Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-03-22 / 23. szám

főhelye Odescalchi herczeg nagy uradalmának, Bécs­­től 33­ postamérföld; van urasági kastélya; a ka­tolikusoknak s ’s nem-egyesült görög szerbek­nek plébániája, kolostora a’ sz. Ferencz szerzetesek­nek ,egy a’ Dunán által vezető komp, s postavál­­tóhely. A’lakosok katholikusok ’s nem-egyesült szer­­bek, szőlőmivelés és halászatból élnek. Láthatni itt még most is több nevezetes maradványát a’ lelkes romaiaknak, névszerint 3 hegyvár romjait, s egy erdőcskében bizonyos épitvény’ maradványit, melly Dianának, a’ vadászat’ istennőjének, vala szentelve. Egyik talált faragott­ kövön következő felírást lehe­­tet olvasni: Dianae Sacrum. A’ sz. Ferencz szerze­tesek’ kolostorában láthatni Lőrincz boszniai és szer­­viai herczeg­ sírját, ki 1525 körűl örökös nélkül szenderült a’ jobb világba; s Capistran János sír­ját , ki különös nagy tiszteletben tartatik Szirmaim­ban. A’ törökök bevették Illők várát 1526 ban, ’s bírták azt 1691ig. A’ helység’ keleti részén, igen szép síkságon, láthatni a’ lovas-katonaság’ laktanyá­ját. Szélessége az egész Dunának a’ szigetekkel e­­gyütt közel­­ német mérföldet teszen Illők ’s Pa- l­án­­ka között. Láthatni a’ hegy tőben szilvafa alatt egy forrást, mellynek vizét örömest iszszák a’ lako­sok, ’s vályúkba vezettetvén a’ víz bizonyos távol­ságig, ott hordókba bocsátják, ’s a’kastélyba hord­­ják­ fel. Az uradalmi kastélyból ’s az összeroskadt hegyvárakból legszebb kilátás szolgál a’ Dunára ’s Magyarország’ egyik részére; ’s ha Illőkot az e­­gyik, áltellenben fekvő, szigetről tekintjük, onnan is regényes prospectust nyerhetni. Az egész tájék Illőktől Pécsváradig, mellyel a’ Duna más egész hosszában, magas és borzas hegyláncz; a’ dunán­túli vidék pedig csupa laposság, síkföld. Többször völgybe jut az ember, melly közösleg magasra tor­nyozott meredek hegyektől van körülvéve, úgy hogy a vándor mindenfelől bezárva véli magát, míg vé­letlenül hegy nyílik­ meg előtte, melly keskeny ösvényt ábrázol. Bizonyos helyen a’ keskeny postaút egy meredek hegy’ lejtőjén megyen végig a’ dunapart mellett, honnan sok ölnyi mélységben higyódzik­ el a’ fenséges folyam. (Vége következik.) A’ HAZAI RÉPACZUKOR-GYÁRTÁS’ TÁRGYÁBAN. Tekintvén azon 913 millió 500 ezer fontra ter­jedő czukormennyiséget, melly hiteles fejszámolás szerint 1835dik évben Európába­n ’s így hozzánk is hozatott, keserűség fojtja­ el a’ hazája’ gazdagu­­lását szivén hordozó hazafit; örvend ellenben, ha az ezért külföldre ömlő tetemes pénz’ valamelly kis­ded részének a hazában visszatartására egyes ha­zafiakat — túl minden balitéseten ’s daczolva a’köz­b­ egördülő nehézségekkel — a’ hon’ bár milliómat­­­tesz­em, s közvetve a maga boldogulása’eszköz­léset tűzven­k. célul­­ törekedni lát. Nem másnak, mint hazafiul elszántságnak tulajdoníthatni a’ váro­­sunkban Szalay László katonai biztos úr’ szorgalma által létrejutott répaczukorfőzést. Ugyanis a’­­ cz.mz.úr a’ m­­últ-évi nagy szárazság’ellenére is gaz­daságosan termeszte 3 száz mázsányi — 10 N­ m ezu­kor-anyaggal kiró (mert koronája gyökei csak a’ megmosás és mingyárti reszeléskor daraboltatnak­ le) czukorrépát; ezen mennyiségből 5000, egy remásra 3 fontos, darabot (mert kettő 32 fontos is van kö­zötte) magnak fentarta, hogy abból mind saját szük­ségét kielégíthesse, mind más termesztőknek is ol­csóbban szolgálhasson, ’s ne kényteleníttessenek 4 frt. 6 krjával venni a' szükséges magnak fontját; mint­egy 40 mázsányi, a’tavalyi tikkasztó forróság miatt, ki nem fejlődhetett apróbb répát teheneivel etetett­­meg, ’s a’ megmaradt 110 mázsából Linberger úr* oktatása szerint, — kinek törekvése ezen ipar­ágban példátlan — az indiai nádczukorliszthez minden te­kintetben hasonló­ jóságú 3 mázsa 60 font czukrot készített,’s épen az előtti­ napokban külde mutatványt Pestre Linbergerhez, volt oktatójához, midőn gróf Lövenhjelm svéd követ és minister ’s ennek titok­­noka gróf Zetterstrom őt (Linbergert) meglátogat­ni kegyeskedtek, kiknek — annak bizonyságául, hogy intézete’ volt növendékei az övéhez hasonló ezuk­­rot készítenek — előmutatta­­. Szalay úr’ ezukrát, mellyből a’ magas vendégek, mint Linberger úr’ sa­ját levele tanúsítja *) mutatványul Stockholmba is küldöttek. — Hogy nagyban folytathassa ezen dú­san jövedelmező, nagy hasznú iparágat, ’s ollyanok is, kiknek a’ szerencse’javaiból csekélyebb osztályrész juta, minél többen részt vehessenek, 600 (10­0. fo­rintos) részvényre óhajtaná répaczukorfőzését ala­pítani, illy módon. Első évben a’főn érintett sum­ma már beruházva lévén, senki abból ki nem lép­hetne, ekkor 6, száztóli kamatot fog kapni a’ rész­vényes. Ha valaki a' második évben akarna kilépni, szándékát az év’ utolsó hónapiban tartozzék jelen­teni, hogy pénzét 10, száztóli járadékával visz­­szakaphassa. A’ társaságban maradandó tagok má­sodik év’ kezdetével — nyilványos lévén a’ siker — ismét fizetnének az intézet’ még nagyobb kiterjedés­ben munkálhatására 10­0. forintot; maga a’ fentisz­­telt úr — átengedvén mostani készületeit ’s fenálló épületeit — igazgatói felügyelőséggel lépne a’ tár­saságba ,— a’ többi rendszabály a’ majd leendő rész­vényes urak’ mély belátására hagyatván. — Vajda ezen serdülő répaczukorfőzési Intézet, hazafiul me­ *) A’levél következő tartalma: ,,Múlt héten a’ svéd kö­vet, Lövenhjelm gróf ő excja, kormányától utasítást nyervén, Bécsből ide Pestre utazott, hogy tanító inté­zetemet meglátogassa , ’s arról tudósítást adjon. Ő excja, valamint követségi titoknoka Zetterstrom úr is, látván a’ munkálat’ egyszerűségét ’s pontosságát, olly igen örül­tek, hogy mindjárt innen küldöttek stafétát a’ királyhoz Stockholmba , ellátván őt az általam és becses tanít­­ványim által készített czukornak példányival; ezen al­kalom visz Önnek mindkét­ rendű­ mutatványczukrából egy keveset, Ön’ becses nevét is rá jegyezvén. Mi en­gem illet, meg vagyok kérve, hogy intézetemben a’ ta­nítás’ idejét martzius’vége helyett április’ középéig ter­­jeszteném­ ki, mivel Svécziából hozzám tanítványok fog­nak küldetni. — A’ minister 3 nap alatt 5 ízben láto­gatott­ meg, ’s szállásomat az uraságok annyira el­lepték , hogy mozdulni sem lehetett. Önnek hozzám be­küldött czukorpéldányai, mellyeket számos Uraság meg­­tekinte, köz­tetszést nyertek ’s mivel Ön, illy rövid idő alatt, ennyire vitte a’ czukorkészítést, tehát re­­méllhetni , hogy jövendőben még kitünőbb szerencsé­vel fogja ezen iparágat gyakorlata.

Next