Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-03-10 / 20. szám
80 csillagzatok, mint azok a’ régi időből, sok viszontagság közt, ránk jutottak. Az illy érteke sokkal borzasztóbb látvány mint Shakspeare’ borszorkányinak katlana, melly utóbbiban sok kígyó, béka ’s egyéb mi van ugyan , de annyi mennyi az előbbin , teljes lehetetlenség. A’hinduk, arabok és egyptusiak betölték az eget mindennemű négylábú, szárnyas, csúszómászó állattal és halakkal; mert a’ mellett hogy égtudományi és természetirási ismereteik’ egybehangzását bélyegzék, különös ügyességgel bírtak , kivált költőik mindennemű érzelmiket , szokásaikat ’s foglalatosságikat, az állat világgal hozni viszonyba, ’s ezen viszonyt virágos nyelvbe öltöztetve bájolólag előadni. A’ valóság’ alakjaihoz képzeletiek is járultak, miilyenek a’ sárkány , egyszarvú , hydra hydrus ’s.b.; de hogy a’ föld , viz és jég’ lakosihoz még valami a’ negyedik elemből is járuljon, a’ phoenixnek kellett előállnia. Maradt még azonban egy kis hely az égen a’ mesekedvelő görögök és rómaiak’ részére , kik Cerberus, Centaur, Medusa, Pegasus, Perseus ’stb. kedvenczeiket oda aggaták, mint aggatjuk mi szobánk’ falaira—tulajdon meséinket. Jöttek korunkhoz közelebb eső égnézők , egyesek, kik Fridrik’ dísze , Károly’ szíve, Károly’ tölgye, korona, Sobiesky paizsa , királybika , királypálcza ’s t.b. nevek alatt mélységes hódolásikat az egek’ boltozatára írták örök emlékül, ’s mégis maradt egy kis hely itt ott, kivált délfelé , hová a’ szép művészet és tudomány tudák beszorítani szeretett jegyeiket; ott látjuk az árvését, hárfát, lantot és a’ szobrász-műhelyt ; ott a’ földet körüluszó hajót mágnestűjével ’s órájával, mint bizonyítványát az ügyes halandó’ merészségének; ott a’ természet’ titkait áruló légszivattyút és microscopot, ott végre az annak törvényit fölfedező látcsőt, körnegyedet, romboldhálót ’st.b. Képzeljük most ezen tarka gyülevészt egy rakáson , körültök elnyúlva a’zodiac’ 12 jegyét mint nyomulnak örök harczban az állatok, a’ vitézek, a’ szörnyetegek az eszközök ’s műszerek , mint sohajtoz az elpirult gyönyörű szűz az engesztelhetlen mérleg ’s vérdühös oroszlán felé mint zokognak a reszkető ikrek a veres rák ’s ezért köszült bika közt ? Szivszaggató látvány ! Melly beteg phantasia kell, hogy a felséges csendes és tiszta kék egen ragyogó csillagok’ helyébe illy boszantó ’s egyszersmind nevetséges zagyvát képzeljünk ? Mindez a’ magyar égtekéről elmaradt, ’s noha a’ csillagzatok’nevei megtartattak, azok’határait alig észrevehető vonalok jelölik. Az újabb franczia és német égtekéken a’csillagokat összekötő vonalok háromszögekben feloldható mértani idomokat képeznek; a’ magyar égtekén ezen vonalok csak annyiban vannak felvéve, mennyiben a’ csillagok már viszonyos állásaikra nézve is, könnyen felfogható v. ráismerhető alakot mutatnak, de a’ vonalok olly véknyan hatvák, hogy általok legkisebb zavar sem támad a’ csillagzatok’ tisztaságára nézve. A’ szükséges körök világosan jelölvek, különös figyelem fordíttatott a’ csillagok’ könynyen megkülönböztethető nagyságára, ’s ezért minden eddig megjelent égtekétől távozólag, külön jegyek választattak. A’ három első nagyságú csillag valamennyi felvetetett , a’ 4dik nagyságú közel valamennyi, az 5dik nagyságúak közül pedig a’ legnevezetesbek ; mi ezen túl van, puszta szemmel nem látható. A’ csillagok közt sok van olyan , mellyről nem mondhatni biztossággal , mellyik nagysághoz tartozik a’ két egymás mellett álló szám közt ? Vannak p. o. csillagok, mellyeket szintúgy lehet első mint második nagyságuaknak venni, ollyanok, mellyeket egyenlően második vagy 3. nagyságuaknak vehetni ’stb., ezeket általmenő vagy köznagyságuaknak (intermediocres) nevezhetjük , ’s rájok nézve a’ magyar égtekén különös jegyek választattak. Értelmes hazánkfiai iránti tiszteletem’ jeléül adok itt számot, miért készittetem a’ földtekét Bécsben, miért az égtekét Paksban ? Senki sem óhajtja buzgóbban minten, hogy a’magyar semmiben ne szoruljon külföldre; nem is akarom kétleni, hogy honunkban, kivált Pestbudán, ne volna elég ügyes művész és dolgozó az illy literatúrai munka’ létrehozására; de itt az ügyesség mellett tapasztalás ’s az illynemű munkálatokban elismert jártasság kivántatott, főleg a’ kiadó’ jelenléte dolgosai közt, mert a’ földteke három évi munkát, szünetlen felvigyázást és javítást kívánt. A’ földteke gazdag és csinos , némellyek’ véleménye szerint , kik az elemi oktatásra nézve a’ fő vonalok, határok, hegyek, vizek ’stb. mellett csak kevés várost, helyet vagy pontot követelnek, tán igen is gazdag. Egy kis hasonlítás után azonban meggyőződhetni , hogy ezen névgazdagság a’ magyar földtekének , átmérőjét is számba vevén, nem ártott, de hogy csinosságára nézve az eddig, bármelly nyelven , megjelent tekék mellett nemcsak megállhat, haner a felettök az elsőbbséget is kirrja. A’ munka’ élénk folyamatja közepén hivatalos dolgaim a’ civilisatio’ tűzpontjába küldenek, hová az égtekének vázát és közel kész hálóját magammal vivém. Lutetia forrong, az igaz , de mind a’ mellett hogy Bellona , lánczokat szétvagdaló pallosát élesíti, séma’ Gratiák , séma’ Musák nem szenderegnek.Maradt idő, a’ rajzot bevégezvén, Dien Károlylyal, ki jeles égirati (astrographiai) munkáiról eléggé ismeretes, egyezni az alatt, mig Bécsben a’ földteke haladt elő készültében. Időnyerés tehát fő oka, hogy a’ magyar égteke Párisban készült, mert az idő irgalmatlanul enyészik’s mint pillanatunk arithmeticai sorban haladnak, azok becse geometriai arányban nő.Az égteke közel 1600 csillagával egyszerű, világos és tiszta , rajta inkább ügyesség és pontosság vehetők észre, mint valamelly hosszas munka; csakugyan négy levélváltás által rendben volt az egész. Utóirat a tanítóintézetek elöljáróihoz. Azon nemzeti intézetinknek, mellyekben az égirat, csillagismeret végtudomány’ elemei a’ természettudományok’ sorában előadatnak, egész örömmel szolgálok értekével. A’ Duna’ megnyíltával példányok fognak Pestre küldetni; addig is ne terheltessenek a’ tudományos intézetek’ tisztelt előljáróji a’ m. 1.1. titoknokához dr. Schedel Ferencz úrhoz fordulni, ki a’szétosztás’ — különben kellemetlen — baját készséggel magára vállalta. Nagy Károly: Pótléktár. (Szükségtelen intések. 1) Midőn az anya , vizen keresztül menendő , jegybenjáró fiához így szól: ,,hát hallod é, fiam ? bele ne fűlj !“ 2) Midőn a’ gondos apa, tánczingalorára készülő lyányának ezt mondja: ,,no hát öltözzél fel csinosan !“ 3) Midőn a’ férj télben útrakelő féltett nőjéhez így szól: „Ne szivem, tudod? meg ne fázzál!“ 4) Midőn a’ nő, öreg csigavérű férjének mondja: „Aztán édesem ne hirtelenkedjél!“ 5) Midőn az agg hím , fiatal gerliczéjéhez igy nyögdécsel: „te meg ne búslakodjál utánam, angyalom !“ ’s a’ t. (E. A.) Szerkeszti Helmeczy. — Nyomtatja angol gyors-sajtón Trattner-Károlyi úri utcza 453.