Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1838-03-31 / 26. szám

98 de a’ tudomány­ok iránt rendkívüli buzgalmat is mutatott ’s nevelőji dicsérik a’ 16 éves herczegnőben, hogy semmi ném­ béli gyöngeséget nem ismert s mindenben, mihez kezdett, férfiúi erőt tüntetett­ ki. E fényes tulaj­donok mindenki’ szemét reá vonák, 's okai valának, hogy idősb testvére, a’ komor, embergyűlölö­s vakbuzgó Mária, ki azáltal magát meghomályositottnak hive, Erzsébet­nek roszat kívánt. Azon ürügy alatt tehát, hogy a’ lá­zadásokban , mellyek kormányra léptét nyugtalaniták , részes vala, Towerbe vettete­tt —— utódjául felvart Máriát nyilván kijelölő, ’s nem titkoló szándékát, miszerint Erzsé­betet ki akarja végeztetni. E’terv’ végrehajtásától vissza­­tartóztatá őt a’ népzavargástóli félelem ’s II. Fülöp’ közbenjárása, ki tán félt, hogy Stuart Mária’ fején egy­kor három koronát látand egyesítve. Erzsébet’ trónörök­lésből kizáratásának második terve kudarczot szenvede a’ parliament’ ellenszegültén, a’ harmadik pedig hogy a’ savoyai herczeghez férjhezm­enete által Angliából el­­távolitassék, Erzsébet’ vonakodtán, kit sem fenyegetés, sem hízelgéssel nem lehete meggyőzni. Toweri fogsá­gából kiszabadulván(máj’. 19kén 1554.­ folyvást szo­ros felvigyázat alatt tartalék­o s csöndes magányban ko­moly tanulmányok­ ’s elmélkedéseknek élt, mellyek a’ lelket, ha azokat felfogni képes , fölül emelik a’ szeren­csétlenségen , — midőn három évvel szomorú visszavo­nulta után, melly idő alatt híveit 's hitsorsosit máglyára lépni ’s magát legfőbb veszélynek kitétetve látá, Mária’ halála­­nov’. 17kén 1558.­ atyjai’trónjára emelé­st. Nov’. 23 án tartá királyi bém­enetét Towerbe, hol három év előtt fölségbántóként ült ’s maga fölött bakópallost lát­a. Erzsébetet trónra lépte után nyomban házassági ajánlat lepé­ meg. II. Fülöp volt az, ki folyvást félvén, hogy Franczia- és Skótország­ ’s Anglia’ koronái Stuart Mária’ fejére szállhatandnak , kezével megkinálá ; de há­lásan ’s udvariasan visszautasitá azt. Hogy a’ háborút, mellybe Angliát Franeziaországgal Fülöp bonyolíta, be­végezze, ezen országgal legott alkudozásokba bocsát­kozott, mellyek apri 2kán 1559. a’chateau-cambre­­sis-i békét szülék. Nagy vigyázatot ’s meggondolást kívántak a’ belső egyházügyek. Erzsébet ezekre fordita j­ögondot, mihelyt megerősítő törvényszerűségét a’ parlia­ment. Mivel a’ pápa Erzsébetet nem ismeré­ el törvény­szerűnek , nem vala szükség, hogy újításiban rá ügyel­jen. A’ koronának egyházi dolgokban legfőbb hatalom adalok, mellyhez istentiszteletet és lithurgiát rendezhető jog csatoltaték, ’s ehez vala szabva egy fő egyházi­ tör­vényszék’ (court of hight commission) megalapítása is minden egyházi dolgok­ ’s rendeletekben, mellyeken a’ katholikusok igen megütközének, jóllehet végrehajtatá­sukban nagy mérséklet uralkodott. Azon kívánságot, hogy menne férjhez, mellyet 25 éves királynéjával most a’ nemzet tudata, azon nyilatkozással mellőzé­ el, hogy honával van összeházasítva,’s büszkesége az, ha mint szűz élend és haland meg. Mig Angliában békeúton alapittaték­ meg a’Protestan­tismus , Skótországban erős megrendülések követék azt. Guise Mária kormányzónő az uj hit­tant, melly napról napra tovább terjedt, itt elnyomni igyekezett; a’ lélek­­ismeret’ szabadságának korlátozása miatti panaszokhoz csatlakozónak még a’franczia tisztviselők’ hivatalbalép­­tetésök, idegen zsoldosak 's az alkotmány’ sokszerü meg­sértése fölöttiek is, ’s miután a’kormányzónő katonákkal, kiket testvérei Francziaországból küldenek, megerősül­­ve a’ csendet erővel akará helyreállítani, a’ nemesség és skót egyház’ községei által] (igy nevezők magokat a’ nemesség, papság ’s városok’ követei­ kormányzó hivatalá­tol megfosztatók (1­66 9.). A’ szövetségesek segélyt kere­­sének Erzsébetnél, ’s hogy azt annál biztosabban megnyer­hessék, ideiglen elfogadók az uj angol lithurgiát. Erzsé­bet elejite nem vala hajladó alattvalóknak nyújtani se­gítséget törvényszerű kormányuk ellen, de győzének­­lensőbb politikai tekintetek; a’ skótoknak tehát Ber­­wickben (febr’. 27-én 1560.­ között egyezésnél fogva segítséget igért. Skótországba tehát angolok mentek ’s Leithben ostromták a’franczia zsoldosokat, de ezen ese­mények alatt meghalván (jun­­­­lkén 1560.­ a’ kor­mányzónő, Edinburgban Erzsébet, a’ skótok és franczia korona’ küldöttei közt egyezés kötteték, a’skót zavarok lecsillapítanak , II. Ferencz pedig és Stuart Mária kény­telenek lőnek magokat lekötelezni, hogy Anglia és Iz­land jogszerüleg Erzsébetéi lévén, ezen országok’ czi­­meit ’s czimereit azontúl nem viselendik. Ámbár ezen egyezés 60 nap alatt mindkét részrül teljesítendő vala, Stuart Mária a’ határzatoknak még sem engede, sőt tudata, hogy franczia segítség’ közbenjárultával a’skót ügyeknek más irányt szándékozik adni, ’s részúl titkolt hallgatások ’s mentekezések által magasra csigázta rész viszonyít Erzsébethez, midőn férje II. Ferencz váratla­nul meghalt (dec.’ ikén 1560.­ ’s ő franczia királyné­­ból özvegy jön, kivel napa, a’ dölyfös Medicis Katalin, méltatlanul bánt. Jóllehet Máriának nem vala kedve el­hagyni Francziaországot, a’ dolgok’ állapotja mégis kí­vánta Skótországban elenlétét. Hajlék tehát Jakab mos­tohabátyja’ (ki akkor st. andrews-i prior, utóbb pedig Murrey gróf czim alatt helytartó vala­ ’s a’ Guisek’, nagybátyjai’ előterjesztésire ’s eltökélő, hogy a’ bájos Francziaország helyett a’ vadon Skótországot válasz­­tandja lakhelyéül. Ekkor attól függött minden, hogy Erzsébettel barátságosb viszonyokba lépjen. Egy levél­ben tehát, mellyben, mint vélte, még egyszer józan és jogszerű előterjesztéseket tevén az edinburgi egyezés­ örökségi jogát tárgyazó pontjai iránt, skót útjára sza­bad kíséretet kért tőle. Erzsébet bizonyossá teve őt erről is nyilványitá, hogy kedvesen fogadandja őt Angliában, ha az edinburgi egyezést teljesítendi, mit tenni annál­­inkább köteles, mivel követei korlátlan hatalommal valá­nak felruházva. E’jogszerű, annyiszor ismételt kívánsága ha megtagadtatik, vagy ha Anglia’ elmellőzte­­k, kénytelen lesz azt sérelmül venni! Mária e’ felelet által igen meg­keserítve érzé magát, mit Throkmorton angol követtel is érzékeny kifejezésekben tudata, Skótországba pedig angol partok’ érintése nélkül ment. Az angol királyi ha­jók , távol lévén Mária’ elfogathatása (mit sokan állíta­nak­ utáni fesködéstől, csak tengeren valának, hogy azt kalózoktól megtisztítsák ’s a’ királyné’ hajóit, illő tisz­telettel elbocsáták. Mária’ ang. lékén 1561. érkezők Skótországba. A’ skótok idegenkedvén Francziaország­­tól ’s Mária’ kath. barátitól, ellenben a’ protestáns Anglia nemes érzelmű királynéjához hajolván, Mária érzé an­nak szükségét, hogy e’ szivében gyűlölt versenytársnő­vel barátságosabb viszonyokba lépjen. Erzsébetet tehát Maitland Lethington követe által baráti szövetséggel kinálá­ meg azon kéréssel, hogy azon esetre, ha mag­talanul halna­ meg, az angol trón’legközelebb örököséül őt nyiványitaná. Erzsébetnek ezt annál kellemetlenebből kellett venni, mert abban Mária’ titkos vágyódását látta az angol trónra ’s nem tartá illőnek VIII. Henrik’ vég­rendeletében, melly a’ skót lineát nem is emlité, valamit változtatni. Ha Mária őszintén kereső barátságát, csak az edinburgi egyezést kelle végrehajtania, miért Erzsé­bet­et rég (aug­ 16-án 1561.­ megkínálta őszinte ba­rátsággal. Azért tagadá meg kívánságát, mert nem akar

Next