Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-11 / 30. szám
tjének__azon részeket, mellyeknek javitására kérdésijén foroghat. — 2) Az uj tervet először egyetemileg, és csak a’ birói helybenhagyás után kell darabonkint kidolgozni.*) __3) A’dülők’ osztályzatát, nem később meghitelesitetni a’ megyei küldöttség, hanem mindjárt eleinte hiteles formában, a’ törvényes bizonyság ’s tiszti ügyész által elkészítetni kell. — Tehát nem az ur és jobbágy által választott személyek, hanem a’ mondott tisztviselők osztályoznak azon személyek’ hozzájárultával, vagy isezek csak azt mutatják elő, mellyik része a’ határnak minő természetű, mivel ezt ők tudják, a’küldöttség pedig nem ismeri; ellenben az osztályzat’ fokozatát azon személyek nem tudják meghatározni, ’s ez van a’ tisztviselőkre bízva **) 4) A’ dűlők’osztályzata mellett nem az egész országot hanem csak a’ kérdésben levő egyes határt kell tekintetbe venni, mivel ennek czélja egyedül az , hogy azon egy helységi jobbágyok közt lehessen egyenlő felosztást tenni. — Ezen pont, melly ellen a’ régibb osztályzatokban is majd általányosan hibáztak, különösen ki van fejtve. — Találtatnak azonban ezen értekezésben ollyan egyes pontok is, mellyekben értekezővel egyet nem érthetek. Jelesül: 1) A’ lélk szám’ azon részében, melly igy kezdődik: „Mindazáltal némellyekre nézve ’s u’t.“ azt mondja, hogy a’ törvényben jelenleg legkisebb telki állományul 14 telek állapíttatott meg, hivatkozván az Vdik törvény’ 60iikosára. De ezen törvénypontban csak az foglaltatik, hogy bár a’ bánsági megyékben az 15 l//12 5 1/ 5 *is » telkiállomány’kiterjedése nem egyenes arányban áll *** *•*), az ország többi részeit tekintve mindazáltal, az állomány’ mennyisége fél és negyedrész telekre nézve, mindenkor egyenes arányban értetik. Nem tagadhatni ugyan , hogy a’ felhívott törvény’ tikásában a’ jobbágyok közt ezentúl törvény által is megengedett adásvevés , vagy egymásközti felosztás’ utján a’ teleknek 14 részen aluli eldaraboltatása megtiltatott, ’s ebből a’ szabályozásra is, miről azonban ott szó nincs, következtetést lehetne húzni, de egy az, hogy ugyanott az is mondatik, miként olly elosztások, mellyek ezen mennyiségen alul eddig tétettek, ezután is megmaradjanak , ’s igy természetesen azokat szabályozás’ alkalmakor is megtartatni annyival inkább kell, mivel az értekező által is felhozott Instr. Exeq. Mag. cap. V. § 18. egyenesen kívánja: „ne numerus sessionatorum colonorum restringatur“; más az, hogy, ha a’ felmaradandó földbül ‘18 teleknél több ki nem telnék ’s azt más telket biró felvállalni nem akarná, abból nagyobbat alakítani nem lehetne. — Ezen állítást tehát úgy vélem módositandónak, mikép a’törvény’ lelke,mintegy a’jövendő’ útját előre egyengetőleg,valóban oda czéloz, hogy a’jobbágyok adásvevés, csere, örökösödés’ útján és a’ t. végetlenig ne darabolhassák az adó’alapját, ’s hogy a’ földesurak ’s hatóságok igyekezzenek, egy messzebb vágó czél tekintetebül, az apró telekrészeket időnkint nagyobbakká ’s jövedelmesbekké tenni, olly móddal mindazáltal, hogy az ahoz szokva még nem levő földnép, tömegestül,’s rögtön földbirtoktalanná ne tetessek. — Azonban innen világosan ki •Mim húzhatni a’ törvénynek értekező ur által tett magyarázatát. — 2) Az egy telek utáni beltelek’ holdját 1200 [ J öllel véli méretendőnek lenni azon oknál fogva, mert egy zsellér !]s telekkel hasonlittatik össze, ’s beltelke 150 [J ölre határoztatok. Én is épen igy vélekedem,’s ugyanazon okból. De a’ tavaly leérkezett Igyó-örösi perben a’ n.m.m.k. H.Tanács 1100. [J ölet hagyván helyben, ezen értelem legalább általányos nem lehet, ’s annyival kevésbbé lehet, mivel a’ tiszalöki perben ismét 1200 [] van helybenhagyatva, így ezen kérdés teljesen eldöntve nincs.(3) Arra, hányjöllel kell számítani egy embervágó, vagy egy kaszás-rétet, igy nyilatkozik: Annak meghatározása az osztályzatot végrehajtó tisztviselők’ hatáskörébe tartozhatik. — Nem tagadhatni, hogy a’ kaszálóknak mértékéül a’ régi úrbéri rendeletek azon (törvényhatósági tisztviselők által meghatározandó) tért szabak ki, mellyen középszerű évben egy szekér széna megteremni szokott, ’s mivel sem a’ szekér’ nagysága, sem az arra rakatandó széna’ terhe meghatározva nincs, kétségkívül olly jobbágyszekeret ’s terhet kell alatta érteni, minő a’ vidéken divatban van ; de ezen mérték az önkénynek olly tágas kaput tár, hogy nem lehetnem óhajtani, vajha a’törvényhozás ebben biztosabb alapot szabna ! — Tudom hogy a’ törvényhozó testület illyesmibe mindig csak óvakodva bocsátkozik, mivel egy ország’ nagyszerű gépelyében, melly milliókat tart rendes mozgásban, egyes részt is csak úgy lehet rendkívüli zökkenés nélkül kivetni, változtatni, ha minden más rész az ujhoz előre készítve , alkalmazva, illesztve van, ’s gyakorlatilag is megpróbáltattak. De talán nem csalatkozom, azt állitván, hogy a’ kérdésbeli tárgyra ez már meg is történt. Több évtized óta t. i. mindenütt (jélekben szabatik ki a’ rétbeli járandóság elannyira, hogy az eredetileg rendelt ’s divatozott szokás, miszerint a’ megyei tisztviselők a’ kaszálót csak szemre, (prudenti oculorum judicio) becsülték, alig ismeretes. *) Ha már az eddig előadottakat összefüggésben fogjuk fel, úgy látszik, Győry úr, mint már mondva van, pusztán a’ adik törvény Gikusa g. pont alatti sorozatát védelmezi, és ha fentebb előadott általányos magyarázatát a’ régi úrbéri rendeletekkel is egybevetve vizsgáljuk, ’sehhez képest a’ dűlök’ osztályzatát, a’ törvényes bizonyság által hiteles formában készíttetjük el **) a’ megyei küldöttség’ hitelesítése’tárgyául pedig nem a’jelen állapod, de az uj tervi térképet, ’s telekkönyvet— mit valóban a’ dolog’természete is kivan — teszszük, úgy ezen általányos magyarázat mellett — kivévén az osztályzat’idejét, tehát sorozatát is ***) meglehet, sőt meg kell állanunk. *) A’ törvényben világosan áll. Ezek után pedig ’stb. a’ rendbeszedési terv, a’ telki állományok’ új rajzolatát egyetemben kimutató földabroszszal együtt, ‘stb.— **) Lásd a’ Ildik és Illdik ezikket, hol ez bővebben kifestve találatik. ****) Pfahler Jus Georg, pag. I - II § 7. Jós. Ege. Compend. B. urb., gr. Magláth János Ungr. Uri. Syst. 13 Haupt . I. szerint, a’ Bánátban 1 telek után van 33 ; féltelek után 19 ; negyedrész telek után 11 ; nyolczadrész telek után 7, néhol Sj hold, egész birtok; — 1600. öllel számítva. (*) Az egy embervágó kaszáló’ térségét az urbér-behoz a‘*alk,or nemcsak hogy a tisztviselők csupán szemre becsülték, hanem az 1771 ik évi GA18. számú(Hont) felsőbb intézmény tiltja a’ kaszálók’ felmérését. Mindazáltal később szokásba jött a’ kaszálók’osztályzata is, holott az lsö fokozatra 80:1; a másodkra 900; a’harmadikra 1 100.-et számíttatott, mint az ikervári, Réthelyi (Somogy) nagy béliczi (Nyira) uradalmakban ’stb. történt. Az 177.elik évi 5995. számú felső Intézvény azt rendeli Győr megyének: Csak annyiban hagyatik helyben a kaszálóknak kölbeni előterjesztése, a mennyiben kimutattátik hogy a’ kitett 33 öl térségü egy embervágó rét egy szekér szénát megterem. A már érdeklett tiszalöki perben 1200. 3 öllel mérettek ki a kaszálók, még is az 1839ik évi jan. 22-én költ intézvény annak bizonyítását is rendelé, vájjon ezen 1200. 33 öles térségen megterem-e egy szekér széna? Ezekből láthatni, hogy eddigelé a’ kaszáló’ térségére nézve tisztába nem vagyunk ugyan,de mégis csak ugyan mindenütt! I ölekben számítják azt ki, ’s igy a’prudenti ocolorum judicio meghatározás, kiment szokásból. **) Ezt rendeli instr. Com. R. § 3. Instr.G. Mag.C. I. § 3. és C. III.§ 9. 's ezzel megegyezik a’ törvény’ g. alatti pontjának első része is. ***) A' törvény' sorozata annyiban is hiányos, hogy az osztályozatot a’ felmérés is annak meghitelesítése után teszi, holott megfordítva kívánja a’ dolog’ rende. Ez bővebben van kifejtve a’ N czikkben.