Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-03-06 / 19. szám
méje iránt is valóban kellő figyelem és szabatosság nélkül irt.Ő többek közt Kokasdot a’ megváltás után részben „a’ Festetics grófi család’, részben Bezerédj István táblabiró’ tulajdonának“ mondja. Mire nézve szomorú volna ugyan , ha illyenféle kifejezések után az úrbéri örök megváltásnak törvényes hatását és állapotját bármelly alkotó része ’s attribútumára nézve félteni kellene —azonban ama’ tekintet, mellyel a’ magokat megváltott jobbágyoknak és uj polgári állások’ zsengéjének tartozunk, miben az ember’lelkülete minden viszony iránt annál érzékenyebb — azt hiszem, igazolni fog egy pár sort annak kimondására, hogy a’ megváltás után Kokasdot sem Festetics grófok sem Bezerédj István tulajdonának helyesen mondani semmikép nem lehet ; mert Kokasd már nem másé, mint épen csak magoké a’ kokasdiaké. Kevéssé méltányolná valóban amaz üdvös törvénynek , melly az örök megváltásokat biztosítja, lelkét , szabályát, — kevéssé tisztelné a’ király és nemzetnek e’ dologban ünnepélyesen kifejezett és bebizonyított czélzatát és szándékait, és épen nem értené a’ szabad föld, a’ tulajdon örök birtok’ testvér-eszméit, ki az urbérileg megváltott helséget más tulajdonának mondaná. Nagyon hibázna pedig, ki azt vélné , hogy a’ szántóvető , ki izmos karjával alá tudja magának vetni a’ kemény földet, és az élet, élvezet, emelkedés’anyagát alapját bírja előidézni a’ sivatagból; ki edzett lelkülettel sok érzelgés nélkül felveszi erős vállaira a’ közterhek’ legnyomasztóbb részét ’s általában sok zordont felfog és elvisel helyettünk — ezért a’ gyengédebb , a’ szellemi érintések és viszonyok iránt tompább és érzéktelenebb , sőt talán nem is érzi ’s fel sem veszi, ha olly kevés tekintettel vannak iránta , hogy azt is , mi az övé , másénak, kit talán arra méltóbbnak gondolnak, keresztelik. A’ „homo sum, nil humani a me alienum puto“ nemcsak azt teszi, hogy senki, bármelly fokozaton álljon, az emberi természet’ gyarlósági alól magát kivéve ne gondolja, de arra is int mindenkit, hogy bárminő felsőbbséget érezzen vagy szemléljen önmagában és állásában — azért ne higye , hogy más emberben , és polgártársában , kit ő talán alantabbnak gondol, a’ nemesb , magasb ’s gyengédebb tulajdonok , eszmék , érzés és lelkűsét’ hiányozását illő ’s szabad legyen feltennie ,’s e’ hibás véleményhez képest cselekednie, szólania. — De minek mindez egy kis fonák kifejezés után, kivált olly világos dologban, mint a’jobbágyok úrbéri megváltásuk ?—mondhatná valaki — azonban azt vélem: minél nagyobbszerű valami, akár az anyagi akár a’ szellemi világban , annál részletesb és kényesb figyelmet kíván minden legcsekélyebb részében is.— A’ budapesti hid’ építésében nincs egy legkisebb darabka szer, vagy készitvény, nincs egy bármilly csekélynek v.mellékesnek látszható dolog, mellyre a’legóvakodóbb gond ne legyen fordítandó. A’ roppant állapot tudniillik mindent, mi ahoz tartozik, nagy jelentőségűvé teszen. És minden , ki tudja ’s vallja , hogy nincs olly nagy szentség, melly ellen szinte szóval, gondolattal is ne lehetne véteni , sőt minél istenibb amaz, annál lélekismeretesben kell őrizkednünk minden még legcsekélyebb illetlen érintésétül; nem mintha a’ szent ez által felséges valójában sértethetnék, hanem mivel annak az emberi lelket éltető hatása , malasztja magunkra , vagy másra nézve minden bár legcsekélyebb szentségtörés által gyengítetik ,akadályoztatik. — így áll a’ dolog a’jobbágyi megváltásra és mindenre nézve, mi ennek alakjában és következésiben foglaltatik. Jó tehát és illő kijelelni, megróni minden helytelenséget, visszásságot, mi kivált a’ közönség előtt, ha kifejezésekben is csak, mutatkozik, hogy az által az eszmék , felfogások ferde irányra , és ezek után némileg talán a’bánásmód is zavarba, vagy legalább megkísértés alá ne jöjenek. Bizonyára kevés állapot van hazánkban, melly minden jó polgárnak résztvevő , elősegítő indulatát és cselekvését inkább érdemelné, mint az úrbéri felszabadítás. Nincs ágazat a’ polgári egyesületben , mellyre az üdvösen ne hatna. Hírlapjaink a’ szabad föld, a’ tulajdoni örök birtok’ áldásteljes következésirül élénken szólnak; és még is gyenge árnyéklata mind az a’ dolog’ varázserejének, mellyrül az emberi lélektan , az egész természet, a’ világ’ tapasztalása ’s története, magok Mózes’ könyvei olly értelmes tanúságot, olly tagadhatlan bizonyságtételt foglalnak magokban. — Vannak pedig ezenkívül más malasztdús eredményei is ama’felszabadulásnak. — A’sok közül csak egyet (a’ jobbágyi ’s alattvalói kötelezések, viszonyok és állapotok’ egyszerűsítését, összpontosítását) legyen szabad itt említnem , mellyet az úrbéri örök megváltás szül. Az összpontosítás’ ereje ’s hatása mindenben mutatkozik ; anyagiban úgy mint szellemiben , és mindinkább közelismerést nyer. Ezen nagy világerőnek életbe-léptét is üdvözölhetjük pedig hazánk’ fő érdekeire nézve az úrbéri megváltások’ létre jöttükben. Minthogy bárminek legyenek külön külön véleményink e’ tekintet alatt az úrbéri helyzetrűl és azon következésekrül, mellyek abbul a’ polgári társaság’ köz czéljaira nézve erednek, nehezen lesz, ki el ne ismerje , mikép a’ jobbágyi ’s alattvalói viszonyok, függés , mint mondám, és kötelékek , tartozások, sőt még az indulatok és ösztönök is , mellyek az úrbéri helyezetben a’ dolog’ természetéhez képest, minden oldalruli legjobb eljárás mellett is , szükségkép inkább szétoszlanak, és némileg elszaggatvák , az úrbéri megváltás után, teljesben legalább mint azelőtt lehete, egyesülendnek , egyesülendnek pedig a’ Fejedelem és Haza összeolvadó szent eszméjében. És ezen üdvös egybepontositás’ hatása szerint kétszerezve fog munkálni a’ Fejedelem és Nemzet’ közjavára , dicsőségére minden tehetség, melly ezen polgári ujdonszületés’ ifjit erejével fejlendik ki ’s lépend életbe azon hazafiakban ,kik úrbéri megváltásukat létre hozzák. Kik már mint Magyarországnak szabad , saját földbirtoké polgárai ’s felséges urunknak uj hálával és lelkesüléssel teli alattvalói fognak annál bátrabban és vidámabban mérkőzhetni bárkivel is a’Fejedelem és Haza iránti szeretetben , hűségben, hódolatban és minden polgári erényben. Mindezeknél, és más hasonlóknál fogva kár volna könnyeden venni az úrbéri megváltás’ bármelly viszonyait ; kár más tulajdonának mondani a’ földműves’ „édes faluját“mellyet övemzéken szerzett pénzével váltott meg különben is illő megemlékezni, hogy az úrbéri megváltás a’ hazafiaknak, kik abban részesülnek , ime’ polgári állásuk’ mindenki által szóval és tettel leendő elismerésére’s megbecsülésére szintén olly tökéletes just ad,minőt más akárki bármelly fényes czimjei után élvez és táplálhat. Fogadja a’ tekintetes úr tiszteletem kifejezését, mellyel vagyok alázatos szolgája ifj. Bezerédj István. Egy hét jegyzet Vasmegyének, a' kath. nő’ reversális nélküli vegyes házasságának meg nem áldatása felett, közgyűlési tanácskozására. (Vég e.) Mondatott, hogy a’katholi papság következetlen, midőn az áldást nem tartja a’ házasság-szentség’ lé 74