehát. De ugyan kit vegyek hát? Jó istenem ! hova legyek ? Hol házasodjam , ’s kit vegyek ? Nyolcz leány van falunkban, ’S mind a’nyolczban hiba van. Tudom már mit cselekszem : Nem veszek egy leányt sem. Szó Gr. POZSONY VÁRMEGYE’ LEÍRÁSA. Mutatványtöredék Medgyesy Adalbert úrnak egész Magyarországot a’ határőr-vidékkel’s Erdélytől visszacsatlott részekkel hasonlag előterjesztő kéziratából. Pozsony vármegye (Comitatus Posonien-sis, Pressburger Gespanschaft, Pressburska Stolitza) nevezetét vette sz. kir. Pozsony városától. Hajdan két vgyére volt osztva, úgymint: nagyobbra és kisebbre; jelesül a’ kisebb megye az vala, melly most Csallóköz nevet visel. 1) Fekvése. Ezen megyét éjszakkelet felől Jókőtül egész Szémőig majd mindenütt folyók, u. m. a’Blava és Vág választják el Nyitra vmgyétől. Délkeletfelé, hol határa Csallóközön megy keresztül, mellynek nagyobb része Pozsony vgyhöz tartozik, van Komárom ’s Esztergom vgye. Éjszaknyugat felé a’ Duna’ mentében, Hédervártól egész Díványig határos Mosony vgyével ’s Ausztriával. Divénytől egész a’ Miava’ kiömléséig Morva vize választja el a’ szomszéd Ausztriától. Éjszak felől ismét Nyitravmgye szomszédjáé’ megyének. Fekvése igen alkalmas a kereskedésre. 2) Természeti minemüsége. Pozsony vármegye’határa nagyobb részint lapos térségbül áll, melly a’Pozsonynál kezdődő 1—0 mérföldnyi széles és 7 mföldnyire éjszakkelet felé nyúló Kárpátok által két részre osztatik, mellyek közül az alsó sokkal nagyobb a’ felsőnél. Ezen mindig magasbra emelkedő hegyek’ éjszaki része fejér-hegyeknek (Weissgebirg) neveztetik. Más hegyek e’ megyében nincsenek. — Ámde annál több folyó öntözi a’ megye’ határát, mellyeket részint közvetlenül, részint pedig a’ Morva és Vág vize által vesz föl a’ Duna. E’ sok hasznot hajtó ős folyam a’ délnyugati határon foly. Magyarország’ sík földe’ csekély esésének tulajdoníthatni, hogy a’ Duna Pozsony és Komárom közt olly sok szigetet képez. Bécsiűl egész Pozsonyig a’ Duna’ esése csak 109 lábnyi; Pozsonytul Győrig csak 54 lábnyi. Pozsonynál a’ Dunából kiszakadó egyik ág, melly csak Komáromnál egyesül ismét vele, képezi a’ 12 mérföldnyire terjedő Csallóköz ’s egyéb szigeteket. Ugyanezen ágimi, Cseklészen felül, kigyódzikel Diószeg felé egy másik mellék-ág, melly fekete-víznek (Schwarzwasser) neveztetik, ’s miután Dudvágot magához vette, a’ nagyobb v. főággal, honnan eredeti, ismét egyesül ’s az úgy nevezett Vizköz szigetet képezi, melly egészen Pozsony vármegyéhez tartozik. Bajkánál ( Mosony vgyében ) a’Duna jobbról még egy ágat ereszt magábul, melly Győrön alul ismét bele szakad ’s képezi az úgy nevezett Sziget közt, mellynek felső része Pozsony , alsó része pedig Győr vmegyéhez tartozik. Végre Csallóközben a’ nagy Dunának még egy kisebb „Csilíz“ nevezetű ága Bőny és Csicsó közt az úgy nevezett Csiliz-köz kis szigetet képezi,mellynek azonban csak nyugati része tartozik Pozsony vmegyéhez. — Keleti határának egy részét Szereden alul és felül a’ Vág vize mossa. Ezen folyam ’s a’ Dunának egyike