Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-03-28 / 26. szám
26. szám. Pest, martzius’ 28. 1840. A’ földbirtok-mennyiségről. (Maximum, Minimum) Folytatásul a’f. évi Társaik. 9 ’s Ildik számához. A’ már általam előadott történet- ’s országtudományi tekinteteken kívül, Magyarországra nézve még más szempontokból is szükség mind a’legnagyobb földbirtok-mennyiséget megállapítani,mind a’legkisebbet meg nem szabni. Itt t.i. a’hitel’ megalapítására nézve most akarják, ’s méltán akarják, az úgynevezett váltó-törvényt behozni. Úgy de, ha a’ legnagyobb földbirtok-mennyiség meghatározva nem lesz, úgy a’ tüstint nagy számmal, még pedig, leginkább idegen népek közzül, ajánlkozó, ’s nagy részben hazánkba tóduló hitelezők, kik még mesterséges utakon is kölcsön-fölszedésre fogják a’ magyar, kivált nagyobb, földbirtokosokat ösztönözni, ha tán csalárdságjokkal néha nem is, legalább álokoskodások által, például, a’jószágnak kölcsön, ’s annálfogva másnak kamatozó pénzzel, ’s így mástól függve, szerencsétlenül kiütött gazdálkodás’ esetében pedig teljesen tönkrejutva, jobb lábra állításának javulása által, amellynél pedig mindig jobb lenne, a’ jószágnak csak egy részét tartani meg, ’s az eladott többi rész’ árából tulajdon ’s ennélfogva magának kamatozó pénzzel, ’s igy függetlenül , ’s a’ raegbukás’ történhető esetére is függetlenül maradhatás’ reményével, javítani; —e’ hitelezők, mondom, roppant földbirtokokat fognak kezökre keríteni, ’s épen ez eggyik’s tán fő oka, pénzük’ haszonra adhatásán kívül , hogy nekünk az idegen kölcsönt annyira javasolják munkájunkra, melly földbirtokokat na nem szabadand is örökjoggal birniok, a’ mit törvénynyel, kivált idegenekre nézve, minden esetre meg is kell tiltani, de vájjon fog e találkozni magyar, ki őket azokból kibecsülhesse, annyival inkább, mert így a’jószágok’ ára is fel fog szökkenni, de magok is az illy hitelezők nagy pénzeket fognak adni a’jószágokért, tudván hogy azok, nemcsak jövendőben hanem már most előre is, többet érnek folyó áruknál, minthogy csak a’ nép’ kevés részének lévén joga hazánkban eddig örökös szabadbirtokot szerzeni, ’s szerzése igy is sok akadálylyal, birhatása sok bizonytalansággal ’s bajjal lévén összekötve, nem könnyen találkozott rájok vevő; ide járulván meg különösen a’ pénz’ szűke is. De, ha találkoznék is magyar, ki az illy idegen hitelezők’ kezébe került jószágokbal őket kibecsülhesse, ’s kibecsülje: nem tilthatjuk meg illy hitelezőknek, hogy a’ kezökre került jószágot ne építsék, javítsák, mert úgy az egész ország’ gazdasága tetemesül vesztene; ha pedig építhetik’s javíthatják, úgy meg fogják terhelni e’ jószágokat, hogy azokat többé senki át nem veheti, ’s ha vehetné is, nem veszi önkárával. Mit várhattok pedig országunk’ tetemes részének imígy idegen kezekbe kerültéből, vagy csak kerülhetéséből is? Annyival méltóbb ez figyelemre , mert a’ hitelt megállapító törvények’ czéljának nem annak kell lenni, hogy az adóssággyűjtést, melly valamint egyes személyeknek, úgy bizonyára egész országoknak is legbizonyosabb ut a’ veszélyre, kivált idegenektől, könnyebbítsen, hanem épen ellenkezőnek, annak t. i. hogy az ország’ népét boldogítsa, azt vagyonszerzésre segítse , ’s a’ tulajdont biztosítván , a’közjóllétet mozdítsa elő. Ne higyétek, hogy az adósság jólléteteket eszközlené ! Különben is semmi valódi jószágot, ’a nagyobb részben csak fenyüzési árukat fogtok kapni ez idegenektől valódi jószágitokért. De tegyük föl, hogy legalább mind pénzt kapnátok tolok * miféle pénz lenne ez? Papirospénz, mellyet magatok is a’nemzet’nevében bármikor hozhatnátok folyamatba; melly esetben ha nem nyernétek is sőt minden esetre kárt okoznátok tintaagatoknak vele, legalább megbukástok után idegenektől függetlenek maradnátok. Ila pedig, a’ mit föl sem tehetni, mert lehetetlen , valódi arany ’s ezüst pénzt kapnátok is szüntelen az idegenektől: ekkor is nem lenne tiétek a’ pénz, hanem övék , ’s azt előbbutóbb , még ha ti tönkre jutandotok is, mi az adósság miatt rajtatok nagyrészint mégis történnék, vissza fogják kívánni tőletek, ’s ti minden esetre nem egyéb lesztek haszonhajtó szolgájiknál (fakoraiknál),kik csak azért fogtok kereskedni pénzökkel, hogy annak hasznátok tegyék zsebeikbe, ti pedig szemeiteket törüljetek.Sőt minden előrelátó nemzetnek még törvénynyé is kellene múlhatlanul tennie, ha csak függetlenségét önként másnak nem akarja adni, hogy senkinek polgárai közül idegen kölcsönt fölvennie , annyival inkább magát, míg azon egy nemzet’ polgára marad, idegen törvény alá köteleznie, semmi esetre szabad ne legyen; ’s ha valamelly idegen őt mind e’ mellett is megbízná , ám lássa, de törvényesen rajta ne kereshessen tartozást hitelezett kölcsön’ fejében; mert jaj a’nemzetnek, mellynek polgárai más országtól legkevésbbé is függnek , hátha még annak le is kötelezvék! így a’ sok idegen adósság’ felszedésének, ’s ennélfogva a’ nemzet’ függetlensége’ enyészetének, egyszersmind az abbul származó’ igen alkalmatlan követeléseknek eleje vétetnék, ’s ezáltal sok háború’ okai is nagy részben megszűnnének. Otthon azonban jó adóssági törvényeket hoznia igen is kellene minden nemzetnek, nem annyira pedig néhány idegen’, mint az egész ország’népe’javáért. — Ila pedig a’ legkisebb földbirtok-mennyiség meg lenne szabva, vagy minden emberre nézve lenne ez meg szabva az országban, vagy csak az örökségen osztozkodó testvérekre nézve.Ha mindenkire meg lenne szabva, ez a’ helyett hogy használna, még ártana a’ hitel’ ügyének; mert igy miként volna hitele azon birtoknak, melly a’ legkisebb földbirtok-mennyiséget meg nem ütné ’s annálfogva törvényesen és igy biztosan senki által birható nem lenne, vagy annak is, melly ha a’legkisebb mennyiséget most megütné is, de bármelly föloszlás, például örökösök’ osztozkodása által, minden órán elaprózandó, ’s annál fogva tulajdonosai által meg nem tarthatandó ? Ha pedig csak az osztozkodó testvéreknek, kiknek pedig ősi földecskéiktől megválni mindenek közti legkeservesb , tiltaná meg a’ törvény a’ legkisebb földbirtokmennyiségnél kisebb osztályrészek’ birhatását, holott egyebeknek ugyanannyi földet szerzeni’s bírni megengedné , így égre sőt , ollykor fülbe is kiáltó igaztalanságot követne el; de fzazon képtelenségbe is esnék, hogy nem mindig hajtathatnék végbe; ha p. o. egyik testvér sem vállalná el a’ közös jószágot , ’s különben is kijátszható lenne, minthogy az osztozkodó testvér ősi földrészecskeje helyett magát pénzzel elégittetvén ki, idegen jószágot szintelly kis vagy még kisebb mennyiségben is szerezhetne ’s azt törvényesen bírhatná, mivel itt már nem mint osztozkodó testvér lépne föl; ezenkívül igazságtalan lenne az e’féle törvény az ősi jószágrész külön birhatásátol elzárt testvérre nézve mindazon gyakran előfordulható esetben , mikor az összesen maradt jószágot kezében megtartó fél a’ többinek csalására^ károsítására ve