Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1838-03-31 / 26. szám
98 de a’ tudományok iránt rendkívüli buzgalmat is mutatott ’s nevelőji dicsérik a’ 16 éves herczegnőben, hogy semmi ném béli gyöngeséget nem ismert s mindenben, mihez kezdett, férfiúi erőt tüntetett ki. E fényes tulajdonok mindenki’ szemét reá vonák, 's okai valának, hogy idősb testvére, a’ komor, embergyűlölös vakbuzgó Mária, ki azáltal magát meghomályositottnak hive, Erzsébetnek roszat kívánt. Azon ürügy alatt tehát, hogy a’ lázadásokban , mellyek kormányra léptét nyugtalaniták , részes vala, Towerbe vettetett —— utódjául felvart Máriát nyilván kijelölő, ’s nem titkoló szándékát, miszerint Erzsébetet ki akarja végeztetni. E’terv’ végrehajtásától visszatartóztatá őt a’ népzavargástóli félelem ’s II. Fülöp’ közbenjárása, ki tán félt, hogy Stuart Mária’ fején egykor három koronát látand egyesítve. Erzsébet’ trónöröklésből kizáratásának második terve kudarczot szenvede a’ parliament’ ellenszegültén, a’ harmadik pedig hogy a’ savoyai herczeghez férjhezmenete által Angliából eltávolitassék, Erzsébet’ vonakodtán, kit sem fenyegetés, sem hízelgéssel nem lehete meggyőzni. Toweri fogságából kiszabadulván(máj’. 19kén 1554. folyvást szoros felvigyázat alatt tartaléko s csöndes magányban komoly tanulmányok ’s elmélkedéseknek élt, mellyek a’ lelket, ha azokat felfogni képes , fölül emelik a’ szerencsétlenségen , — midőn három évvel szomorú visszavonulta után, melly idő alatt híveit 's hitsorsosit máglyára lépni ’s magát legfőbb veszélynek kitétetve látá, Mária’ halálanov’. 17kén 1558. atyjai’trónjára emelést. Nov’. 23 án tartá királyi bémenetét Towerbe, hol három év előtt fölségbántóként ült ’s maga fölött bakópallost láta. Erzsébetet trónra lépte után nyomban házassági ajánlat lepé meg. II. Fülöp volt az, ki folyvást félvén, hogy Franczia- és Skótország ’s Anglia’ koronái Stuart Mária’ fejére szállhatandnak , kezével megkinálá ; de hálásan ’s udvariasan visszautasitá azt. Hogy a’ háborút, mellybe Angliát Franeziaországgal Fülöp bonyolíta, bevégezze, ezen országgal legott alkudozásokba bocsátkozott, mellyek apri 2kán 1559. a’chateau-cambresis-i békét szülék. Nagy vigyázatot ’s meggondolást kívántak a’ belső egyházügyek. Erzsébet ezekre fordita jögondot, mihelyt megerősítő törvényszerűségét a’ parliament. Mivel a’ pápa Erzsébetet nem ismeré el törvényszerűnek , nem vala szükség, hogy újításiban rá ügyeljen. A’ koronának egyházi dolgokban legfőbb hatalom adalok, mellyhez istentiszteletet és lithurgiát rendezhető jog csatoltaték, ’s ehez vala szabva egy fő egyházi törvényszék’ (court of hight commission) megalapítása is minden egyházi dolgok ’s rendeletekben, mellyeken a’ katholikusok igen megütközének, jóllehet végrehajtatásukban nagy mérséklet uralkodott. Azon kívánságot, hogy menne férjhez, mellyet 25 éves királynéjával most a’ nemzet tudata, azon nyilatkozással mellőzé el, hogy honával van összeházasítva,’s büszkesége az, ha mint szűz élend és haland meg. Mig Angliában békeúton alapittaték meg a’Protestantismus , Skótországban erős megrendülések követék azt. Guise Mária kormányzónő az uj hittant, melly napról napra tovább terjedt, itt elnyomni igyekezett; a’ lélekismeret’ szabadságának korlátozása miatti panaszokhoz csatlakozónak még a’franczia tisztviselők’ hivatalbaléptetésök, idegen zsoldosak 's az alkotmány’ sokszerü megsértése fölöttiek is, ’s miután a’kormányzónő katonákkal, kiket testvérei Francziaországból küldenek, megerősülve a’ csendet erővel akará helyreállítani, a’ nemesség és skót egyház’ községei által] (igy nevezők magokat a’ nemesség, papság ’s városok’ követei kormányzó hivatalátol megfosztatók (166 9.). A’ szövetségesek segélyt keresének Erzsébetnél, ’s hogy azt annál biztosabban megnyerhessék, ideiglen elfogadók az uj angol lithurgiát. Erzsébet elejite nem vala hajladó alattvalóknak nyújtani segítséget törvényszerű kormányuk ellen, de győzéneklensőbb politikai tekintetek; a’ skótoknak tehát Berwickben (febr’. 27-én 1560. között egyezésnél fogva segítséget igért. Skótországba tehát angolok mentek ’s Leithben ostromták a’franczia zsoldosokat, de ezen események alatt meghalván (junlkén 1560. a’ kormányzónő, Edinburgban Erzsébet, a’ skótok és franczia korona’ küldöttei közt egyezés kötteték, a’skót zavarok lecsillapítanak , II. Ferencz pedig és Stuart Mária kénytelenek lőnek magokat lekötelezni, hogy Anglia és Izland jogszerüleg Erzsébetéi lévén, ezen országok’ czimeit ’s czimereit azontúl nem viselendik. Ámbár ezen egyezés 60 nap alatt mindkét részrül teljesítendő vala, Stuart Mária a’ határzatoknak még sem engede, sőt tudata, hogy franczia segítség’ közbenjárultával a’skót ügyeknek más irányt szándékozik adni, ’s részúl titkolt hallgatások ’s mentekezések által magasra csigázta rész viszonyít Erzsébethez, midőn férje II. Ferencz váratlanul meghalt (dec.’ ikén 1560. ’s ő franczia királynéból özvegy jön, kivel napa, a’ dölyfös Medicis Katalin, méltatlanul bánt. Jóllehet Máriának nem vala kedve elhagyni Francziaországot, a’ dolgok’ állapotja mégis kívánta Skótországban elenlétét. Hajlék tehát Jakab mostohabátyja’ (ki akkor st. andrews-i prior, utóbb pedig Murrey gróf czim alatt helytartó vala ’s a’ Guisek’, nagybátyjai’ előterjesztésire ’s eltökélő, hogy a’ bájos Francziaország helyett a’ vadon Skótországot választandja lakhelyéül. Ekkor attól függött minden, hogy Erzsébettel barátságosb viszonyokba lépjen. Egy levélben tehát, mellyben, mint vélte, még egyszer józan és jogszerű előterjesztéseket tevén az edinburgi egyezés örökségi jogát tárgyazó pontjai iránt, skót útjára szabad kíséretet kért tőle. Erzsébet bizonyossá teve őt erről is nyilványitá, hogy kedvesen fogadandja őt Angliában, ha az edinburgi egyezést teljesítendi, mit tenni annálinkább köteles, mivel követei korlátlan hatalommal valának felruházva. E’jogszerű, annyiszor ismételt kívánsága ha megtagadtatik, vagy ha Anglia’ elmellőztek, kénytelen lesz azt sérelmül venni! Mária e’ felelet által igen megkeserítve érzé magát, mit Throkmorton angol követtel is érzékeny kifejezésekben tudata, Skótországba pedig angol partok’ érintése nélkül ment. Az angol királyi hajók , távol lévén Mária’ elfogathatása (mit sokan állítanak utáni fesködéstől, csak tengeren valának, hogy azt kalózoktól megtisztítsák ’s a’ királyné’ hajóit, illő tisztelettel elbocsáták. Mária’ ang. lékén 1561. érkezők Skótországba. A’ skótok idegenkedvén Francziaországtól ’s Mária’ kath. barátitól, ellenben a’ protestáns Anglia nemes érzelmű királynéjához hajolván, Mária érzé annak szükségét, hogy e’ szivében gyűlölt versenytársnővel barátságosabb viszonyokba lépjen. Erzsébetet tehát Maitland Lethington követe által baráti szövetséggel kinálá meg azon kéréssel, hogy azon esetre, ha magtalanul halna meg, az angol trón’legközelebb örököséül őt nyiványitaná. Erzsébetnek ezt annál kellemetlenebből kellett venni, mert abban Mária’ titkos vágyódását látta az angol trónra ’s nem tartá illőnek VIII. Henrik’ végrendeletében, melly a’ skót lineát nem is emlité, valamit változtatni. Ha Mária őszintén kereső barátságát, csak az edinburgi egyezést kelle végrehajtania, miért Erzsébetet rég (aug 16-án 1561. megkínálta őszinte barátsággal. Azért tagadá meg kívánságát, mert nem akar