Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1838-01-10 / 3. szám

szerárást, néhány kereskedőbolt’ tulajdonosát, a’ hely­beli orvosurakat, ’s a’ mesteremberek’ egy részét, — mindnyájan földmivelésbirl élnek ; ’s méltán csodálhatni, hogy, bárha e’ város’ lakosai az ország’ sok külön­ szokású részeiből húzódtak ide, még is a’ földmivelést egészen a’ tiszántúli módon gyakorolják. — A’ határnak nagyobb része (kivévén mintegy nyolcz­ ezer holdnyi közös lege­lőt) közöttük úgy nevezett szállásokra van osztva ’s kinek kinek földes tanyája körül helyezvék, ’s illy formán a’magyar tagos osztály már itt divatozik. De mi haszna ? midőn az egész határban még sem láthatni egyebet rozsnál ’s ismét rozsnál; a’ marhatartás rész karban áll, mivel a’ határ’ terjedelmihez képest kevés kaszáló­­jok van, ’s még sem termesztenek lóherét, ’s egyéb mesterséges takarmányt nagyobb mennyiségben, noha mindenki tanyája mellett, olly kiterjedésű leherést ke­ríthetne körül, miilyent gazdasági állapotra megkíván. — A’ trágyát a’nyíregyháziak csupán garádnak használják, jóllehet nagy homokos földeik nemcsak megszenvednék, sőt igenigen kívánnák a’ trágyázást, ’s elég idejük vol­na télen által, midőn úgyszólván semmi foglalatosságuk nincs, azt földeikre kitakarítani. — Termett gabonájo­­kat a’ nyíregyháziak, szintúgy, mint a’ többi tiszántúli nép, szabad-szérűn szokták kinyomtatni, ’s arról még senki sem álmodozik, hogy a’ kevés költséggel állítandó nyomtató-pajták által nemcsak a’ nagy vesztegetést lehet­ne kikerülni, hanem a’nyomtatásra fordítani szokott szép őszi napokat is egyébre használni. — A’ tiszántúliak gyak­ran úgy megszorulnak, hogy a’ vetést decemberben vég­zik, ’s még is termesztményeik’ nagyobb része a’ sok­­féle őszi munkának halomragyülte miatt elromlik. — Erre ugyan némellyek azt felelhetik: „igaz, hogy üdvös és hasznos lenne csűröket vagy nyomtatószíneket bírni; igy gabonánkat télen által kényelmesen kinyom­tathatnák , ősszel csupán annyit készítenénk, mennyi vetésre ’s mindennapi szükségre kívántatik ; de hol ve­gyünk illy épületek’ felállítására szükséges anyagot? van é kövünk ? van é fánk ?“ — Ez ellenvetésre azon­ban könnyű felelni; neveljen kiki tanya-kerítései közül csak ákácz-fákat is , — annál jobb, ha más fajú fát ül­tet, — ’s rakja­ fel a’ nyomtató-színhez szükséges hat vagy nyolcz oszlopot vályogból ’s fedje­ be szalmával vagy náddal, ’s meglesz a’ nyomtató-szin , egy-évi hasz­nával költségeit megtérítendő. — De ha a’ tanyánk­­körülti tereket ’s kerítést holmi rész fűzfával, vagy épen semmi fával körül nem ültetjük, ha a’ négy vagy at órányi távolságban lefolyó Tisza’ partján nagy men­nyiségben ’s jutalmas áron megszerezhető épület-lábul nem vásárlunk, úgy soha sem fognak nyomtató-szik­ek létesülni; jutalmas áron mondám megszerezhetőnek a’ fát, mivel biztosan tudom, hogy némelly felföldi tájakon, mellyek 70—80 ezer hold fenyves-erdővel vannak kö­rülvéve, drágább az épületfa, mint a’ Tisza’ partján, Tokaj, Lutz ’s a’t. körül, de helyreszállittatása is kön­nyebb , mivel síkon történik. — Van ugyan magának a’ városnak is jó nagy erdeje, de ezt, — tekintvén a’ város’ szükségeit, — csekélységnek mondhatni. Kár, örökös kár, hogy a’város ennek könnyen eszközölhető kiterjesztésére illő figyelmet nem fordít. — Végre, mi e’ várost illeti, tudva van; hogy a’ nyíregyháziak a’ legközelebb múlt években, határjok’ fele részének gróf Károlyi uraktól történt megváltása te­kintetéből , igen nevezetes summákat lévén kénytelenek kölcsönözni, azon pénzektől ötos vagy talán több száz­­téli kamatot fizetnek, ’s e’ kamatfizetések már magában is nagy teher lévén a’ városra, a’tőkéket egyedül nagy maguk­ megerőtetésével fogják lefizethetni; nem volna e tehát üdvös és kívánatos valamelly külországi pénz­váltó vagy nagykereskedő-háznál próbát tenni? nem le­hetne e 4 vagy 5 száztél­ kamatra nevezetes mennyi­ségű pénzt fölvenni, melly által apróbb hitelezőitől meg­­menekedhetnék a város ? ’s azon nagyobb mennyiségű pénz­ visszafizetése iránt olly alkura lépni, hogy bízó­in és évenkint fizetendő summa által, néhány év után, mind a’ töke mind pedig annak kamatja lerovatnék ? __ Például: ha a' nyíregyháziak 800,000 váltó forinttal tartoznak, s ennek lefizetésére a’ haszonbérbe adott vá­rosi kői csilláktól évenkint bejövő 40,000 v.rhoz, még 20,000 rh. ftnyi bizonyos jövedelem alakíttathatnék, úgy hogy a fogyasztó summa 100,000 tiniből állna, a’ ka­mat mennyiségét véve 25—1i0 év alatt, lerovathatnék mind a’ tőke, mind a’ kamat. Előadván e’ szerint Nyíregyházának rövid rajzát, tapasztalni fogja kiki, hogy noha még sok hiánya van e’ városnak, mindazáltal még is nyitva áll már az út, melly a’ város­ előhaladására, mivelődésére ’s csinos­­bulására vezethet, s ezekre nézve semmi sem kívántat­­nék inkább, mint az, hogy Szabolcs megye’ t. Rendei­nek nagyobb része, ha csak téli lakását is Nyíregyhá­zára helyezné­ által. — Ir­igy egészen más szilibe öltöznék a­ város, mindent lehetne itt idővel létesíteni, a’ mi hasznos , czélirányos és dicső. — Legelsőbb is egy nagyobb iskolát (melly az egész megyében hiány­zik) lehetne itt létesíteni, ’s abban az oktatást minden vallására kiterjesztvén, a’hit-tudomány- tanításra min­den vallásból egyegy tanítót rendelni. — Bezzeg néhány év alatt bőven megtérülne sok gyermekekkel­ biró apá­nak a’ városban építendő ház­ költsége, gyermekeinek olcsóbb s szem előtti neveltetése által, ’s mód ’s alka­lom adatnék a’ szegényebb sorsuaknak is gyermekeik’ nevelésére. Volna itt mód ’s alkalom egy gazdasági oskolát ’s több gazdasági ’s kereskedési egyesületet is alapítani, ’s ezenkívül a’ társas-élet’ gyönyöreit is, mellyek nélkül az élet keveset ér, mennyire lehetne még szapo­rítani! — Hátha még Nyíregyháza egyrészről a’ négy órányi távolságra fekvő Tokajjal ’s az ott lefolyó Tiszával (mellynek vártan-várt szabályozását idővel biztosan re­­méllhetni), más részrül pedig a’ megye’ széke Kálló vá­rosával jó csinált­ ut által összeköttetnék — ’s a’ megyei birtokosok jó időben ’s jobb úton az itt felállítandó ne­vezetes raktárokba szállíttatnák termékeiket, mennyire emelkednék ez által Nyíregyházán a’ kereskedés? a’fel­földiek készítményeiket ide hozván , tiszántúli termeszt­­ményekkel megrakodva térhetnének vissza, s nem len­nének kénytelenek az egész megyét összekalandozni általok hozott portékák’ eladhatása és más termesztmé­­nyek’ vásárolhatása végett. — Kálióra pedig milly ké­nyelmesen lehetne a’Nyíregyházán lakozandó nemesség­nek a’ megye’ gyűlésbre bejárni, ’s hány sorspont kimél­­tetnék­ meg Kálló városábul Nyíregyházához egy óra­járásnyira hozatala által! — Erre ugyan, — már előre gyanítom — sokan azt fogják mondani, hogy van valami a’ dologban; de az illy vállalatokhoz pénz, még pedig sok pénz kell, ámde nekünk ehöz kívántaté pénzünk nincs; én pedig bátor vagyok állítani, hogy csupán ezen ’s ehöz hasonló uta­kon lehet több pénzecskére szert tenni. — Mig az előb kelő magyar szégyenleni fogja a’ kereskedést, a köz­nép pedig buta marad, addig nincs remény az ország financziális állapotának javulására. Kereskedjünk ne­­csak itthon, de külföldön is, oktassuk’s miveljók a

Next