Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-08 / 29. szám
29. szám. I*est, április’ 1840., ------------ » | U az úrbéri szabályozásról szóló 1S3g. AO. törvény czikk folytatása. (Vége.) Az úrbéri rendbeszedés végbevitelmódját illetőleg: Mi a’pör’ kezdetén az uriszék által hozandó azon kérdés feletti: „nincs valami törvényes akadály, melly a’ szándéklott rendezésnek ellenállhatna ?“ Ítéletnek minden esetben a’ törvényszékre feljebbvitelét illeti, e’ részben,csekély ítéletem szerint, akkor, ha mind a’ két fél ’s a’ tiszti ügyész is, a’ szabályozásban, tökéletes megnyugvást nyílványitván,semmi ellenvetést nem tesznek ’s akadályt fel nem hoznak, az úriszék’ ítéletének a’ törvényszékrel feljebbvitelét szükségtelennek tartom, mivel ebből csupán idővesztés származik’s tiz elkezdett per közül kilencz haszontalan félévi hátramaradást szokott szenvedni. — Az urbér-behozatalbeli állapot’ kinyomozása alatt értem a’ régi úrbéri táblázatban számszerint beirt, jobbágyok és zsellérek’neveinek, házhelyei mivoltának, illetőségeinek ’s terheinek, szóval: a’ régi úrbéri táblázatnak, a’jobbágyok’ és zsellérek’jelenleg divatozó állapotja ’s minemüsége’ összeírásán’s egybehasonlitásán kívül, miszerint a’törvényes bizonyság, tiszti ügyész és munkálkodó földmérő a’ jelenleg úrbéri kézen találtató illetőségek’ helyszínem mibenlétét, nevezetesen: nem hagyattak el azok? vagy nem fordittattak é földesúri majorságnak ? vagy viszont nem foglaltatott é azokhoz a’közönséges legelőből? megvizsgálván , ugyanakkor a’ határban talán találtató irtásokat összeírván, ’s azoknak fekvését, természetét és rájok fordított munkamennyiséget voltakép feljegyezvén, a’ belsőtelkekre is figyelmezve, mind ezekről a’rendbeszedési állapot’ felmérésében Útmutatásul szolgálandó jegyzéseket készítenek, ’s mind ezt a’ hely’ színén is elkülönzik. — Az úrbéri illetőségek’ mi módom felméretésére nézve, már a’múlt évi Társaik.’ 72. számában nyilatkozván, nézetim mellett ez úttal is megmaradok; t. i. az úrbéri tartozványok’ egyenkinti (individuális) felmérését idővesztegetőnek , költségszaporitónak , másnál hibásabbnak ’s azé hiánytalannak nyilványitván. — Az osztályzat: bezzeg e’ körül támadnak már sok variantes lectiones! de nem is minden ember fogja fel jól az úrbéri osztályzatok’szellemét. Én részemről úrbéri tekintetben háromféle osztályzatot veszek fel: 1) a’ megyék’ osztályzatát; 2) egyes határok’összes, és 3) egyes határok’földmineműségi (classicatio grebae)osztályzatát.—A’megyék’ osztályzata alatt értem azon úrbéri rendszabályt, mellynél fogva, egyes megyék’ fekvése, népessége, az ipar és kereskedés’ könnyebb vagy nehezebb léte , nagy városok ’s emporiumok’ közel vagy távolabb fekvése ’s mind ezeknél fogvást a’ termesztvenyék’ magasb vagy alacsonyabb ára, ’s a’ föld— minemüség’ némelly figyelembe-vételével a’ megyékben 3. 4. 5. osztályrend állapittatván meg, egyszersmind az osztályrendek szerint elrendeltetett, minden megyében az 1só 2 3. 4. és 5dik osztályrendbe, hány hold föld ’s embervágó rét számíttassák egy házhelyre, ’s e’ szerint rendeltetett Liptóban 18. 20 24. hold 6. 8. embervágó, Szepesben 22.24-21 30 hold 8 10 12 embervágó, minden soványság mellett is, midőn Békésben 34. 36. 38 hold 22 ember vágó, Bácsban 32.31.36.33 hold 22 embervágó sokkal termékenyebb helyzetben.— Az egyes határok’ megyenkinti összes osztályzata, ezeknek több rendbeli jótékonysági által, p. o. elegendő tüzis épületbeli, vagy tán kereskedési fakás, némelly királyi haszonvételek’ használata, az emporiumok’s nagyobb városok’ közelsége, vagy gyárak, bányák ’s nagy kereskedés által nagyobb keresetmód, tágas legelő, ámbár itt is a’ föld minemüség’ némelly figyelembe-vételével, határoztatván el, következett, hogy némelly sovány földekkel bíró, de fen előszámlált jótékonyságokkal ellátott határok iső, a’ midőn sokkal termékenyebb de az emlitett jótékonyságokkal nem dicsekhető határok talán 2ikv. 3ik osztályzatba tétettek.— Miután pedig még ezen kétrendbeli osztályzat által az egyenlőség eszközölve nem látszatott, elremlelteték : A’ föld-minemüség’ osztályzata ( Classificatio globae) ’s e’ tekintetből az úrbéri törvény 3 osztályt fogadván el, rendelést ten, mellynél fogva iső oszt. 1100, 2ik oszt. 1200, 3ik oszt. 1300 [töl számittassék egy holdba. — Már hogy ezen osztályzat’ véghezvitel módja Gy. S. úr szerint abban álljon, miszerint minden határban szükségkép 3 osztályt tetetni kellvén , az osztályzók csupán azt tartozzanak bevallani, melly része a’ határnak jobb, középszerű ’s legroszabb, ’s ezen bemondás után írassanak be az 1. 2. és 31k osztályú földek, e’részben Gy. S. úrral kezet nem foghatok, mert miután a’törvény’ rendeletei a’már említett megyei ’s egyes határok’ összes osztályzatin felül még a’ földminemüségi osztályzatot is elhatározták a’ Gy. 8. ur által felhozott Inst. Exeq. Mag. cap. 1. § 111- „intuitu agrorum sessionalium accurate examinentur, an et quanta circiter in [»arte territorium loci fertilius, mediocre et respective magis sterile est? quo sic hujus etiam fundamento exequens magistratualis in relatione sua executionali tanto exactius exprimere possit, num in territorio hoc vel illojugerum unuma 1100 vel 1200 aut 1300 orgiis quadratis dimetiendum sit“, világosan megbízza a’ magistratualisokat, hogy az egész határra nézve is a’ holdak’ egyenlő számú jelekkel leendő kiszámítását a’mérés’ idejére megállapíthassák, a’ mint az, az úrbéri végrehajtás’jelentésében ezen szavakból: „habita sterilitatis vagy fertilitalis globae ratione ad casum dimensionis geometricae in hoc terrene jugerum unum a 1300 v. 1100 v. 1200 [] orgiis dimetiendum determinavimus.“ — Minthogy pedig az exequentes magistratualis vett utasításaikat érthették, de következőleg a’n.m.m. II.Tanács ez végrehajtási rendeléseket jóvá is hagyta, következik, hogy a’ felhozott Inst. Exeq. Mag. capl. § 111. szavaknak nem adhatni azon, Gy. 8. ur által felhozott értelmet, ’s igy az sem állhat, hogy minden határban szükségkép 1. 2. és 3dik osztályú földeknek kell lenniük; a’mint továbbá a’törvény’ rendelete azt sem zárta ki, hogy egy egész határ’ földeit egy osztályra húzni nem lehetvén, abban egy rész lső, második, vagy egyik másik, vagy talán lsődik és kik osztályba is ne tétethessék , mindig azonban, nem Gy. S. ur szerint egész ország’ földjei’tekintetbe-vételével, hanem a’ megyei jobb , középszerű ’s legrosszabb földmineműséghez arányozva, kell az osztályokat meghatározni, — minthogy a’ megyék’ osztályzata által, minden egyes megye a’ maga körére szorittatott. — A’ megyei biztosság’ kiküldetése, véleményem szerint, a’jobbágyok és földes urak mellett gyakrabban tapasztalt ugyanazon dolog felőli ellenkező vélemények’ ’s értelmek’ összegyalulása ’s egyeztetése tekintetéből törvény által rendeltetvén egy részről azért, nehogy az uriszek mint biró a’ felek’ kapacitálgatása által, méltóságából vesztvén a’ biró iránt megkivántató bizodalom csonkuljon.