Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-22 / 33. szám
landót.—A’rendbeszedésben történt vagy idővel történhető fogyatkozásuk’ kiigazítása azonban a’ Xdik t.czikk’ laikása szerint megszabott úrbéri után több ízben is eszközölhető leszen. Jegyzések: 1) A’ törvényből azt váljon a’ küldöttség az egyetemi uj terven kívül a’ részletest (darabonkéntit, számszerintit) is tartozik-e vizsgálni? világosan nem érthetni; csak az rendeltetvén benne, hogy az egyeztetés’ megpróbálta után, ez utóbbit is, a’ többi segédeszközzel az uriszék elé terjeszsze. Illy kétes állapotban a’ földesurak néhol az egyetemi helyett mindjárt számszerintit, másutt ezt is amazt is együtt készittetik el. A’ tapasztalás azonban bizonyítja, mikép illy előre készített tervek többnyire áldozatba kerülnek. Néhol a’ földesúr más kedvetlenségektől óhajtván menekülni, teszen áldozatot ; másutt ismét csak azért fogadtatik el a’ részletes terv, mert már megvan és sok munkába ’s költségbe került.— A’ küldöttség’ eljárása leginkább az összes jobbágyság’ érdekét tárgyazza, ’s igy különösen az egyetemi terv körül forog. A’ részletes vagy számszerinti pedig már az osztozó igazság’ tárgya levén, inkább a’ birói eljárás’ körébe tartozik.Ezen állítást erősíti ezen kívül azon nyomadékos ok is, hogy a’ számszerinti tervről a’ törvény csak az egyeztetés után, melly a’ küldöttség’ fő kötelessége, tegyen említést; valamint az is , hogy alább a’ 8dikkban azt mondja: „a’ dolog’ folytában (tehát már felső vizsgálat után) a’ földmérő által eszközöltetett minden munka biróikép küldöttek által hitelesíttessék meg. Miből,következik, hogy ezen munka még azelőtt meghitelesitve nem volt, tehát nem ugyanazon egy, mellyet a’ küldöttség tárgyalt. — Mindebből következnék, hogy a’ küldöttség’ vizsgálatának a’ részletes terv nem tárgya. Azonban hogy biztosabb sikerrel munkálhassunk, vagy kétszer jelenjék meg a’ küldöttség a’ két terv’ vizsgálatára, a’ mint t. i. egyik vagy másik elkészül, vagy az egyeteminek elkészülte után a’ perben folytattassanak a’ feleselések (allegatiók) a’ részletes terv’ érdemében is, és csak akkor, midőn azok’ folytában ez is elkészült, menjen ki a’ küldöttség, mind *) P. o. Borsod megyében (hol az lső hely-osztályzatban egy telek szántóföldbeli járandósága 26 hold) Alsó-Zsolcza’ helységében semmi legelő nem lévén, 30 hold szántóföld járul egy telek után, bár földe és rétje legjobb minőségű, s valóságos gózseni; kereset módja is bőven van a’ lakosnak. NB. Újabb legelőbel: elkülönzések’ alkalmakor helyt, tanácsi intézvények által helybenhagyott egy telek utáni legelő-mennyiségek’ példáji, — mellyeket, fájdalom minden körülmények leírása nélkül nyerhetők , ezek: Álmosdon (Biharban) 18 hold 4015. szám 1838. észt.;—Bogdanov (Szerumben) 4 és fél h 8737. sz. 1838. e.; Vilmány (Abaujban) 8. h. 8747. sz. 1838. e.; Magyar és Német-Polony (Veszprémi ) a’ két tervet egyszerre megvizsgálandó. — 2) A’ legelőmennyiség’ megszabatása iránt pótlólag megjegyzem szükségesnek látom ezeket: A’ legelőre nézve általányos zsinórmértéket szabni lehetetlen, ’s a’ törvény is csak azt mondja „a’jobbágyoknak, mennyire a’ helybeli környűlállások engedik, elegendő legelőt kell adni“, az egy telek utáni minimumot 4 holdra határozván. — Azonban hol semmi legelő nincs, ott a’jobbágyok sem követelhetnek, annyival inkább nem pedig, mivel annak általányos fogyatkozása már a’ helyosztályzat mellett a’szántóföldekben pótoltatott ki, azaz : a’ helység nagyobb számu holdakat kívánó helyosztályzatba tétetek, mint különben, ha t.i. legelője volt volna*). Ellenben, hol közlegelő találtatik, abból a’jobbágyot nem zárhatni ki. De mivel a’legelő, nagyságára ’s jóságára,helységenkint végeden különbözik egymástól, csak a’helybeli körülményekből fog elhatároztatni, hány holdat kell egy telek után adni. A’ maximumot ugyan a’ törvény 22 holdra szabja , de még azon túl is mehetni. Szentesen 22 és fél hold adatott 1838ik évben. Különösen érdekesek itt az erdöbeli legelő iránt előforduló kérdései. Vannak, kik állitják, hogy hol erdőbe 11» kívül más nincs, legelőt a’jobbágynak nem adhatni, hivatkozván az erdő-fentartást rendelő 1807dik törv. 21ik czikkére. De ez nem állhat, mert a’ helyosztályzat mellett az erdöbeli legelő is, mint beneficium, számításba jött; következéskép igen sok helység csak azért tétetett jobb helyosztályzatba, tehát azért nyert kevesb-számú hold földet, mert bő erdeje volt.—Mások továbbá az erdőben adandó legelőből a’ fákat kivágatni tanácsolják , ’s van példa már, hol ez meg is történt. De ez, ha a’ most idézett törvénybe nem ütköznék is, aligha általányosan tanácsolható, sőt megengedhető is volna. A’szomorú tapasztalás bizonyítja ugyanis, hogy a’ kipusztitott erdőhelyek kevés idő alatt merő Ipolysággá válván, a’sok árok miatt sem erdőűl sem legelőűl nem használtathatok. Az erdöbeli legelőt tehát, kivált hegyeken, úgy kell kiadni, hogy annak egy része mindig erdészi művelés alatt, ’s igy a’legelőtül menten tartassék **) Miskolcztól 3 negyed-órányira lakván. Itt tehát a’ legelő' hijánya 4 hold szántóföldben üttetett helyre. **) Példa a’ 29 faluból álló pécsváradi uradalom’ pere, melly a f. m.kanc.ellária által 1799. ápr.211.238. szám alatt helybenhagyatott, nem lesz talán felesleg jobb példa’ hijányáa ».so».), szisos e.; — Irjonok (Zemplenyben 4 iu 14/u. sz. 1838. e.; - Bekecs (Zemplényben) 6 h. 20637. sz. 1838 e ; — Deregnyő (Zemplényben) 8 h. 39375. sz. 1838. e ; — Jánk (Szatmárban) 6 h. 11400. sz. 1838. e.; — Ilermancsek (Szatmárban) 4 h. 10540. sz. 1838. e.; — Hetes (Somogybáig) 12. h. 23130. sz. 1838. c . — Alsók (Sopronyban) 11 h.Magyar és Német-Bád (Vasban) 5 h. 19907. sz. 1838. Helység’ neve és telekmennyiség egész erdő 1200 hold, felmaradt az uradalomnak hold. Legelőül kiadatott egész erdő-rész, holdban Tíz esztendős tilos rész az elöbbi rubrikábul , holdban esik minden telek után, a’ tiloson kívül, holdban Vasason 41% telek. ... 16753|8 866% 808% 169% 15% Pécsvárad 91% —. ... 2654 1117% 1536*1307 13% Várkony 47% — • • • 1933% 1085 848*| 1697| 14 */ Varasd 20 — • • • 5656/ 3053 1260 semmi 13 Ráczmiske 56% telek . . . 3274 V 191941 1355 541 14 V Féked 39 — • . • 1579«| 123341 746*| 158*| 144/ Vemend 1264/s —. 26897| 8955| 17932| 3587| 11 Szúr 36% — • | • • 4413 | semmi 441 1|63/ 11 Liptód 45 — . . . . 860*|s 51 809% 120 15 Kis nyárad 35 —. 474M semmi 474/ 61*/ 12 Kékesd 31 % — • • • ♦ 70% 147% 273% semmi9 Berkes 84% —. ... 966°/ semmi 1070% 122*/ 10